Papp Zoltán

Brüsszel koordinálná a tartalékokat

Brüsszeli tudósítónktól: Az EU brüsszeli bizottsága a tagállamok kötelező stratégiai olaj- és gáztartalékainak közös kezelését javasolja. A koordináció irreális drágulás vagy embargó esetén lépne életbe, az unió sebezhetőségének csökkentése érdekében. A közösségi rendelkezések szerint ma minden tagországnak legalább kilencvennapos stratégiai tartalékkal kell rendelkeznie. Brüsszel a vésztartalékot 120 napi fogyasztásnak megfelelő nagyságúra növelné, amelynek harmadáról a tagországok maguk döntenének egy új, állami testületen keresztül. Ma is létezik egy „válságstáb”, de ezt az olajtársaságok felügyelik. A készletek további kétharmadának felhasználása viszont a tizenötök képviselőiből álló bizottság hatáskörébe tartozna. A javaslat lehetővé teszi, hogy az energiaválság első jeleire azonnal beavatkozhassanak, és biztosítja, hogy a tartalékok ne csak papíron létezzenek - mint ahogy az több tagállamban is előfordul. Brüsszel másik indítványa a gázszolgáltatások garanciájára vonatkozik. Felszólítja a tagállamokat, hogy válság esetén is tegyék lehetővé azoknak a fogyasztóknak az ellátását, akiknek nincs módjuk alternatív energiaforrás hasznosítására. Gordon Tamás

Alig bővül az olasz GDP

Az olasz bruttó hazai termék a második negyedévben éves és negyedéves összehasonlításban egyaránt 0,2 százalékkal nőtt - erősítette meg az előzetes adatokat a statisztikai hivatal. Negyedéves viszonylatban a nettó export 2,9 százalékos növekedése a legszembetűnőbb változás, éves összevetésben pedig az állóeszköz-beruházások 3,3 százalékos visszaesése. A fogyasztás stagnált a tavalyi második negyedévhez képest. A kormány 2002 egészére 1,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, de a független elemzők közt nincs olyan, aki 0,8 százaléknál többet várna. Sőt tegnap a Confindustria munkaadói szövetség a korábbi 1,2-ről 0,6 százalékra vitte le idei előrejelzését, a 2003-as prognózist pedig 2,9-ről 2,2 százalékra változtatta.

Magyarországon csekély az üzleti kockázat

Magyarország az előkelő kilencedik helyre került azon a listán, amelyen a londoni Economist Intelligence Unit gazdaságkutató intézet újonnan létrehozott RiskWire nevű szolgálata rangsorolja a világ hatvan országát az üzleti kockázat szempontjából. Az elemzők a következő tíz területen vették figyelembe a kockázati tényezőket: kormányzati hatékonyság, infrastruktúra, jogszabályi keretek, pénzügyi stabilitás, politikai stabilitás, munkaerőpiac, makrogazdasági helyzet, adópolitika, biztonság és külkereskedelem. A vizsgált országok közül a legkevésbé kockázatosak A, a legrizikósabbak E minősítést kaptak. Magyarország esetében a RiskWire a biztonsági kockázatot A-ra, a makrogazdaságit C-re, az összes többit B-re értékelte, ebből jött ki a végső B osztályzat. A listát A kategóriával Szingapúr, Németország, az USA és Hongkong vezeti, hazánkat a közép- és kelet-európai térségből csak Észtország és Szlovénia előzi meg. A jelentés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy az olyan biztonsági kockázatok, mint a terrorakciók, merényletek, fegyveres konfliktusok, kevésbé veszélyeztetik a vállalatok sikeres üzleti működését, mint az állami korrupció vagy a bürokratikus akadályok. (NAPI)

Moszkva négyszázalékos növekedést vár

Oroszország bruttó hazai terméke idén előreláthatólag 3,8 és 4,2 százalék közti mértékben nő - nyilatkozta Arkagyij Dvorkovics, a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium helyettes vezetője, hozzátéve, hogy a legvalószínűbb a 3,9-4 százalékos bővülés. Az eredeti prognózis 3,8 százalék volt. Tavaly az orosz GDP 5 százalékkal gyarapodott. Dvorkovics szerint a beruházások idén 4,5 százalékkal nőnek, és a szabadon elkölthető jövedelem várható 6,8 százalékos emelkedése nyomán a lakossági fogyasztás is nagyban hozzájárul a GDP bővüléséhez. A tárca arra számít, hogy az országból kimenekített tőke nagysága idén 9 milliárd dollárra csökken a tavalyi 16 milliárdról. A miniszterhelyettes szerint az első nyolc hónap 9,9 százalékos inflációja után az éves drágulás nem lesz magasabb a 12-14 százalékos kormányzati célkitűzés felső határánál.

Rohamosan emelkedik a csődök száma Németországban

Az első félévben a tavalyinál lényegesen több, 18 ezret meghaladó számú társaság és vállalkozás vált fizetésképtelenné Németországban. A gazdaság gyengélkedésére utal az is, hogy júliusban az import és az export egyaránt csökkent.

Ajánlat érkezett a Vivendi kiadói üzletágára

Nem hivatalos értesülés szerint a Vivendi Universal SA médiacsoport 3,5 milliárd eurós vételi ajánlatot kapott kiadói üzletágára egy francia-amerikai befektetői konzorciumtól. A fejlemény nyomán a Vivendi könnyebben juthat hozzá egy kétmilliárd eurós hitelhez.

Marad Kelet-Európában a Deutsche Telekom

Noha a Deutsche Telekomnál és elemzői berkekben sokat beszélnek különféle divesztíciókról, nagyon valószínűtlen, hogy a vállalat kivonulna Kelet-Európából - írta tegnapi, bennfentes forrásokra is hivatkozó cikkében a Handelsblatt. A német gazdasági és pénzügyi napilap szerint a térségben birtokolt DT-érdekeltségek eladása politikai okoknál fogva aligha lehetséges, az itteni kormányok ugyanis stratégiai befektetőként választották ki a társaságot, amely hosszú távra elkötelezte magát. Ráadásul a mostani piaci helyzetben a DT nem tudna megfelelő árat kapni az érdekeltségekért. Ezek többsége nyereségesen működik, ami szintén az eladás ellen szólhat.

Munkahelyteremtő hitelt ígér Schröder

Új foglalkoztatáspolitikai akciót jelentett be a német kancellár, amellyel az új alkalmazottakat felvevő cégek kedvezményes hitelhez juthatnának. Gerhard Schröder bízik a 0,75 százalékos gazdasági növekedésben, az IWH intézet viszont csak 0,6 százalékot jósol.

Meglepő prognózissal szolgált a Ford Motor

Negatív eredményről szóló előrejelzésével ellentétben most már csekély üzemi nyereséget vár a harmadik negyedévre a Ford Motor Co. - jelentette be William Clay Ford vezérigazgató. Az alapító Henry Ford dédunokája nem számszerűsítette a várható eredményt, ám így is meglepte az elemzőket, akik eddig arra számítottak, hogy az USA második legnagyobb autógyára részvényenként 10 cent veszteséggel zárja a folyó negyedévet az egy évvel korábbi 28 cent veszteség után. Az előrejelzés módosítását az tette lehetővé, hogy a nyári árengedmények nyomán a vártnál több autót értékesítettek. A kedvező hírre a Ford részvényei majdnem 6 százalékkal drágultak, de az év eleje óta elszenvedett 31 százalékos árfolyamromlás miatt a vállalat tőzsdei kapitalizációja még mindig 4,2 milliárd dollárral kisebb a 24,9 milliárd dolláros könyv szerinti értéknél - emlékeztetett a Dow Jones. A befektetők attól tartanak, hogy a vállalat készpénztermelő képessége nem elegendő a fejlesztések és az eladásösztönző programok finanszírozásához. A tavalyi 5,45 milliárd dollár veszteség után a Ford januárban közölte, hogy gyárbezárásokkal, létszámleépítéssel és a beszerzési költségek csökkentésével az évtized közepére évi 7 milliárd dollár adózás előtti nyereséget akar elérni. (NAPI)