Papp Zoltán

Gázt szállítana Kínának a Gazprom

Az orosz Gazprom tárgyalásokat folytat a CNCP kínai állami olajtársasággal két gázvezeték közös megépítéséről, amelyeken keresztül évente összesen 60 millió köbméter gázt lehetne szállítani Északkelet-Kínába, illetve a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány térségébe – közölte tegnap Alekszandr Medvegyev, az orosz gázipari óriásvállalat exportrészlegének vezetője. Az előbbi Oroszország távol-keleti tengerparti területéről indul, az utóbbi a Kínán belül húzódó nyugat–keleti vezetékhez csatlakozna. Mindkettő kapacitása 30 millió köbméter körül lenne. A Gazprom a vezeték oroszországi szakaszát finanszírozná, a kínai fél a határon túli szakaszokat, de a Gazprom abban is érdekelt, hogy kínai infrastruktúrába invesztáljon – mondta Medvegyev. Az orosz gázóriásnak jelenleg nincs vezetéke Kína irányában, a szállítások vasúton folynak. Az orosz állami Transznyefty várhatóan decemberben kezd olajvezetéket építeni Oroszország csendes-óceáni térségében és a tervei között szerepel, hogy egy napi 600 ezer hordó kapacitású leágazást létesítsen Kína felé. Korábban a brit BP is tervezte, hogy vegyesvállalati formában gázvezetéket épít Kínába, de a terv megvalósítása a Gazprom ellenállása miatt megrekedt. A Gazprom egyébként 4,5 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátást tervez az OAO Szibnyefty orosz olajtársaság megvásárlásának részleges finanszírozására – derült ki az ügylethez közel álló banki forrásokból. Egy nyugati bankkonzorcium emellett kedden úgy döntött, hogy 12 milliárd dollár hitelt nyújt az akvizícióhoz (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 21, 5. oldal). A Szibnyefty 72 százalékos pakettjének megvásárlásáról a források szerint már a jövő héten megszülethet a megegyezés.

Aggódik a német üzleti világ

Az üzleti élet vezetői, a befektetők és az elemzők többsége csalódottan fogadta a vasárnapi német szövetségi választások eredményét, miután sem a jobb-, sem a baloldali pártok nem tudtak kormányképes többséget szerezni. A frankfurti DAX index nyitás után 2,3 százalékot esett (később ennek több mint harmadát ledolgozta). Az euró árfolyama a pénteki 1,2230 dollárról a július vége óta nem látott 1,2100-re süllyedt. A befektetők és a vállalatvezetők attól tartanak, hogy a patthelyzet miatt veszélybe kerülnek a reformok, illetve a csak találgatható összetételű koalíció tagjai a gazdaság szerkezeti átalakításának rovására kötnek majd kompromisszumokat. A legkiábrándultabban talán Anton Börner, a BGA nagykereskedelmi és exportőrszövetség elnöke fogalmazott, aki szerint Németország nyilvánvalóan nem érett még a modernizálásra, ezért a vállalatoknak önállóan kell járniuk útjukat. Az uniós pártok (CDU/CSU) 35,2 százalékos eredménye győzelmet jelent ugyan, de ez a szabaddemokraták (FDP) 9,8 százalékával együtt sem elég a parlamenti többséghez. A jobboldalon felvetődött annak lehetősége, hogy az eddig a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó Zöldekkel lépjenek szövetségre (a pártok színei alapján ez lenne a fekete-sárga-zöld, vagyis a „Jamaica-koalíció”), ám az utóbbiak nem lelkesednek az ötletért. Bár az üzleti vezetők többsége a választások előtt a mélyebb adózási és munkaerő-piaci reformokat, valamint fiskális szigort ígérő CDU/CSU–FDP párosnak drukkolt, a kényszerű helyzetben sokan a CDU/CSU–SPD nagykoalícióban látják a megoldást. Ilyen értelemben foglalt állást többek között Hannes Hesse, a VDMA gépipari szövetség elnöke és Hans-Joachim Körber, a Metro kereskedelmi hálózat vezérigazgatója. Jürgen Thumann a Német Iparszövetség (BDI) elnöke és Ludwig Georg Braun, a kereskedelmi és iparkamarákat tömörítő DIHK elnöke, bár nem örül a nagykoalíció lehetőségének, lát esélyt arra, hogy egy ilyen formáció is véghezviheti a reformokat. Nikolaus Schweickart, az Altana vegy- és gyógyszeripari konszern vezérigazgatója viszont egyenesen katasztrófának tartja a nagykoalíciót. Eltérően vélekednek a közgazdászok is. Thomas Straubhaar, a hamburgi HWWI gazdaságkutató intézet vezetője szerint a nagykoalíció túl heterogén képződmény volna, s nem rendelkezne mandátummal világos gazdaságpolitikára, így csak helyben járna. Vele ellentétben mind Friedrich Heinemann, a mannheimi ZEW kutatója, mind Gernot Nerb, a müncheni Ifo vezető közgazdásza elképzelhetőnek tartja, hogy egy nagykoalíció megállapodhat legalább egyes kérdésekről, köztük a társasági és a jövedelemadó-terhek csökkentéséről. A foglalkoztatáspolitikát és az egészségügyi ellátást illetően áthidalhatatlannak látszó ellentétek feszülnek a két nagy párt között. Arra mindazonáltal egyetlen közgazdász sem számít, hogy a választási eredmény rövid távon fékezően hatna akár a vállalati beruházásokra, akár a lakossági fogyasztásra.

Logisztikai világcég születik

A Deutsche Post AG fennállása eddigi legnagyobb akvizíciójában fel akarja vásárolni a brit Exel Plc logisztikai céget. A két társaság vezetése már megegyezett a 3,7 milliárd font (5,5 milliárd euró) értékű ügyletről, amely akkor valósulhat meg, ha az Exel részvényeseinek legalább 75 százaléka igent mond rá. A felek szeptember 1-jén közölték először, hogy tárgyalásokat folytatnak, a most megajánlott részvényenként 12,44 fontos vételár – amelynek 72 százalékát készpénzben, a maradékot részvényben fizetné a Deutsche Post – 24 százalékkal magasabb az Exel akkori árfolyamánál. A németországi monopolhelyzetét fokról fokra elveszítő, 2007-től már a levélkézbesítésben is versenyre kényszerülő Deutsche Post aktívan terjeszkedik külföldön: 1996 óta 13 milliárd dollár értékben hajtott végre felvásárlásokat, megszerezve többek közt az amerikai DHL-t. Ha az Exel-ügyletet sikerül nyélbe ütnie, az eddigi másodikról az első helyre lép előre a globális logisztikai piacon, megelőzve az amerikai United Parcel Service-t. Az Exel már most világelső az úgynevezett szerződéses logisztikában (ez a vállalatok raktárainak és készleteinek kezelését, valamint a nyersanyagok, alkatrészek és késztermékek szállítását jelenti). E tevékenységből az idei első félévben 3,6 milliárd font árbevétele származott, ez a teljes forgalmának 67 százaléka. Ügyfelei közé olyan világcégek tartoznak, mint a General Motors, a Ford, a Hewlett-Packard és a Marks & Spencer. A fúzió után a Deutsche Post és az Exel közös logisztikai részlegét az utóbbi igazgatója, John Allan fogja irányítani. Az üzletágnak 150 ezer alkalmazottja lesz. A Deutsche Post arra számít, hogy a decemberre lezárni tervezett ügylet 2008-ban már 220 millió euró költségmegtakarítást eredményez.

Tovább lassul az eurózóna

Drasztikusan lefelé korrigálta az euróövezet idei és jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap.

Német patthelyzet

Beigazolódtak a várakozások a Németországban tegnap megtartott előrehozott szövetségi választásokon: a lapzártánkkor közzétett exit pollok tanúsága szerint az Angela Merkel vezette CDU győzött ugyan – bajor testvérpártjával, a CSU-val együtt a szavazatok 35–37 százalékát szerezte meg –, de miután szövetségese, az FDP csak 10,5 százalékot kapott, a jobboldal nem képes többségi kormányt alakítani. A szociáldemokraták, élükön Gerhard Schröder kancellárral, 33–34 százalékon végeztek, a zöldekre 8 százalék szavazott. Holnapi számunkban részletesen beszámolunk a választásról.

Vészesen lassul az ukrán gazdaság

A korábban prognosztizált 6-6,5 százalék helyett várhatóan csak 4 százalékkal bővül az idén Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) – közölte Anatolij Kinah ügyvezető miniszterelnök-helyettes. Ez már a második drasztikus idei korrekció, Kijev ugyanis eredetileg 8,2 százalékos növekedést várt a tavalyi 12,1 százalékos rekord után. Egyes elemzők azonban még a legújabb prognózis tarthatóságában sem bíznak, szerintük csak 2-3 százalék között lesz a növekedés. Kinah annak kapcsán nyilatkozott, hogy a statisztikai hivatal 2,8 százalékos GDP-gyarapodást mutatott ki az év első nyolc hónapjára. A tavalyi azonos időszak még 13,6 százalékos növekedést hozott. A drámai mértékű lassulást több tényező okozza. Az ukrán export legnagyobb részét az acél és a vegyipari termékek teszik ki, így az országot érzékenyen érinti a világpiaci árak csökkenése. Szintén károsan hatott a gazdaságra, hogy a múlt héten menesztett kormány a költségvetési források jelentős hányadát költötte a bérek, nyugdíjak és szociális juttatások emelésére – így készülve a 2006. márciusi választásokra –, így az állami beruházások gyakorlatilag leálltak. A kormány ráadásul a vállalatokat is elbizonytalanította a korábbi privatizációs ügyletek felülvizsgálatának lebegtetésével. Ez a beruházási aktivitás visszaeséséhez vezetett több területen, így a tavalyi két húzóágazatban, az építőiparban és a kereskedelemben; a két szektor teljesítménye az év eleje óta 7,7, illetve 4,3 százalékkal gyengült.

Buborék fenyeget az orosz pénzpiacon

Az orosz pénzügyminiszter szerint a spekulatív tőke beáramlása miatt buborék alakulhat ki a pénzpiacon. A kormány az olajexportot terhelő adó emelését fontolgatja az infláció fékezése érdekében.

Megtáltosodott a Bouygues

Éves összevetésben 39 százalékkal, 384 millió euróra növelte adózott nyereségét az első félévben a francia Bouygues SA építőipari és távközlési csoport, a budapesti Kincsem Park és a Sportaréna beruházója és az M5-ös autópályát építő konzorcium vezetője. Az eredmény megfelel a várakozásnak, s az elemzőket az sem lepte meg, hogy a jó első félév után a Bouygues három hónapon belül immár másodszor emelte meg az év egészére vonatkozó árbevételi prognózisát: az eredeti cél 22,7 milliárd euró volt, ezt júniusban 23,1 milliárdra módosították, a legújabb előrejelzés pedig 23,6 milliárd euró. Az építőipari üzletágban – amelyben a Bouygues a világ harmadik legnagyobb szereplője – az egy évvel korábbinak a kétszeresére, 96 millió euróra javult a nettó nyereség, miután a vállalat két számjegyű árbevétel-növekedést tudott elérni mind Franciaországban, mind külföldön. A fő profitforrás ezúttal is a csoport 83 százalékos tulajdonában lévő Bouygues Telecom volt: a francia mobilszolgáltatási piacon a harmadik helyen álló cég 219 millió euró nyereséget termelt, 39 százalékkal többet, mint a tavalyi első félévben. A Bouygues emellett a legnagyobb, 41,6 százalékos tulajdonosa az első számú francia televíziónak, a TF1-nek, amely már korábban arról számolt be, hogy az első félévben 6,3 százalékkal, 176,6 millió euróra növelte nettó nyereségét.

Dübörög a kínai exporthenger

A kínai export értéke augusztusban 67,82 milliárd dollár volt, ami éves összevetésben 32,1 százalékos növekedést jelent – közölte a kereskedelmi minisztérium. Az import – főként az olaj drágulása miatt – 23,4 százalékkal, 57,78 milliárd dollárra bővült. A 10,04 milliárd dolláros többlet valamivel elmarad ugyan az előző havi 10,40 milliárdtól, de így is a harmadik legnagyobb szufficit. Elemzők szerint ez újfent a jüan alulértékeltségének a bizonyítéka, s további árfolyam-korrekcióra van szükség a júliusi szerény, 2,1 százalékos felértékelés után. Az év első nyolc hónapjában az export éves összehasonlításban 32 százalékkal, 475,67 milliárd, az import 14,9 százalékkal, 415,45 milliárd dollárra nőtt, a 60,2 milliárd dolláros többlet csaknem kétszerese a tavalyi azonos időszakban felgyülemlett 32 milliárdnak.