Az Európai Unió külügyminiszterei tegnapi tanácskozásukon jóváhagyták a brüsszeli bizottság indítványát, hogy a tizenötök egyelőre ne léptessenek életbe szankciókat az Egyesült Államok ellen a George W. Bush elnök által márciusban elrendelt extraa célvámok miatt. Eredetileg a mai ülésen kellett volna dönteni a 300 millió dollár összértékű amerikai termékre kivetendő uniós különvámokról, ám Washington a múlt hét végén a korábbi könnyítések után újabb acéltermékfajtákat vont ki a pótvámok hatálya alól. Az EU emiatt eltekint a válaszlépéstől, de további engedményeket vár az USA-tól. A külügyminiszterek szeptember 30-án fogják értékelni az amerikai fél újabb lépéseit, s akkor döntenek a szankciók esetleges bevezetéséről. Az EU készít egy 600 millió dolláros szankciós listát is, amely abban az esetben lépne életbe, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) illegálisnak ítéli az amerikai vámokat, az USA pedig nem szünteti meg azokat öt napon belül.
Éppen ma jár le annak az ötven évre szóló szerződésnek az érvényessége, amelyet Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg 1952. július 23-án írt alá az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról. A Montánunió néven ismertté vált együttműködés ötletét eredetileg Robert Schuman francia külügyminiszter vetette föl még 1950-ben, azt javasolva, hogy Franciaország és Németország gazdasági úton, az acélgyártás összefogásával tegyen lépést az évszázados ellenségeskedés megszüntetése irányában. A végül a hat taggal létrejött unióból nőtt ki azután az 1957-es Római Szerződéssel megalakított Európai Gazdasági Közösség, majd 1992-ben az Európai Unió.
(NAPI)
Papp Zoltán