Papp Zoltán

Profit warningot adott ki az EMI

Több mint tizenöt százalékkal esett tegnap a brit EMI Group Plc árfolyama, miután a világ harmadik legnagyobb lemezkiadó társasága közölte, hogy a folyó, márciussal záruló üzleti évben árbevétele és nyeresége egyaránt kisebb lesz a vártnál. A többek közt Norah Jones és a Radiohead lemezeit kiadó vállalat korábban azt prognosztizálta, hogy lemezértékesítésének alakulása a stagnálás és a négyszázalékos csökkenés között lesz a 2003/2004-es 2,1 milliárd fonthoz képest, az új előrejelzés ellenben már 8-9 százalékos visszaesést valószínűsít. Az EMI ezzel párhuzamosan arra számít, hogy adózás előtti nyeresége 163 millióról 138 millió fontra romlik, ami 17 százalékkal alacsonyabb az elemzői konszenzusnál. A cég közleménye szerint a vártnál rosszabb eredmény részben annak tulajdonítható, hogy két fontos lemezt, a Gorillaz és a Coldplay együttesek egy-egy albumát az eredeti tervekkel ellentétben idén már nem, hanem majd csak a következő üzleti évben tudják kihozni. Alan Levy elnök közleménye szerint ugyancsak rontja a mutatókat, hogy a vártnál kevésbé fogynak a korábban piacra dobott lemezek. A rossz hírek után a befektetőket nem hozta lázba az a bejelentés, hogy a vártnál jobban halad a tavaly tavasszal beindított, kétéves költségcsökkentési program, márciusra a tervezett 25 millió helyett már 35 millió fonttal sikerül lefaragni a kiadásokat, így a következő évben csupán 15 millió font megtakarítást kell elérni.

Elkészült Bush költségvetési javaslata

A hosszú hónapokig tartó fiskális alkudozás nyitányaként George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke tegnap eljuttatta a törvényhozás két házába a következő, október 1-jén induló költségvetési évre vonatkozó kiadási javaslatát. Az elnök 2500 milliárd dollár kiadásra kér felhatalmazást a kongresszustól, s így Dick Cheney alelnök szerint szűkebb költségvetést javasol, mint első mandátuma idején bármikor. Bush hivatalba lépésekor a szövetségi büdzsé még szufficites volt, az elmúlt két évben azonban már rekordnagyságú hiánnyal zárt, és a folyó pénzügyi év várhatóan újabb, 500 milliárd dollár körüli deficitrekordot hoz. A választási kampányban az elnök arra tett ígéretet, hogy 2009-re megfelezi a hiányt. A mostani javaslat szerint a diszkrecionális kiadások csak 2,3 százalékkal nőnének, e körön belül azonban a katonai költségvetés 4,8 százalékkal, 419,3 milliárd dollárra emelkedne. A demokraták azonnal irreálisnak minősítették Bush tervét, mondván, az elnök a katonai kiadásokba nem foglalta bele az iraki és afganisztáni jelenlét előreláthatólag 80 milliárd dolláros költségét. Hasonlóképp nem szerepel a kiadási tervben a magánnyugdíjszámlák bevezetését tartalmazó társadalombiztosítási reform költsége sem (NAPI Gazdaság, 2005. január 21–22., 2. oldal). Az elnök százötven kiadási program megnyirbálásával vagy teljes megszüntetésével kívánja mérsékelni a deficitet. Felszámolna többek közt számos oktatási és egészségügyi programot, visszafogná a Medicaid szövetségi egészségbiztosítási rendszer kiadásait és 587 millió dollárt lefaragna a mezőgazdasági termelők támogatásából. A törvényhozási viták folyamán azonban ez még sokat változhat – az AP emlékeztet rá, hogy tavaly az elnök 65 program megszüntetését és 63 kurtítását indítványozta, ám végül csak négy programot töröltek és húszban csökkentették a kiadásokat.

Autópálya-részvényeket ad el a francia kormány

A francia kormány az ez évre tervezett négy nagyszabású privatizációs ügylet közül az elsőben április végéig magánkézbe kívánja adni az ország északi és keleti részén található autópályákat üzemeltető Société des Autoroutes de Nord et de l’Est 30 százalékát – értesült nem hivatalos forrásokból a Bloomberg. A privatizáció új részvények kibocsátása formájában történik, a papírokat intézményi és kisbefektetők is jegyezhetik majd. A társaság értékét négymilliárd euróra becsülik, így a kibocsátás mintegy 1,3 milliárd eurós bevételt hozhat. Tavaly novemberben hasonló módon került magánkézbe a Société d’Autoroutes Paris-Rhin-Rhone kisebbségi tulajdonrésze. A Société des Autoroutes de Nord et de l’Est összesen 1743 kilométernyi autópályát üzemeltet – köztük a fővárost Strasbourggal és Calais-vel összekötő sztrádákat –, amivel Európa negyedik legnagyobb autópálya-társasága. A vállalat azt tervezi, hogy távközlési és útfenntartási szolgáltatások bevezetésével növeli bevételeit. A privatizációból származó pénzt a kormány nem fordíthatja közvetlenül az államháztartási hiány csökkentésére – a deficit idén sorozatban negyedik éve lesz magasabb a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál –, ugyanakkor számíthat arra, hogy a kibocsátás után emelkedni fog a társaság árfolyama, s nő az osztalék is. Az év végéig még az Électricité de France SA és a Gaz de France SA közüzemi vállalatok, valamint a nukleáris erőműveket gyártó Areva SA privatizációja van még napirenden, az ügyletek 19 milliárd eurónyi bevételt eredményezhetnek.

Ledolgozta a recessziót az USA munkaerőpiaca

Noha a vártnál kevesebb új állás létesült az Egyesült Államokban januárban, ez is elegendő volt ahhoz, hogy a foglalkoztatás a 2001-es recesszió előtti szintre emelkedjen. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint az év első hónapjában 146 ezer új munkahely létesült a mezőgazdasági szektoron kívül, így összesen 132,57 millió főt foglalkoztatnak, ami 27 ezerrel magasabb a 2001 februárjában regisztrált csúcsnál. Az akkor kezdődött, nyolc hónapig tartó recesszió, majd a gyenge gazdasági növekedés miatt egész 2003 májusáig csökkent az állások száma, ám az azóta eltelt húsz hónapban 2,7 millióval nőtt a foglalkoztatás. Üröm az örömben, hogy a januári adat elmarad a Wall Street által várt 200 ezres növekedéstől, ráadásul a minisztérium lefelé módosította a megelőző két havi számot: eszerint decemberben 133, novemberben 132 ezer új munkahely létesült, szemben az előzőleg jelentett 157, illetve 137 ezerrel. Az egyes szektorokban nagyon eltérően alakult a helyzet januárban, a szolgáltatócégeknél 177 ezerrel nőtt, ugyanakkor a feldolgozóiparban 25 ezerrel, az építőiparban 9 ezerrel csökkent az állások száma. Úgyszintén vegyes képet mutat a Michigani Egyetem januári fogyasztói bizalmi indexe, amelyen belül a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex 110,9 pontra javult a decemberi 106,7-ről, a kilátásokat tükröző részindex ellenben 90,9-ről 85,7 pontra esett. A főindex ily módon 97,1-ről 95,5 pontra romlott, ami gyengébb az elemzők által várt 96 pontnál.

Zuhantl a British Airways nyeresége

Több mint két százalékkal drágultak pénteken Európa második legnagyobb légitársasága, a British Airways Plc részvényei, annak ellenére, hogy az egy évvel korábbitól jócskán elmaradó eredményt jelentett üzleti évének decemberrel zárult harmadik negyedére. A piac által legfontosabbnak tekintett adózás előtti nyereség 40 százalékkal, 75 millió fontra esett, ami azonban magasabb a Reuters 59 millió fontos elemzői konszenzusánál. A kedvező tőzsdei fogadtatáshoz hozzájárult az is, hogy a BA az eddigi 2-3 százalékról 3-3,5 százalékra javította az üzleti év egészére vonatkozó árbevétel-növekedési prognózisát. A harmadik negyedévben az árbevétel 4,3 százalékkal, 1,97 milliárd fontra nőtt éves összevetésben. A nyereségromlás legfőbb oka az olaj drágulása, emiatt a BA üzemanyagköltségei 47,3 százalékkal, 330 millió fontra nőttek, amit csak részben ellensúlyozott a jegyekre kivetett pótdíj emelése és a költségcsökkentés folytatása. Ugyancsak ártott a profitnak az elsősorban a fapados légitársaságok nyomulása miatt zajló árharc – különösen a rövid távolságú járatok piacán –, amely azt eredményezte, hogy a BA egy utasra jutó átlagos bevétele 1,9 százalékkal csökkent. Elemzők összességében úgy látják, a BA elismerést érdemel azért, hogy a rendkívül nehéz környezetben egyáltalán nyereségesen tud működni.

Lassult az infláció az eurózónában

A decemberi 2,4 százalékról 2,1 százalékra csökkent januárban az euróövezet tizenkét havi inflációja – közölte az előzetes adatot az Eurostat. A szám meglepetést okozott, az elemzői konszenzus ugyanis a Reutersnél 2,3, a Bloombergnél 2,2 százalék volt. Az infláció lassulásához nagyban hozzájárult, hogy Németországban a decemberi 2,1-ről 1,6 százalékra esett a ráta, miután a tavalyi egészségügyi reform drágító hatása immár nem érződik az árindexben. A kedvező adat nyomán a piacok arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) belátható időn belül nem emeli a 2 százalékos irányadó kamatot, jóllehet a bank hivatalosan 2 százalék alatti inflációt tart kívánatosnak. Az Eurostat beszámolt arról is, hogy decemberben az előző hónaphoz képest mindössze 0,2, éves viszonylatban pedig 0,5 százalékkal nőttek a kiskereskedelmi eladások az eurózónában. A két legnagyobb gazdaság eltérő képet mutat, ugyanis míg Németországban 0,3, illetve 2,8 százalékkal esett az értékesítés, addig Franciaországban 0,5, illetve 2,8 százalékkal erősödött.

BA-ADATOK

(millió font) 2003. X–XII. 2004. X–XII. Árbevétel 1891 1973 Üzemi eredmény 138 110 Adózás előtti eredmény 125 75 Adózott eredmény 83 49 EPS (penny) 7,6 4,6 Forrás: Dow Jones

Újra emelt a Fed

A Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága tegnap a várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 2,5 százalékra emelte az irányadó egynapos kamatot. Tavaly június óta ez volt a hatodik ilyen döntés, és az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed ezúttal is jelezte, hogy folytatni kívánja a mérsékelt ütemű szigorítás politikáját. Elemzők arra számítanak, hogy a kamatszint az év végére eléri a 3,5 százalékot. Az USA és az eurózóna között most fél százalékpont a kamatkülönbözet, s ez várhatóan csak növekszik, mert az Európai Központi Bank előreláthatólag nem emeli a 2 százalékos irányadó kamatot. Ennek nyomán a dollár valamelyest erősödhet az euróhoz képest.

Kritikus szinten a német munkanélküliek száma

Hetven év óta először ötmillió fölé emelkedett idén januárban a munkanélküliek száma Németországban, részben a regisztrációs szabályok változásának következményeként.