A 79,1 százalékos részvétellel lezajlott német parlamenti választások ideiglenes végeredménye szerint a Szociáldemokrata Párt (SPD) és az uniós pártok (CDU/CSU) egyaránt 38,5 százalékot értek el - szemben a négy évvel korábbi 40,9, illetve 35,2 százalékkal -, de a töredék szavazatokat is beszámítva az SPD 251, a CDU/CSU 248 képviselőt küldhet a törvényhozás alsóházába, a Bundestagba. A zöldek 55 mandátumot szereztek a szavazatok 8,6 százalékával, ami 1,9 százalékponttal több, mint 1998-ban. A szabaddemokratáknak (FDP) 47 helyet jelent a négy évvel korábbinál 1,2 százalékponttal jobb, 7,4 százalékos eredmény, a kommunista utódpárt PDS 2 mandátumot kap.
A vörös-zöld koalíciónak így mindössze 11 mandátumos többsége lesz a CDU/CSU-FDP-táborral szemben, ráadásul a felsőházban - amelynek összetételét a mostani választások nem érintik - továbbra is marad az ellenzéki túlerő, megnehezítve egyes törvényjavaslatok keresztülvitelét.
A többség, az többség - jelentette ki mindenesetre Gerhard Schröder kancellár, aki az árvízi válság kezelésével és az Irak elleni háború határozott ellenzésével bő egy hónap alatt ledolgozta az SPD 8 százalékos hátrányát az uniópártokkal szemben. 1998-hoz képest azonban a CDU/CSU így is sok szavazót hódított el az SPD-től, és ha a zöldek nem folytatnak rendkívül sikeres, Joschka Fischer külügyminiszter személyére kihegyezett kampányt, alighanem jobboldali fordulat következik be.
Az iraki ügy miatt Berlin és Washington között komoly feszültség keletkezett, de a kétoldalú viszony javítása csak az egyik a Schröderre váró sürgős feladatok közül. A három-négy héten belül megalakuló új kormány előtt két óriási kihívás áll: a több mint négymillió embert érintő, 9,8 százalékos munkanélküliség csökkentése és a szinte stagnáló gazdaság fellendítése. Elemzők szerint e két területen csak akkor lesznek érdemi változások, ha mind a kormány, mind a választók számára világossá válik, hogy a jóléti állam nem sokáig tartható fenn mai formájában. A munkanélküliség leszorításához nem elegendő az állásteremtés állami pénzekkel való ösztönzése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele - ahogyan ezt a kormány tervezi -, hanem mélyrehatóan át kell alakítani a szabályozást a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele és a vállalatok terheinek enyhítése érdekében. Négy évvel ezelőtt a Schröder-kormány azt ígérte, hogy a bruttó bér 40 százaléka alá viszi le a társadalombiztosítási költségeket, ám az akkor 42,1 százalékos arány mindössze 0,8 százalékponttal csökkent.
A gazdaság élénkítéséhez a kormánynak folytatnia kellene a társasági és a jövedelemadók tavaly megkezdett mérséklését, kiegészítve ezt az adórendszer egyszerűsítésével. A mozgásteret azonban igencsak szűkíti a valutaunió stabilitási paktuma. Fennáll a veszély, hogy az államháztartási hiány idén túllépi a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megszabott limitet, és kisebb csoda kellene ahhoz, hogy 2004-re valóra váljék a nullszaldóhoz közeli egyenlegre vonatkozó ígéret. A választások előtt az üzleti vezetők többsége annak a véleményének adott hangot, hogy egy jobboldali kormánnyal javulnának a szerkezeti reformok esélyei, s a tegnapi tőzsdei reakció is hasonlóról árulkodik: a frankfurti DAX index több mint 3 százalékot süllyedt.
P. Z.
