Decemberhez képest 573 ezerrel, 5,037 milliósra nőtt januárban az állástalanok serege Németországban – közölte a szezonális korrekciót nem tartalmazó adatot a munkaügyi hivatal. A Reuters szerint a szám utoljára 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésének évében volt ötmilliónál magasabb, bár a világháború utáni három évre nincs ilyen kimutatás. A meredek növekedést részben az év elején életbe lépett munkaerő-piaci reform okozta, amelynek keretében az egy évnél régebben állás nélkül lévők és a szociális segélyben részesülők egyaránt munkanélküli-juttatást kapnak, így az utóbbiak hivatalosan immár szintén munkanélkülinek számítanak. Ez a változás 230 ezerrel növelte a munkanélküliek számát decemberhez képest. Szezonális korrekcióval számolva 227 ezerrel, 4,714 milliósra bővült az állástalanok tábora.
Wolfgang Clement gazdasági miniszter maga is drámainak nevezte a helyzetet, különös tekintettel arra, hogy a munkanélküliek mellett további mintegy másfél millióan végeznek közmunkát. A miniszter szerint legalább kétszázalékos gazdasági növekedésre volna szükség a foglalkoztatás erősödéséhez, a kormány azonban ez évre csak 1,6 százalékos bővülést prognosztizál a tavalyi 1,7 százalék után. Elemzők úgy vélik, a pszichológiailag jelentős ötmilliós határ átlépése ártani fog az újabban javuló népszerűségnek örvendő kormány megítélésének.
A foglalkoztatással kapcsolatban aggodalomra ad okot a német kereskedelmi és iparkamara jelentése is, amely szerint a cégek immár nemcsak gyártási, hanem egyre nagyobb számban kutatás-fejlesztési tevékenységet is telepítenek külföldre, főleg Kelet- és Közép-Európába, Ázsiába, de az USA-ba is. A több mint másfél ezer nagyvállalatra kiterjedő felmérés azt mutatja, hogy felüknél a k+f külföldre telepítése a belföldi k+f kapacitás szűkítésével jár együtt. A cégek kétharmada azért hoz létre ilyen létesítményeket külföldön, hogy támogassa ottani gyártótevékenységét. A megkérdezett vállalatok közel húsz százaléka a következő három évben erősíteni kívánja külföldi k+f bázisát. Nem ad okot derűlátásra a statisztikai hivatal jelentése sem, amely szerint a kiskereskedelmi forgalom decemberben havi összehasonlításban 0,3, éves viszonylatban 2,7 százalékkal csökkent reálértékben. A múlt év egészében 1,7 százalékkal csökkentek az eladások.
Papp Zoltán