Papp Zoltán

Brit játékfejlesztőt vett a Microsoft

A Microsoft Corp. az Xbox konzolon futtatható játékok kínálatának bővítése céljából 375 millió dollár készpénzért megvásárolta a brit Rare Ltd. videojáték-fejlesztő céget. Az 1985-ben alapított Rare 49 százalékát eddig a játékpiac egy másik meghatározó szereplője, a japán Nintendo Ltd. birtokolta, 51 százalék magántulajdonban volt. A kiváló grafikáiról ismert Rare most fejleszt öt új videojátékot a Microsoft részére, s a cég a jövőben kizárólag új anyavállalatának fog dolgozni, habár a Nintendo megtartja a számára készült Rare-játékok szerzői jogait. A Rare által piacra dobott játékokból eddig átlagosan 1,4 millió darab fogyott, ezáltal a termékek az ágazati mérce szerint a legnépszerűbb kategóriába tartoznak. A Microsoftnak viszont mindeddig egyedül a Halo nevű katonai akciójátékkal sikerült bekerülnie ebbe a kategóriába, ezért elemzők már számítottak arra, hogy a készpénznek bővében lévő óriásvállalat felvásárlás útján fog erősíteni. Steve Ballmer vezérigazgató az ügylet kapcsán elmondta, hogy a Microsoft az Egyesült Államok játékpiacán már a második helyen áll a japán Sony Corp. mögött, és rövidesen Európában is kivívhatja magának ezt a pozíciót. (NAPI)

Ártana a gazdaságnak az Irak elleni háború

Általában úgy tartják, hogy a háború jót tesz a gazdaságnak, de ez a mostani, Irak elleni háború valószínűleg rosszat, sőt talán nagyon rosszat tenne - jelentette ki Joe Stiglitz közgazdász a Forbes magazin által a világ vállalatvezetői részére szervezett hongkongi konferencián. Stiglitz - aki tavaly közgazdasági Nobel-díjat kapott - rámutatott, hogy míg a második világháború idején a hatalmas állami pénzinjekció túllendítette a gazdaságot a nagy recesszión, addig most csak 40-50 milliárd dollár hadikiadásra lehet számítani, s ennek nagyon csekély lesz a közvetlen gazdaságélénkítő hatása. A másik oldalon viszont komoly negatív következmények adódhatnak: erősödhet a bizonytalanságérzet az üzleti közösségen belül, tovább romlik az amúgy is gyenge befektetői bizalom, emelkedik az olajár és mindenhol nőnek a kockázati prémiumok. A korábban a Világbank vezető közgazdászaként tevékenykedő, jelenleg a Columbia Egyetemen oktató Stiglitz a Reuters jelentése szerint beszélt arról is, hogy az amerikai és egyáltalán a globális gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint azt pár hónapja gondolni lehetett. Az USA-ban a jelenlegi lanyhulás „komplikáltabb” a korábbiaknál, mert egybeesik benne a beruházások visszaesése és egy raktárkészlet-felhalmozási ciklus vége. Számos területen túlkapacitás van és az alacsony kamatok nem fogják arra ösztönözni a vállalatokat, hogy még több fölös kapacitást teremtsenek - fogalmazott Stiglitz, aki szerint ez az egyik oka annak, hogy a Fed politikája oly kevéssé hatékony. (NAPI)

Vörös-zöld marad Németország

A vasárnapi választás eredményei alapján ismét a szociáldemokraták és a zöldek alakíthatnak kormányt Németországban. Schröderéknek így újabb négy évük van arra, hogy megvalósítsák az eddig elmismásolt reformokat a munkanélküliség csökkentése és a gazdaság élénkítése érdekében.

Egymilliárd dolláros korrekcióra készül a Qwest

Az egyesült államokbeli Qwest Communications International Inc. távközlési vállalat helyesbíteni kívánja könyvelését majdnem egymilliárd dollárnyi, tavaly és tavalyelőtt bevételét illetően. A korábban felfedezett számviteli szabálytalanságokkal együtt a korrekció teljes összege megközelíti a másfél milliárd dollárt.

Száguldanak a zöldrészvények

Bár a befektetők enyhe csalódással fogadták tegnap a német választások eredményét, a részvénypiacon azért nagy nyertesei is voltak a koalíció fennmaradásának és különösen a zöldek megerősödésének. Az amúgy régóta nyomott frankfurti Neuer Markton látványosan drágultak a környezetbarát energia előállításában érdekelt vállalatok papírjai. A szélerőműveket gyártó Nordex AG és a szélparkokat üzemeltető Plambeck AG árfolyama például egyaránt közel 20 százalékkal emelkedett, de jól teljesített a megújuló energiával foglalkozó többi társaság is. A befektetők biztosra veszik, hogy a következő négy évben folytatódik a zöldek kezdeményezésére beindított program, amelynek keretében a kormány nagyvonalúan támogatja az alternatív energiaforrások kihasználását. (NAPI)

Pénzügyi aggodalmak Irak miatt

Eltérően ítélik meg a világ legbefolyásosabb pénzügyi vezetői, milyen gazdasági kockázatokat jelent, ha az USA támadást intéz Irak ellen. Alan Greenspan Fed-elnök szerint valószínűtlen, hogy az USA recesszióba süllyedne az olajár-emelkedés miatt, a német pénzügyminiszter ellenben tart ettől. Az ECB elnöke a bizonytalanságok erősödéséről beszélt. A befektetők viszont már most meg merik jósolni az olaj mellett az arany és a svájci frank drágulását.

Közel tízéves mélyponton a Fujitsu árfolyama

A tokiói tőzsdén 7 százalékos gyengüléssel kilenc és fél évi mélypontra esett pénteken a Fujitsu Ltd. árfolyama, miután a Nihon Keizai Simbun üzleti napilap első oldalas hírben közölte, hogy az elektronikai vállalat akár 300 ezer darab hibás merevlemez-meghajtót is eladhatott más cégeknek. Az újság szerint a csere költségei meghaladják a 10 milliárd jent, ám a Fujitsu azt közölte, hogy csak 2,4 milliárd jen extra kiadással számol (1 dollár=120 jen). A vállalat tájékoztatása szerint a 2000 szeptembere és 2001 szeptembere között gyártott 10 millió winchester 2-3 százaléka magasabb hőmérséklet és páratartalom hatására hibásan működik. A termékek zömét a Fujitsu a NEC Corp.-nak, a Hitachi Ltd.-nek és az IBM Corp.-nak adta el. A Dow Jones jelentése szerint e három társaság saját maga cseréli ki a winchestereket, majd benyújtja a számlákat a Fujitsunak. Elemzők úgy vélik, az ügy valójában nem első oldalas hír, még ha az eset árthat is a Fujitsu imázsának. A társaság egyébként tudatta, hogy a hibás működésért az egyik külső beszállítótól származó mikrochipek felelősek. A pánikszerű tőzsdei reakciót az is magyarázza, hogy a befektetők előtt kezdetben felrémlett a sok milliárd jenes kártérítési perek rémképe. A Fujitsu szóvivője szerint a felmerülő költségek miatt nem szükséges módosítani az eredményprognózist. Az áprilisban kezdődött üzleti évre a cég 100 milliárd jen üzemi nyereséget vár a 2001-2002-es 74,4 milliárd jen veszteség után, a nettó eredmény szintjén pedig az a cél, hogy legalább minimális profit váltsa föl a tavalyi 382,5 milliárd jen veszteséget. (NAPI)

Románia 320 millió dollárt kap a Világbanktól

A Világbank jóváhagyott Románia számára 300 millió dollárt a magánszektor támogatására, valamint 18,6 millió dollárt magán- és állami intézmények fejlesztésére. A multilaterális pénzintézet 2004-ig 1 milliárd dollárt hajlandó nyújtani Romániának, a mostani két - egyaránt 17 éves futamidejű - hitel e program része, a 300 milliós kölcsönnek Bukarest első lépésben a felét kapja meg. A pénzeket a Világbank a pénzügyi szektor, az állami vállalati szféra, az energiaipar és az üzleti környezet javítására adja. A román kormány vállalta többek közt, hogy átalakít, illetve privatizál állami tulajdonú bankokat, korszerűbbé teszi a pénzügyi szektor szabályozását, kivonul a legveszteségesebb ipari és kereskedelmi cégekből, modernizálja és a versenyre képessé teszi az energetikai vállalatokat, továbbá könnyíti a cégek adminisztrációs terheit, jobb adókörnyezetet teremt és bevezeti a nemzetközileg is elfogadott számviteli normákat - írta a Reuters. A Világbank mindezek mellett támogatást ad a szociális védőháló erősítéséhez, különös tekintettel az állami szférában szükségessé váló elbocsátásokra. A hitelről az eredeti terv szerint májusban döntöttek volna, de a jóváhagyás csúszott, miután Románia nem teljesítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) néhány elvárását. Néhány hete az IMF végül többszöri halasztás után átutalt egy 109 millió dolláros hitelrészletet, a vállalatok hatékonyságának javítására és az infláció leszorítására vonatkozó felszólítások kíséretében. Mihail Tanasescu pénzügyminiszter szerint a világbanki hitelek nyomán javulni fog Románia imázsa. (NAPI)

Pénzügyi aggodalmak Irak miatt

Eltérően ítélik meg a világ legbefolyásosabb pénzügyi vezetői, milyen gazdasági kockázatokat jelent, ha az USA támadást intéz Irak ellen. Alan Greenspan Fed-elnök szerint valószínűtlen, hogy az USA recesszióba süllyedne az olajár-emelkedés miatt, a német pénzügyminiszter ellenben tart ettől. Az ECB elnöke a bizonytalanságok erősödéséről beszélt. A befektetők viszont már most meg merik jósolni az olaj mellett az arany és a svájci frank drágulását.