Papp Zoltán

Nehéz követni a terrorpénzeket a bankrendszerben

Míg néhány évvel ezelőtt a terrorista szervezetek legnagyobbrészt bűncselekményekből finanszírozták tevékenységüket, addig ma már inkább legális üzletekből, valamint magánszemélyektől és karitatívnak álcázott szervezetektől jutnak pénzhez.

Ivan Miklos az év pénzügyminisztere

A szlovák Ivan Miklost választotta az év pénzügyminiszterévé a Euromoney pénzügyi szaklap. (Ezzel a címmel tisztelték meg Bokros Lajost is pénzügyminisztersége idején.) Miklos 2002 ősze óta tölti be ezt a pozíciót – az előző kormányban gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes volt –, s rögtön hivatalba lépésekor fiskális szigorításokat eszközölt, amelyek eredményeként az államháztartásnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya 2003-ban 3,5 százalékra csökkent az előző évi 5,7 százalékról. Bár idén előreláthatólag 3,8 százalék lesz a deficit, a középtávú program szerint 2007-re lemegy az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékra. A GDP-arányos államadósság tavaly 45 százalékra mérséklődött a 2002-es 49 százalékról, s 2006-ra Miklos már 40 százalékot valószínűsít. A miniszter a rendszerváltás előtt a pozsonyi egyetemen oktatott közgazdaságtant, az első szabadon választott kormányban privatizációs miniszter volt a liberális párt politikusaként. Az 1992-es választások után – amikor a liberálisok nem jutottak be a parlamentbe – az ellenzék jelöltjeként egy ideig helyet foglalt az országos vagyonalap felügyelőbizottságában, ám e posztjáról lemondott, miután hiábavalóan kezdeményezte a gyanús privatizációs ügyletek kivizsgálását. A Euromoneynak nyilatkozva elmondta: 1998-tól a legfőbb célja az volt, hogy megszüntesse azt a gazdasági lemaradást, amelybe Szlovákia a Meciar-érában került a térség más országaihoz képest. E törekvése sikerrel járt: a szlovák GDP idén 5 százalékkal nő, s a 19 százalékos társasági adó bevezetésének, a munkaerő-piaci reformnak és egyéb intézkedéseknek köszönhetően Szlovákia az egyik legüzletbarátabb és legversenyképesebb ország Európában. Ezt az is jelzi, hogy a külföldi működőtőke-befektetések kumulált értéke mára 10 milliárd dollár fölé nőtt az 1999-es 2 milliárdról.

Felvásárlási célpont a Manchester United

Felvásárlási ajánlatot készül tenni az angol Manchester Unitedre a futballklubban jelenleg kisebbségi tulajdonrésszel rendelkező amerikai üzletember, Malcolm Glazer.

Tejel kilenc uniós tagállam

Az Európai Bizottság tegnap együttesen 388 millió euró büntetést szabott ki kilenc tagállamra, amiért 2003/2004-ben túllépték a megszabott tejtermelési kvótát. A legnagyobb, 167 millió eurós bírságot Olaszország kapta – egy évvel korábban szintén az olasz gazdák jártak a legrosszabbul –, a második helyen Németország áll 132 millió, a harmadikon Ausztria 31 millió eurós büntetéssel. A vétkesek csoportjába tartozik még Belgium, Dánia, Hollandia, Írország, Luxemburg és Nagy-Britannia. A büntetés teljes összege rekordot jelent, tavaly még csak 320 millió euróra bírságoltak a kvótatúllépőket. Az unió tejtermelői 2003/2004-ben összesen 117,8 millió tonna tejet szállíthattak a feldolgozóüzemekbe, a tényleges mennyiség azonban ennél 385 ezer tonnával több volt úgy, hogy a további hat tagország – Finnország, Franciaország, Görögország, Portugália, Spanyolország és Svédország – termelői együttesen 546 ezer tonnával kevesebb tejet adtak el a számukra megengedett mennyiségnél (ez nem tartalmazza a fogyasztóknak való közvetlen értékesítést, amire külön kvóták vonatkoznak). A kvótákat minden országban lebontják az egyes gazdaságokig, így túllépés esetén a termelőknek maguknak kell megfizetniük a büntetést minden plusz kilogramm után. Diplomaták szerint a tejkvótakérdés gyakran olyan fontosságra tesz szert, ami nem áll arányban tényleges jelentőségével. Egy évvel ezelőtt az EU állam- és kormányfői arról voltak kénytelenek tárgyalni, hogy a Portugáliához tartozó Azori-szigetek termelőinek mekkora legyen a kvótájuk, tavaly márciusban pedig az olasz kormány csak azután bólintott rá a többek közt a forrásadó EU-szintű harmonizációját tartalmazó adócsomagra, hogy termelői haladékot kaptak a kvótatúllépés miatt kirótt büntetés kamatmentes megfizetésére, igaz, csak 14 évet a Róma által kért 30 helyett.

Kiszervezi technológiai infrastruktúráját a BBC

Az állami tulajdonú British Broadcasting Corp. (BBC) egy 2,7 milliárd eurós, 10,5 évre szóló szerződés keretében a Siemens AG-hoz szervezi ki teljes technológiai bázisának üzemeltetését. A brit kormány által engedélyezett ügyletben a német csoport Siemens Business Services részlege átveszi a műsorszolgáltató cég BBC Technology nevű részlegét mind az 1400 alkalmazottal, és a szerződés ideje alatt működteti és karbantartja a BBC szervereit, hálózatait, asztali számítógépeit, műsorszóró rendszerét, távközlési hálózatát és internetes oldalát. A 2001-ben létrehozott BBC Technology éves árbevétele elérte a 230 millió fontot (1 euró=0,69 font). Sem a BBC, sem a Siemens nem zárja ki, hogy idővel szükségessé válik a BBC Technology létszámának csökkentése, ezért a műsorszolgáltatási dolgozók szakszervezete élesen bírálta az ügyletet. A BBC szerint ugyanakkor pénzügyi okokból szükség van a kiszervezésre, hogy többet tudjanak fordítani magukra a műsorokra. A vállalat úgy számol, hogy ezzel a megoldással évi 30 millió fontot spórol meg technológiai kiadásokon, ráadásul a Siemens 100 millió fontot is fizet a BBC Technologyért.

Lassul az eurózóna ipara

Az euróövezet feldolgozóiparának az augusztusinál lassabb növekedését jelzi szeptemberre a Reuters megbízásából az NTC Research által készített beszerzésimenedzser-index (PMI). A mutató 53,1 pontra romlott az előző havi 53,9-ről, ami már szintén alacsonyabb volt a júliusi értéknél. Bár az index még így is bőven felette van az aktivitás erősödését és gyengülését elválasztó 50 pontos határon, az 53,1 pont hét hónapja a legkisebb szám, és jócskán elmarad az 53,7-es piaci konszenzustól. Az index közzététele után a JP Morgan bank 2,6-ról 2 százalékra korrigálta az eurózóna bruttó hazai termékének (GDP) második félévi év/év növekedésére vonatkozó prognózisát. Az NTC Research szerint a szeptemberi gyengülés legfőbb oka az exportmegrendelés-állomány bővülésének lassulása, ami azért aggasztó, mert az eurózóna jelenlegi gazdasági fellendülésében az exporté a főszerep. A szintén most közölt adat szerint Németországban augusztusban 0,5 százalékkal nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom havi összevetésben, ám ehhez hozzátartozik, hogy a statisztikai hivatal a júliusi számot plusz 1,5-ről mínusz 0,4 százalékra korrigálta. Éves viszonylatban 1,8 százalékkal csökkent a forgalom augusztusban. A PMI foglalkoztatási részindexe nem ígér jelentős javulást – a 49,5 pontos érték azt jelzi, hogy a vállalatok továbbra is több munkahelyet szüntetnek meg, mint amennyit teremtenek, márpedig ez visszafogja a fogyasztói kiadásokat. Figyelemre méltó a beszerzési árak részindexe is, a közel ötpontos – döntően az olaj drágulásából fakadó – emelkedés a felszámolt árakon egyelőre nem látszik meg, de a vállalatok aligha nyelhetik le tartósan a költségtöbbletet, vagyis kénytelenek lesznek áthárítani azt a vevőkre.

Nem segít a német kormány a Karstadtnak

A német kormány nem kíván érdemi segítséget nyújtani a válságos helyzetbe került, drasztikus szerkezetátalakításra kényszerülő KarstadtQuelle áruházláncnak.

Zöldhasúból szivárványhasú

Az amerikai Federal Reserve forgalomba hozta az új 50 dolláros bankjegyeket, amelyeken az eddigi zöld színnel szemben pirosas, sárgás és kékes árnyalatok váltakoznak. A módosítással a bankó vidámabb lett, a fő cél azonban nem ez, hanem a hamisítása megnehezítése volt, aminek érdekében egyéb eszközöket is bevetettek, például a mikronyomásos technikát. Az új bankjegyből 140 millió darab készült, ám a régiek is forgalomban maradnak, amíg el nem kopnak. Egy évvel ezelőtt az USA-ban a legtöbbet hamisított bankjegy, a 20 dolláros ment át hasonló változáson, és már készül a 10 dolláros új változata, legvégül pedig a 100 dolláros is átalakul, amelyet külföldön a leginkább hamisítanak. Az 1, 2 és 5 dolláros címletek változatlanok maradnak.

Kiszáll a Totalból az EDF

Az állami tulajdonban levő Electricité de France SA (EDF) villamos művek eladja a szintén francia Total SA-ban, a világ negyedik legnagyobb olajtársaságában birtokolt 2,3 százalékos tulajdonrészét. A több mint 15 millió részvényt darabonként 168-170 euróért kínálják, így a bevétel 2,6 milliárd euró lehet. A Total árfolyama az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett, a részvény kedden 170 eurón zárt, tegnap 168,6 eurón forgott. A papírokat kizárólag intézményi befektetők vásárolhatják meg, eddig a felkínált mennyiség 60 százalékára érkezett ajánlat. Az EDF közleménye szerint a bevételt a „pénzügyi struktúra erősítésére” kívánják fordítani, ami valószínűleg 24,4 milliárd eurós adósságának csökkentését jelenti. Az EDF 1995 óta van jelen Magyarországon, többségi tulajdonosa a Budapesti Erőműnek, a Démásznak, a D-Energia Kft.-nek és a Prometheus Rt.-nek.