Pár éve még a legderűlátóbbak sem gondolták volna, hogy Törökország ilyen nagy utat tesz meg a reformok megvalósításában – jelentette ki néhány hónapja Isztambulban Anne O. Krüger, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyettese. A 2000–2001-es pénzügyi válság után az ország döntően az IMF több tízmilliárd dollárnyi hitelének köszönhetően tudott talpra állni, de a nemzetközi pénzintézet kemény makrogazdasági reformokhoz kötötte a támogatást. Ennek eredményeként tavaly az államháztartás mérlege a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékának megfelelő elsődleges többletet mutat, a három éve még 70 százalékos infláció mára 8 százalékra süllyedt, az államadósságnak a bruttó nemzeti termékhez (GNP) viszonyított aránya pedig, amely 2001-ben még 105 százalékos rekordon volt, ma már csak valamivel több mint 75 százalék. A reformok kiterjedtek a pénzügyi rendszerre és az üzletszabályozásra is, az utóbbi területen elért haladást jól jelzi, hogy a cégalapításhoz immár csak három procedúrán kell átesni a korábbi tizenhárom helyett.
A török gazdaság tavaly a növekedés szempontjából a világelsők közé tartozott 9,9 százalékos GDP-bővülésével. Az IMF ez évre már kevesebbet, 5 százalékot vár, s ugyanekkora gyarapodást prognosztizál 2006-ra is. A GDP értéke mintegy 300 milliárd dollár, amivel Törökország a világ huszadik legnagyobb gazdasága, ám az egy főre jutó össztermék nem éri el az Európai Unió átlagának 30 százalékát (Magyarországon ez az arány 62 százalék). A gazdaság stabilizálódása nyomán megerősödött a külföldi befektetői bizalom is, idén eddig 14 milliárd dollár folyt be privatizációs ügyletekből, s a kormány az év egészére húszmilliárd dollárt vár.
Papp Zoltán