A londoni nemzetközi olajtőzsdén tegnap délelőtt új rekordot, hordónként 46,05 dollárt ért el az északi-tengeri Brent nyersolaj ára a novemberi határidős kontraktusokban, New Yorkban pedig az irányadó észak-amerikai olajfajta ára 3 centre megközelítette az augusztusi 49,40 dolláros csúcsot. Késő délutánra mindkét piacon 30 centtel csökkent az ár. Elemzők azonban úgy látják, hogy a fordulat mögött csak nyereségrealizálási célból végrehajtott eladások állnak, és az elkövetkező napok további áremelkedést hozhatnak.
A drágulásnak a permanensen magas keresleten, az Ivan hurrikán utóhatásain és a Jukosz körüli bizonytalanságon túl ezúttal két közvetlen kiváltó oka volt. Nigériában a Niger deltájában harcok törtek ki a lázadók és a kormányerők között, emiatt a Royal Dutch/Shell Group kénytelen volt leállítani a munkát egy lelőhelyen. Ezzel napi 30 ezer hordó esik ki, ami elenyészően csekély ugyan a Shell ottani napi közel egymillió hordós kitermeléséhez képest, ám a jelenlegi feszült helyzetben minden negatív hír hatványozottan hat a piacokon. A drágulást előidéző másik ok az volt, hogy Szaúd-Arábiában – a világ legnagyobb olajexportőr országában – a biztonsági erők összecsaptak a feltehetőleg az al-Kaida terrorszervezethez tartozó fegyveresekkel, ami felélesztette az aggodalmakat a szaúdi szállítások stabilitásával kapcsolatban.
E fejleményeket csak némileg ellensúlyozta, hogy Irak exportja a Törökország felé tartó fő olajvezeték helyreállítása nyomán napi 2,5 millió hordóra emelkedett, ami az amerikai invázió óta a legmagasabb szint. A napi 800 ezer hordó kapacitású vezeték szeptember elején egy robbantás miatt vált használhatatlanná, most 400–500 ezres kapacitással működik, az exportnövekmény azonban ennél kisebb, mert a beindítással párhuzamosan leállították a napi 200–250 ezer hordós szállítást a pótvezetéken. Elemzők szerint az iraki export erősödése nem jelenthet igazi megkönnyebbülést a piacokon, mert a szállítások továbbra is ki vannak téve a szabotázsakciók fenyegetésének.
Papp Zoltán