Papp Zoltán

Felére esett a Top 500 profitja

Tavaly több mint a felével zuhant a világ 500 legnagyobb árbevételű vállalatának együttes nyeresége - derül ki az amerikai Fortune magazin most közzétett összeállításából. A listán továbbra is az amerikai vállalatok dominálnak, viszont az Európai Unió már messze megelőzi Japánt.

Óriási veszteség az AT&T-nél

Árbevételénél nagyobb, 12,7 milliárd dollár nettó veszteséget jelentett a második negyedévre az AT&T Corp., az Egyesült Államok legnagyobb távolsági telefonszolgáltatója. A kábeltévé-hálózatot is fenntartó vállalat 13,1 milliárd dollár goodwill- és egyéb leírást eszközölt, így egy részvényre jutó vesztesége 3,49 dollárra nőtt az egy évvel korábbi 10 centről. A leírások nélkül részvényenként 7 cent nyereséget ért volna el, 3 centtel nagyobbat, mint 2001 második negyedében. A társaság árbevétele éves összehasonlításban 6,2 százalékkal, 12,1 milliárd dollárra csökkent, ezen belül a lakossági szolgáltatások bevétele 21,8 százalékkal, 2,91 milliárd dollárra esett vissza, miután az ügyfelek a távolsági hívások egy részét mobiltelefonos hívásokkal és e-maillel helyettesítik. A vállalati ügyfelektől származó bevétel 3,8 százalékkal, 6,74 milliárd dollárra süllyedt, ebben az üzletágban a hangforgalom gyengülését jobban ellensúlyozta az adat- és az internetszolgáltatás. Az AT&T Broadband kábeltévés részlegnél - amely rövidesen a Comcast Corp. tulajdonába kerül - az előfizetői kör 125 ezres zsugorodása miatt 1,5 százalékkal csökkent a forgalom. (NAPI)

top 10 2001-ben

Helyezés Név Árbevétel Éves változás 2001 2000 (milliárd dollár) (százalék) 1. 2. Wal-Mart Stores (USA) 219,812 13,7 2. 1. Exxon Mobil (USA) 191,581 -8,9 3. 3. General Motors (USA) 177,260 -4,0 4. 7. BP (Nagy-Britannia) 174,218 17,7 5. 4. Ford Motor (USA) 162,412 -10,1 6. 16. Enron (USA) 138,718 37,6 7. 5. DaimlerChrysler (Németo.) 136,897 -8,8 8. 6. Royal Dutch/Shell (Hollandia/Nagy-Br.) 135,211 -9,3 9. 8. General Electric (USA) 125,913 -3,0 10. 10. Toyota Motor (Japán) 120,814 -0,5 Forrás: Fortune

AT&T-ADATOK

(milliárd dollár) 2001. II. n.-év 2002. II. n.-év Árbevétel 13,265 12,104 Nettó eredmény 0,167 -12,742 EPS (dollár) -0,05* -3,49 *Magában foglal 236 millió dollár osztalékot és 80 millió dollár egyéb költséget. Forrás: Dow Jones

Változatlan az olasz infláció

Olaszországban a fogyasztói árindex 2,2 százalékkal emelkedett júliusban az egy évvel korábbi szinthez képest, 12 nagyvárosból származó előzetes adatok alapján. Havi összehasonlításban az árak 0,2 százalékkal nőttek. A 2,2 százalékos 12 havi mutató megegyezik a júniusra jelentett végleges rátával, ugyanakkor magasabb a Reuters 2,1 százalékos elemzői konszenzusánál, ráadásul egyes elemzők attól tartanak, hogy a teljes országos infláció számításakor a statisztikusok 2,3 százalékra módosítják az adatot. Az emelkedést főleg a lakóingatlanok, a gáz, a villany és az üzemanyagok drágulása okozta. Elemzők szerint az eurózóna inflációja alacsonyabb lesz az olasz mutatónál, a figyelem most Németországra szegeződik, ahol ma kezdik közzétenni a tartományi adatokat. Az euróövezet 12 havi rátája előreláthatólag 1,8-1,9 százalék lesz a júniusi 1,8 százalék után. (NAPI)

Felemásan alakult a Norsk Hydro eredménye

Az egy évvel korábbinál 23 százalékkal magasabb, 7,058 milliárd korona adózás előtti nyereséget jelentett az idei második negyedévre a norvég Norsk Hydro ASA (1 euró=7,476 norvég korona). Norvégia második legnagyobb olajtársaságának és a világ harmadik alumíniumgyártójának eredményét 2,47 milliárd koronával javította a nemzeti fizetőeszköz erőssége. Ennek következtében csökkent a dollárban jegyzett adósságok értéke, valamint az adósságszolgálat költsége. Ugyanakkor az árfolyam-alakulás negatívan befolyásolta a nagyrészt dollárban elszámolt értékesítés hasznát, így az árbevétel 44,702 milliárd koronára nőtt ugyan az egy évvel korábbi 40,951 milliárdról, az üzemi nyereség viszont 6,065 milliárdról 5,077 milliárd koronára esett vissza. A 44 százalékban állami kézben lévő vállalat januárban 3,1 milliárd euróért megvásárolta a német E.ON AG-től a VAW Aluminium AG-t, s ezzel Magyarországon a VAW Alumíniumtechnika Kft. tulajdonosává vált. A Norsk Hydro közölte, hogy idén 520, jövőre pedig további 260 millió koronát fordít a VAW működésének javítására - jelentette a Reuters. (NAPI)

Elhalasztja az EU az acélszankciókat az USA ellen

Az Európai Unió külügyminiszterei tegnapi tanácskozásukon jóváhagyták a brüsszeli bizottság indítványát, hogy a tizenötök egyelőre ne léptessenek életbe szankciókat az Egyesült Államok ellen a George W. Bush elnök által márciusban elrendelt extraa célvámok miatt. Eredetileg a mai ülésen kellett volna dönteni a 300 millió dollár összértékű amerikai termékre kivetendő uniós különvámokról, ám Washington a múlt hét végén a korábbi könnyítések után újabb acéltermékfajtákat vont ki a pótvámok hatálya alól. Az EU emiatt eltekint a válaszlépéstől, de további engedményeket vár az USA-tól. A külügyminiszterek szeptember 30-án fogják értékelni az amerikai fél újabb lépéseit, s akkor döntenek a szankciók esetleges bevezetéséről. Az EU készít egy 600 millió dolláros szankciós listát is, amely abban az esetben lépne életbe, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) illegálisnak ítéli az amerikai vámokat, az USA pedig nem szünteti meg azokat öt napon belül. Éppen ma jár le annak az ötven évre szóló szerződésnek az érvényessége, amelyet Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg 1952. július 23-án írt alá az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról. A Montánunió néven ismertté vált együttműködés ötletét eredetileg Robert Schuman francia külügyminiszter vetette föl még 1950-ben, azt javasolva, hogy Franciaország és Németország gazdasági úton, az acélgyártás összefogásával tegyen lépést az évszázados ellenségeskedés megszüntetése irányában. A végül a hat taggal létrejött unióból nőtt ki azután az 1957-es Római Szerződéssel megalakított Európai Gazdasági Közösség, majd 1992-ben az Európai Unió. (NAPI)

Nem halnak éhen a brit vállalatvezetők

Sok más országhoz hasonlóan Nagy-Britanniában sincs szoros kapcsolat a vállalatok teljesítménye és vezetőik javadalmazása között: tavaly a tíz legjobban fizetett vezérigazgató együttesen 81 millió fontot kapott, keresetük alig változott az előző évhez képest.

Visszaesett a Gazprom profitja

Az egy évvel korábbi 63,9 milliárd rubelről 36 százalékkal, 40,7 milliárd rubelre csökkent az első félévben az orosz OAO Gazprom gáztársaság nettó nyeresége (1 dollár=31,53 rubel) az orosz számviteli szabályok szerint. A nyereségcsökkenés az olajárak múlt őszi és téli süllyedésének tudható be, a Gazprom ugyanis körülbelül féléves csúszással, az olajárak alapján állapítja meg a maga gázárait - emlékeztetett a Reuters. Az első félévben a kitermelés 3,5 milliárd köbméterrel, 264,8 milliárd köbméterre nőtt, a Kelet- és Nyugat-Európába irányuló export 65,8 milliárd köbmétert tett ki, ami 2,2 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A tavalyi egész évi 512 milliárd köbméter után a Gazprom idén 520 milliárd köbméter gáz kitermelését tervezi, és arra számít, hogy nettó nyeresége 63,5 milliárd rubelre csökken a 2001-es 71,9 milliárdról. (NAPI)