A hosszú hónapokig tartó fiskális alkudozás nyitányaként George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke tegnap eljuttatta a törvényhozás két házába a következő, október 1-jén induló költségvetési évre vonatkozó kiadási javaslatát. Az elnök 2500 milliárd dollár kiadásra kér felhatalmazást a kongresszustól, s így Dick Cheney alelnök szerint szűkebb költségvetést javasol, mint első mandátuma idején bármikor. Bush hivatalba lépésekor a szövetségi büdzsé még szufficites volt, az elmúlt két évben azonban már rekordnagyságú hiánnyal zárt, és a folyó pénzügyi év várhatóan újabb, 500 milliárd dollár körüli deficitrekordot hoz. A választási kampányban az elnök arra tett ígéretet, hogy 2009-re megfelezi a hiányt.
A mostani javaslat szerint a diszkrecionális kiadások csak 2,3 százalékkal nőnének, e körön belül azonban a katonai költségvetés 4,8 százalékkal, 419,3 milliárd dollárra emelkedne. A demokraták azonnal irreálisnak minősítették Bush tervét, mondván, az elnök a katonai kiadásokba nem foglalta bele az iraki és afganisztáni jelenlét előreláthatólag 80 milliárd dolláros költségét. Hasonlóképp nem szerepel a kiadási tervben a magánnyugdíjszámlák bevezetését tartalmazó társadalombiztosítási reform költsége sem (NAPI Gazdaság, 2005. január 21–22., 2. oldal).
Az elnök százötven kiadási program megnyirbálásával vagy teljes megszüntetésével kívánja mérsékelni a deficitet. Felszámolna többek közt számos oktatási és egészségügyi programot, visszafogná a Medicaid szövetségi egészségbiztosítási rendszer kiadásait és 587 millió dollárt lefaragna a mezőgazdasági termelők támogatásából. A törvényhozási viták folyamán azonban ez még sokat változhat – az AP emlékeztet rá, hogy tavaly az elnök 65 program megszüntetését és 63 kurtítását indítványozta, ám végül csak négy programot töröltek és húszban csökkentették a kiadásokat.
Papp Zoltán