Inflációrekord az euróövezetben
A közös pénz bevezetése óta a legnagyobb mértékben, éves szinten 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban a 12 tagú euróövezetben. Elemzők egy része ennek dacára lát esélyt a kamatcsökkentésre.
Inflációrekord az euróövezetben
A közös pénz bevezetése óta a legnagyobb mértékben, éves szinten 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban a 12 tagú euróövezetben. Elemzők egy része ennek dacára lát esélyt a kamatcsökkentésre.
Felfutott a cseh kiskereskedelmi forgalom
Az előrejelzéseket meghaladó mértékben, éves szinten 5,7 százalékkal bővültek áprilisban a kiskereskedelmi eladások Csehországban - derül ki a prágai statisztikai hivatal jelentéséből. A várakozások átlagosan 4,6 százalékos növekedésről szóltak, ami szintén jóval magasabb lett volna a márciusi 3,1 százalékos adatnál. Az autóeladások 10,1, a szolgáltatások értékesítései 8,4 százalékkal nőttek, ezen belül a távközlési forgalom 26,9 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A hivatal szerint az összforgalom emelkedését az is pozitívan befolyásolta, hogy az idén áprilisban a munkanapok száma eggyel több volt, mint a tavaly.
Rontotta gazdasági prognózisát a japán jegybank
A japán jegybank (BoJ) júniusi jelentésében a korábbiaknál kedvezőtlenebb képet fest a gazdaság állapotáról és kilátásairól. A recesszió közeli helyzetben a szakmai közvélemény arra vár, hogy a BoJ a monetáris politika eszközeivel próbáljon segíteni.
Óriási üzletek a párizsi légiszalonon
Sok milliárd dollár értékben kötöttek üzleteket a szombaton megnyílt párizsi légiszalon első napjaiban. A két legnagyobb repülőgépgyár, az Airbus Industrie és a Boeing Co. mérkőzésében eddig az európai konzorcium vezet.
Kedvezőtlenek a lengyel adatok
A lengyel statisztikai hivatal jelentése szerint májusban a fogyasztói árindex 0,8 százalékkal haladta meg az áprilisi, 6,9 százalékkal az egy évvel korábbi szintet, ami jóval magasabb a vártnál. Áprilisban a havi ráta 0,8, a 12 havi mutató pedig 6,6 százalék volt, így az elmúlt két hónapban látványosan megfordult a korábbi folyamat, amelyben az éves infláció mértéke tavaly júliustól idén márciusig 11,6-ről 6,2 százalékra csökkent. Ennek hatására a jegybank 200 bázisponttal, 17 százalékra mérsékelte az irányadó 28 napos intervenciós kamatot. Elemzők korábban arra számítottak, hogy június végi ülésén a jegybank újabb kamatcsökkentést hajt végre, ám a mostani inflációs adat láttán úgy vélik, erre aligha kerül sor. Rosszul alakul a költségvetés helyzete is: a pénzügyminisztérium tegnapi közlése szerint az első öt hónapban 20,39 milliárd zlotys hiány keletkezett (1 dollár=3,975 zloty), ami 99,3 százaléka az egész éves 20,539 milliárdos deficit-előirányzatnak.
Túljegyezték a Statoil részvényeit
Háromszorosan túljegyezték a befektetők az állami tulajdonban lévő, részleges privatizáció előtt álló norvég Statoil olaj- és gáztársaság eladásra kínált részvényeit. A norvég kormány egy 15-20 százalékos pakettet akar értékesíteni, a beérkezett igények ezen intervallum középpontjának háromszorosára rúgnak. Az ár részvényenként 66 és 76 korona között lehet (1 dollár=9,24 korona), ami azt jelenti, hogy a Statoil teljes értéke 145 és 166 milliárd korona között van. A papírokat a pontos ár meghatározása után ma vezetik be az oslói és a New York-i tőzsdére. Tekintettel a nagy keresletre, elképzelhető, hogy a tervezett mennyiségen felül további 3 százaléknyi részvényt is piacra dobnak. A kormány a tőzsdei értékesítést követően nagyobb részvénycsomagot akar eladni egy stratégiai befektetőnek, amely lehet például a német Ruhrgas vagy a francia Gaz de France.
Privatizációs pótintézkedéseket tervez a horvát kormány
A horvát kormány részben állami tulajdonú vállalatok kisebbségi érdekeltségeinek eladását fontolgatja a költségvetési egyensúly javítása érdekében, miután a korábban tervezett nagyszabású privatizációs ügyletek elmaradása miatt óriási deficitre van kilátás.
Veszteséges lehet idén a Philips
A holland Philips Electronics NV csoport tegnap közleményben figyelmeztetett arra, hogy a félvezetőgyártó üzletág gyenge teljesítménye miatt esetleg nettó veszteséggel zárja az idei évet. Az értékesítési nehézségek miatt a divízió árbevétele a második negyedévben előreláthatólag 20-25 százalékkal elmarad az első negyedévi 1,59 milliárd eurótól, és az év második felében nincs kilátás számottevő fellendülésre. Ugyancsak kedvezőtlenül hat a nyereségre, hogy folytatódik az árak lemorzsolódása. A közleményből ugyanakkor kiderül, hogy Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai gyártója pozitív üzemi eredményre számít az idén, s mint Jan Hommen pénzügyi igazgató elmondta, a kedvezőtlen fejlemények ellenére van némi esély kisebb nettó nyereség elérésére. Két hónappal ezelőtt a Philips még azt prognosztizálta, hogy a félvezetőgyártást a második negyedévben stagnáló teljesítményt fogja jellemezni. Ezzel szemben az üzletág lassan már csak 45 százalékos kapacitással működik, míg március végén a kapacitáskihasználás még 70 százalékos volt. A termelés 60 százalék alatt nem kifizetődő, így a második negyedévben 175 millió eurós üzemi veszteség várható. Tavaly a félvezetőgyártó üzletág árbevétele 55 százalékkal nőtt. (NAPI)
Beavatkozott a svéd jegybank a korona érdekében
A svéd jegybank (Riksbank) tegnap eurót adott el a stockholmi devizapiacon a nemzeti fizetőeszköz erősítése céljából, miután a korona tartós gyengélkedése miatt az elmúlt két hónapban megugrott az infláció.
Meghiúsul a GE-Honeywell fúzió?
A jelek szerint kútba esik minden idők legnagyobb ipari egyesülése, a General Electric Co. (GE) és a Honeywell házassága, miután az EU brüsszeli bizottsága a jóváhagyáshoz olyan feltételeket szab, amelyeket a két amerikai vállalat teljesíthetetlennek ítél.