BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Rontotta gazdasági prognózisát a japán jegybank

A japán jegybank (BoJ) júniusi jelentésében a korábbiaknál kedvezőtlenebb képet fest a gazdaság állapotáról és kilátásairól. A recesszió közeli helyzetben a szakmai közvélemény arra vár, hogy a BoJ a monetáris politika eszközeivel próbáljon segíteni.

2001. június 18. hétfő, 23:59

A tokiói központi bank legújabb havi jelentésében még a korábbi, meglehetősen pesszimista elemzéseinél is kedvezőtlenebbnek ítéli a japán gazdaság helyzetét és kilátásait. Sajátos megfogalmazása szerint a gazdaságban „a kiigazítási fázis intenzifikálódik” - vagyis gyengül a teljesítmény, jóllehet a BoJ a „romlik” szót nem alkalmazza. A két előző havi jelentés csak kiigazítási fázisról beszél, intenzifikálódás nélkül, vagyis a BOJ most rosszabbnak ítéli a helyzetet. Az indoklás szerint az ipari kibocsátás drámaian csökken, elsősorban az export visszaesése miatt, ami kiváltképp az információs technológiai termékek kivitelén érződik. A jelentés közzététele nyomán a jen dollárárfolyama több mint egy havi mélypontra, 123,43-ra süllyedt.
A januártól márciusig tartó negyedévben Japán bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal csökkent az előző három havi volumenhez képest (NAPI Gazdaság, 2001. június 12., 1-2. oldal). Tegnap a Reuters 25 közgazdász előrejelzéseinek átlaga alapján azt közölte, hogy a folyó negyedévben - mely a pénzügyi év első negyede - ismét 0,2 százalékos zsugorodása lehet számítani. Ezzel a gazdaság hivatalosan is recesszióba kerülne, s látványos fellendülés a későbbiekben sem várható: a közgazdászok átlagosan mindössze 0,1 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak a jövő márciusig tartó pénzügyi évre, kisebb javulást várva az export és a vállalalati beruházások terén.
Múlt heti ülésén a BoJ a várakozásokkal ellentétben - és a kormányzati nyomással is dacolva - nem változtatott monetáris politikáján (NAPI Gazdaság, 2001. június 15., 2. oldal), de a kilátások mostani rontása után valószínűleg még jobban felerősödik az erre vonatkozó igény. Kamatcsökkentésre már nincs mód, miután a bank márciusban gyakorlatilag a nullára szállította le a kamatszintet és 4-ről 5 ezer milliárd jenre növelte a kereskedelmi bankok által a jegybanknál kötelezően elhelyezendő tartalékot. A lépés célja az volt, hogy a kereskedelmi bankok olcsóbban jussanak friss likviditáshoz, s ezáltal a vállalatok is olcsóbban vehessenek fel tőlük hitelt. A piacokon arra számítanak, hogy a BoJ rövidesen tovább emeli a kötelező tartalékot és a bank monetáris döntéshozó testületének tegnap kinevezett új tagja, Nakahara Sin utalt is erre a lehetőségre. Elismerte, hogy a pénzkínálat-módosító intézkedés kedvező hatása mindeddig nem bizonyosodott be, de mint mondta, ettől a módszer még használható lehet.
(NAPI)

Papp Zoltán
Papp Zoltán

Ez is érdekelhet