A Riksbank már csütörtökön jelezte, hogy szükség esetén be fog avatkozni a piacon, s bár e verbális intervenció nyomán a korona az euróhoz képest 2,1, a dollárhoz képest pedig 0,7 százalékkal erősödött, pénteken sor került a tényleges beavatkozásra is. A jegybank csupán az akció tényét ismerte el, de a Bloomberg és a Reuters kereskedők tájékoztatása alapján arról számoltak be, hogy a pénzintézet 200–400 millió eurót adott el 9,19 és 9,21 korona közti árfolyamon. Napközben a korona az euróhoz képest újabb 1,1, a dollárhoz képest pedig 1,5 százalékkal erősödött – az árfolyam 9,1325, illetve 10,5500 volt, ami kéthetes csúcsot jelent –, később azonban valamelyest visszaesett, 9,1415-re, illetve 10,6175-re.
A Riksbank azzal indokolta lépését, hogy a korona gyengesége alaposan növeli az importárakat, s ez veszélybe sodorja a 2 százalékos éves inflációs célkitűzés teljesítését. Mint a svéd statisztikai hivatal előzőleg bejelentette, májusban a fogyasztói árak éves összehasonlításban 3,1 százalékkal emelkedtek. A ráta már áprilisban is magasabb volt a 2 százalékos plafonnál. A dollárhoz viszonyított árfolyam alakulása alapján a korona az idén eddig az ötödik legrosszabbul szereplő valuta.
Elemzők szerint a jegybank kockázatos játszmába kezdett. Emlékeztetnek rá, hogy a G7-országok jegybankjai és az Európai Központi Bank (ECB) tavaly szeptemberben, majd az ECB novemberben végrehajtott intervenciója nagyon rövid ideig javított az euró árfolyamán, s úgy vélekedtek, hogy a Riksbank beavatkozása is csak átmenetileg segít a koronának. Szerintük pár nap múlva a svéd valuta ismét veszíteni fog értékéből, és nem biztos, hogy a bank képes lesz tartalékai kimerülésének veszélye nélkül stabilizálni az árfolyamot. A beavatkozás mellett a kamatemelés lehetne a másik opció, mivel a 4 százalékos svéd repokamat fél százalékponttal alacsonyabb az eurózóna irányadó kamatánál, s ez hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők kivonják pénzüket az országból; a kamatemelés ugyanakkor növeli az inflációs nyomást.
(NAPI)
Papp Zoltán