Papp Zoltán

Bejött a Hennes & Mauritz stratégiája

Éves összevetésben több mint harmadával növelte nyereségét Európa vezető ruházati kiskereskedelmi cége, a svéd Hennes & Mauritz.

Az EU-polgárok 16 százalékát fenyegeti a szegénység

Az Európai Unió állampolgárainak 16 százaléka, azaz mintegy 72 millió ember él a szegénységi kockázatot jelentő küszöb alatt – derül ki az Eurostat legújabb, a 2003-as helyzetet tükröző, de a jelenlegi 25 tagú EU-ra vonatkozó jelentéséből. A küszöb alattinak azok a háztartások számítanak, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az országos mediánátlag 60 százalékát. Ennek alapján Magyarországon a lakosság 10 százalékát fenyegeti a szegénység, amivel hazánk Luxemburggal és Szlovéniával holtversenyben a második legjobb helyen áll; az arány csak Csehországban kisebb, mindössze nyolc százalék. A lista másik végén a lakosság több mint 20 százaléka él a szegénységi kockázati küszöb alatt Görögországban, Írországban és Szlovákiában. Az EU–15 és az EU–25 átlaga egyaránt 16 százalék, ettől plusz-mínusz egy-két százalékra vannak olyan országok, mint Nagy-Britannia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Belgium, Ciprus és Németország. Az összehasonlítás némileg csalóka, hiszen a régi tagállamokban a szegénységi küszöb legtöbbször jóval magasabb jövedelmet takar, mint az újakban. A jelentés kitér arra is, hogy a szociális juttatások nagyban csökkentik a szegénységi kockázatot. Magyarország esetében az említett 10 százalék a nyugdíj- és egyéb ellátások nélkül 32 százalék volna, és az országok többségében hasonló, 20 és 30 százalék közti különbség mutatkozik. De például Franciaországban 44, Lengyelországban 49 százalék volna a küszöb alatt élők aránya a juttatások nélkül, míg a juttatásokkal csak 12, illetve 17 százalék.

Zenélő telefon a Nokiától

Bemutatta legújabb, zenelejátszásra is alkalmas mobiltelefonját a finn Nokia Corp., a világ legnagyobb mobilkészülék-gyártója. A 3250 jelű modell egy gigabájtos memóriával rendelkezik, ami nagyjából 750 zeneszám tárolására elegendő, és egy feltöltéssel tíz órán át képes zenélni. A készülék a jövő év első negyedében kerül piacra, ára – a szolgáltatói támogatások előtt – várhatóan 350 euró körül lesz. A telefonra akár vezeték nélkül, akár más eszközökről le lehet tölteni zenéket, mégpedig szinte az összes használatos tömörítési formátumban, így MP3-ban, WMA-ban, M4A-ban és AAC-ben. A készülékbe beépítettek egy két megapixel felbontású fényképezőgépet, valamint rádiót is. Formatervezési érdekesség, hogy a billentyűzet számokat és betűket tartalmazó része 180 fokkal elfordítható, így a kijelző alatt csak a zenelejátszáshoz szükséges funkciógombok maradnak. A 3250-es modellt követni fogja nagyobbik testvére, a 6630-as okos telefon, amely 3000 zeneszámot lesz képes lejátszani.

Varsó bizonytalan, Prága 2010-zel számol

Lengyelországban bizonytalanságot okoz az euró bevezetése ügyében a vasárnapi parlamenti választások kimenetele, miután a kormányalkotásra esélyes két jobbközép párt, amely koalícióra lépne, eltérő álláspontot képvisel. A választásokon győztes Jog és Igazságosság Pártja azt hangoztatja, hogy számára nem a valutaunióhoz való csatlakozás az elsődleges, hanem a lengyel gazdaság helyzetének javítása, a Polgári Platform ellenben prioritásként kezeli a közös fizetőeszközre való átállást. A most leköszönő baloldali kormány 2010-es csatlakozást tűzött ki célul. A legutóbbi – módosított – konvergenciaprogram szerint az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított hiánya idén 3,4, jövőre 3,2, 2007-ben pedig már csak 2,2 százalék lesz (az eredeti terv ez évre 4,2 százalékos deficittel számolt). A prágai kormány sokáig tartotta magát az euróbevezetés 2009-es céldátumához, ám augusztus végén bejelentette, hogy immár 2010-zel számol. Idén a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDP-arányos áht-hiány várhatóan 4,6 százalék lesz a korábban várt 4,7 helyett, 2006-ra pedig a pénzügyminisztérium a konvergenciatervben szereplőnél 0,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,8 százalékos deficitet prognosztizál. A jövőre esedékes választások miatt azonban nőhetnek a kiadások. Az érvényes terv szerint a hiány 2008-ban csökken 3 százalék alá. Az új tagállamok közül Szlovénia, Litvánia és Észtország már belépett az ERM–2-be, és Lettország is közel áll hozzá.

A Rita megkímélte a finomítókat

Ha csak csekély mértékben is, de csökkent tegnap az olaj hordónkénti ára azon hírek hatására, hogy a Houston körzetében található finomítók többsége néhány napon belül újraindul. New Yorkban délután 64 dolláron jegyeztek egy hordót a legközelebbi határidőre, ami 19 centtel alacsonyabb a vasárnapi rendkívüli kereskedési nap záróáránál. A legnagyobb amerikai finomítóban, az Exxon Mobil baytowni üzemében tegnap már be is indult a termelés, és az olajtársaságok közlése szerint a térségbeli létesítmények legtöbbje még a hét vége előtt újra működőképessé válik. Csak az amerikai Valero Energy és a francia Total számolt be arról, hogy egy-egy finomítójukban két hét és egy hónap közti időt kell szánni a károk helyreállítására. Bár a Mexikói-öbölben megsérült több olajfúrótorony, a piacok számára fontosabb a finomítók állapota, mivel az elmúlt hónapokban a drágulást nem annyira a nyersolajkínálat elégtelensége, mint inkább a finomítási kapacitás szűkössége okozta. A Rita hurrikán miatt tizenöt finomító állt le a múlt héten, amelyek együttesen az USA kapacitásának 24 százalékát adják – további 5 százaléknyi kapacitás még a Katrina miatt esett ki –, a vihar azonban a vártnál kisebb károkat okozott. Megkönnyebbülhettek a biztosítótársaságok is a Rita után, Európában az ágazat vezető szereplőinek árfolyama 2–5 százalékkal emelkedett. A világ legnagyobb viszontbiztosítója, a Munich Re közölte, hogy bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, a Rita nyomán keletkezett biztosított kár számottevően kisebb a Katrina okozta 60 milliárd dollárnál. A Dow Jones meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az első becslések 2,5 és 6 milliárd dollár közé teszik a biztosított kár nagyságát.

Nagy-Britanniában terjeszkedik az E.On

Európa legnagyobb, tőzsdén jegyzett közüzemi szolgáltatója, a német E.On AG 690 millió euróért felvásárolja a brit Caledonia Oil & Gas Ltd. gázkitermelő vállalatot. A jelenleg magánbefektetők tulajdonában lévő Caledoniának 15 északi-tengeri földgázmezőben van érdekeltsége, tartalékai 14 milliárd köbméterre rúgnak. Kitermelése az E.On gázüzletága, az E.On Ruhrgas szükségleteinek 4 százalékát fogja fedezni, így az ügylet a társaság közleménye szerint nagy lépés afelé, hogy az E.On Ruhrgas által szolgáltatott földgáz 15–20 százaléka saját forrásból származzék. A felvásárlás megfelel az E.On szigorú kritériumainak, amelyek azt mondják ki, hogy az ügyletnek stratégiai jelentőségűnek kell lennie és három éven belül meg kell térülnie. A Magyarországon a Dédász, a Titász és az Édász áramszolgáltatók, a Kögáz és Ddgáz gázszolgáltatók tulajdonosaként jelen lévő és a Mol gázüzletágát megvásárolni szándékozó E.On komoly szereplő a brit piacon is, miután 2002-ben 15 milliárd euróért megszerezte a Powergent, egy évvel később pedig 1,6 milliárd euróért a Midlands Electricityt.

Gazdasági patriotizmust sürget a francia kormányfő

A gazdasági patriotizmus eszméjének támogatására szólította fel honfitársait a Les Echos című üzleti napilapnak adott interjújában a francia miniszterelnök és olyan intézkedések meghozatalára, amelyek felfegyverzik a kormányt, hogy megakadályozhassa a nemzeti nagyvállalatok külföldi felvásárlását. Dominique de Villepin kifejtette, hogy Franciaországnak kivételes vagyonai vannak, ezért nem kell tartania a nemzetközi versenytől, ugyanakkor szükség van az erők egyesítésére és mozgósítására, hogy az ország hatékonyabban versenyezhessen a globális gazdaságban. A kormányfő ezért kívánatosnak látja az állam, az üzleti vezetők, a társadalmi csoportok és a munkavállalók öszszefogását, hogy mindenki együtt nyerjen. Franciaországban a nyáron erősödött fel a sokak által protekcionistának ítélt beszédmód, amikor politikusok – köztük maga Villepin is – figyelmeztették az amerikai PepsiCo. Inc.-et, hogy ne tegyen ellenséges felvásárlási ajánlatot a Danone SA-ra. Azóta a kormány elkészítette az állami eszközökkel védendő tíz ágazat listáját, amiért Charlie McCreevy, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja pert fontolgat Párizs ellen. A felsorolásban ugyanis olyan szektorok is szerepelnek – így például a biotechnológia és a kaszinóüzemeltetés –, amelyekben az uniós joggal ellentétes az állami védelem (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 19., 6. oldal). A miniszterelnök tagadta azt is, hogy a gazdasági patriotizmus protekcionista elképzelés volna. Szerinte csak arról van szó, hogy Franciaországnak ugyanolyan gazdasági fegyverekkel kell rendelkeznie, amilyeneket az USA is alkalmaz.

Csalódást okozott az Oracle

Több mint négy százalékkal esett az egyesült államokbeli Oracle Corp. részvényének árfolyama, miután a világ második legnagyobb üzletiszoftver-gyártója a vártnál kevésbé tudta növelni eladásait üzleti évének augusztussal zárult első negyedében. Az új szoftverlicencelési szerződések összértéke – amely az ágazatban a legfontosabb mutatónak számít – csak 12 százalékkal emelkedett, holott az Oracle júniusban még 25 százalékos javulást prognosztizált. A legnagyobb csalódást a fő üzletág, a bevétel mintegy 80 százalékát biztosító adatbázisszoftver-eladásokozta, amelyben az új eladások az egy évvel korábbihoz képest mindössze 1 százalékkal, 492 millió dollárra nőttek. A vállalat árbevétele 25 százalékkal, 2,77 milliárd dollárra ugrott, de ez elmarad a 2,94 milliárdos piaci konszenzustól. Az 519 millió dolláros, részvényenként 10 centes nettó nyereség csak 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a felvásárlásokhoz kapcsolódó egyszeri tételek nélkül azonban 14 cent az eredmény, ami megfelel a várakozásnak. Az Oracle az év eleje óta hét felvásárlást hajtott végre vagy jelentett be – az ügyletek összértéke több mint 18 milliárd dollár –, s a befektetők attól tartanak, hogy a társaság túlságosan is az akvizíciókra támaszkodik a növekedés gyorsítása érdekében. Larry Ellison vezérigazgató a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy most meg kell emészteni az eddigi szerzeményeket, ezért legalább 12 hónapig nem terveznek újabb nagyobb ügyletet, később viszont folytatják a felvásárlásokat. A cél az, hogy az árbevétel a kétszeresére, évi 30 milliárd dollárra nőjön.

ORACLE-ADATOK

(millió dollár) 2004. VI.–VIII. 2005. VI.–VIII. Árbevétel 2215 2768 Nettó eredmény* 509 (535) 519 (738) EPS* (cent) 10 (10) 10 (14) *zárójelben az egyszeri negatív tételek nélkül számolt eredmény Forrás: Dow Jones