Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb olajtársaságát, a ConocoPhillips Inc.-t képviselő Springtime Holdings nyerte azt a tendert, amelyet az orosz állam írt ki a Lukoil olajcég még állami kézben lévő 7,59 százalékos részvénycsomagjára. A ConocoPhillips 1,988 milliárd dollárt fizet a pakettért, így az ügylet az eddigi legnagyobb orosz privatizációs tranzakciós; az eddigi rekord a Szvjazinveszty telefontársaság 25 százalékának 1997-es eladása volt, ami 1,88 milliárd dollár bevételt hozott. A Springtime a legmagasabb ajánlattal nyert két orosz bank előtt, a vételár részvényenként 30,75 dollárnak felel meg, ami valamivel elmarad a Lukoil jelenlegi 31,35 dolláros árfolyamától – írta a Bloomberg. Az eredmény mindazonáltal már július óta biztosnak látszott, Vlagyimir Putyin elnök ugyanis akkor biztosította James Mulvát, a ConocoPhillips, és a Vagit Alekperovot, a Lukoil vezérigazgatóját, hogy támogatja az ügyletet. Elemzők szerint tender ide vagy oda, a végső szót Putyin mondta ki, és döntése csitíthatja a Jukosz elleni hadjárat kiváltotta befektetői aggályokat, hogy a Kreml nem nézi jó szemmel a külföldi tulajdonosok megjelenését az orosz gazdaságban.
A ConocoPhillips – amely egy a Rosznyefttyel közösen létrehozott kis olajcég révén már jelen van Oroszországban – stratégiai partnerség kialakításáról állapodott meg a Lukoillal, ennek jegyében a 7,59 százaléknyi részvény megszerzése után húsz százalékra fogja növelni tulajdonrészét az elsőségért a Jukosszal versengő orosz olajtársaságban, miáltal befektetésének teljes értéke megközelíti a hatmilliárd dollárt. Elemzők szerint valószínűleg a Lukoil menedzsmentjétől vásárol majd részvényeket, amelynek több mint 30 százalékos érdekeltsége van a cégben. Egy még csak javaslat formájában létező részvényesi megállapodás értelmében az amerikai társaságnak vétójoga lesz a stratégiai döntésekkel kapcsolatban annak ellenére, hogy tulajdonrésze nem éri el a 25 százalékot. A Lukoil készletei 20,06 milliárd hordó olajegyenértéket tesznek ki, amivel világviszonylatban a második helyen áll az amerikai ExxonMobil mögött, ráadásul egy 1997-es szerződés alapján kitermelést folytathat a legnagyobb iraki olajlelőhelyen.
Papp Zoltán