Papp Zoltán

EBRD-pénzből épül a szibériai orosz autópálya

A moszkvai közlekedési minisztérium bejelentése szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 290 millió dollár hitelt ad Oroszországnak arra, hogy befejezze a nyugati határ és a Japán-tenger partján fekvő Vlagyivosztok között összeköttetést teremtő, közel 8 ezer kilométer hosszú autópályát. A pénzből az út még hiányzó távol-keleti szakaszát fogják megépíteni. A BBC News értesülése szerint az EBRD formálisan még nem hagyta jóvá a hitelt, a bank igazgatótanácsa előreláthatólag júniusban dönt. A transzkontinentális autópálya a jövő év elejére készülhet el. Moszkvai remények szerint a szibériai közúti szállítási lehetőség megteremtése beruházásokra fogja ösztönözni a külföldi vállalatokat az Uraltól keletre is, ahol jelenleg jószerivel csak olajtársaságok invesztálnak, s ahol a vasúti szállítás részint drága, részint megbízhatatlan. Az elmúlt évtizedben Oroszországban az autók számának növekedésével párhuzamosan egyre nőtt a közúti közlekedés szerepe a vasút rovására, az úthálózat fejlődése azonban - különösen az ország ázsiai vidékein - nem tartott lépést ezzel a változással. Az orosz úthálózat mindössze tized olyan hosszú, mint az Európai Unióé, holott az ország területe sokszorosa Nyugat-Európáénak. Az idei költségvetésben csaknem 12 milliárd dollárnak megfelelő összeget szánnak a közlekedési infrastruktúra bővítésére, ezen belül is főként útépítésre.

Gyorsan kifuthat a pénzéből a Vivendi

A francia vállalati történelem eddigi legnagyobb veszteségével zárta a múlt évet a Vivendi Universal média- és távközlési csoport, amely gyors vagyoneladások nélkül néhány hónap alatt kifuthat a pénzéből.

Perre mentek a piackutatók

Nem mindennapi perben kezdődtek tegnap meghallgatások az Európai Bíróságon. A felperes az IMS Health piackutató cég, amely azzal vádolja kisebb riválisát, a szintén egyesült államokbeli NDC Health Corp.-ot, hogy az általa kidolgozott - és ekként szellemi jogvédelem alatt álló - földrajzi felosztás szerint végzett kutatást Németországban a gyógyszereladásokról. E felmérések során a piackutatók emberei patikáról patikára, orvostól orvoshoz járva gyűjtenek adatokat a gyógyszerforgalomról, s az így nyert információk rendkívül fontosak a gyártók számára a marketingtevékenység alakításához. Az IMS Health által alkalmazott területi felosztásnak az adja a jelentőségét, hogy a gyógyszergyártók érthető módon nem akarnak átváltani egy másik felosztási rendszerre, azaz a rivális piackutatók eleve hátrányban vannak. Az IMS Health vádja szerint az NDC ezért tulajdonította el az ő körzetfelosztását. A hónapok múlva várható bírósági ítélet messze túlmutat ezen az egy ügyön, a bírák ugyanis a vonatkozó EU-jogszabály olyan értelmezésével szolgálhatnak, amely szerint a valamilyen területen domináns cégeknek kötelező lesz licenc formájában a konkurensek rendelkezésére bocsátaniuk jogvédelmet élvező szellemi termékeiket, jelen esetben a piackutatás során használt körzetmintát.

Lyukak az európai nyugdíjalapokban

A vezető európai vállalatok nyugdíjalapjainak együttes értéke közel 270 milliárd dollárral kevesebb a kötelezettségek értékénél - derül ki a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DKW) befektetési bank jelentéséből. Az FTSE Eurotop 300-as indexben 185 olyan társaság szerepel, amely előre megállapított összegű nyugdíjat kínál alkalmazottainak, s e cégek körében a nyugdíjalapok deficitje mára 267 milliárd dollárra duzzadt a novemberi végi 98 milliárdról. A hiány drámai emelkedését a részvénybefektetések értékének csökkenése okozza. A tőzsdék lejtmenete 1999 óta világszerte 2800 milliárd dollárral rontotta a nyugdíjalapok portfóliójának értékét. A társaságoknak nem kötelező gyorsan betömniük a hiányt, és a 185 vállalat közül valóban csak néhány, köztük a Tesco Plc és a General Motors határozott úgy, hogy nyereségének rovására extra összeget pumpál saját nyugdíjalapjába. Mások abban reménykednek, hogy a tőzsdék feltámadása nyomán megszűnnek a deficitek. A 185 cég átlagosan 7,2 százalékos hozamot vár ez évre a nyugdíjbefektetések után, ami azonban a DKW szerint megalapozatlanul magas. A nyugdíjalapokra pedig nagy szükség lesz - derül ki az ENSZ népesedésügyi hivatala jelentésének Európára vonatkozó részéből. A prognózis szerint ugyanis a kontinens lakossága - a bevándorlást is figyelembe véve - 2000-től 2050-ig 13 százalékkal csökken, s ezzel párhuzamosan elöregszik. A 38 ország közül mindössze tízben nő a népesség, Magyarországon ezzel szemben 25 százalékos népességfogyás valószínűsíthető. A közép- és kelet-európai országok - Albánia és Macedónia kivételével - mind abba a táborba tartoznak, ahol csökken a lakosság. A szülések számának csökkenése és egészségügyi ellátás javulása következtében az európai átlagéletkor 2050-ig nem kevesebb mint tíz évvel, 48 évre emelkedik - írta a Financial Times. Nyugat-Európa legtöbb országában a lakosság több mint tíz százaléka lesz 80 évesnél idősebb 2050-re, a 60-80 éves korosztály pedig a népesség további 20-30 százalékát fogja kitenni, azaz a nyugdíjasok aránya elérheti a 40 százalékot. Az aktív népesség csökkenése jelentősen visszavetheti a gazdasági növekedés ütemét: az EU brüsszeli bizottsága szerint a potenciális növekedési ráta 2-2,5 százalékról 1,25 százalék körüli szintre süllyedhet az unióban, sőt, ha a termelékenységjavulás is lassul - ami az öregedés fényében valószínű -, akár 1 százalék alá kerülhet. Részint erre a problémára, részint a fenyegető nyugdíjválságra jelentene megoldást, ha a kormányok ösztönöznék a 60 év felettiek munkavállalását, e nélkül ugyanis a fiatalabb korosztályok által fizetett járulékok még a nyugdíj-előtakarékossággal együtt sem lesznek elegendők az idősek eltartásához.

Brüsszel támogatja a szélessávú internetet

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága nem tekinti a versenyszabályokba ütközőnek, ha a tagállamok kormányai pénzügyi segítséget nyújtanak a szélessávú internetes hálózatok kiépítéséhez, sőt kész az EU strukturális alapjaiból is támogatni az ilyen beruházásokat az elmaradottabb régiókban. Ez Magyarország számára is fontos lehet, mivel az EU-alapokból elérhető támogatások kritériuma alapján Budapestet leszámítva az ország egésze az elmaradott régiók táborába tartozik. Kérdés persze, hogy a csatlakozáskor mely időszak statisztikáit veszik majd figyelembe. A brüsszeli bizottság állásfoglalása azokból a levelekből derül ki, amelyeket a francia kormány város- és vidékfejlesztési államtitkára, Jean-Paul Delevoye kapott a bizottság két tagjától, a versenyügyekért felelős Mario Montitól és a regionális fejlesztést felügyelő Michel Barnier-től. A Financial Times értesülése szerint Monti közölte Párizzsal, hogy bizonyos feltételek mellett összeegyeztethető az állami támogatásokra vonatkozó EU-szabályozással, ha a kormány finanszírozza a szélessávú internetes hálózatok létrehozását a szegényebb területeken. Monti szóvivője ezt úgy konkretizálta, hogy az új hálózatokhoz versenyképes árakon hozzáférést kell biztosítani valamennyi szolgáltató számára. Az engedékeny brüsszeli hozzáállás a lap szerint más kormányokat is arra fog ösztönözni, hogy beszálljanak a nagy sebességű hálózatok kialakításába. Ez a leendő felhasználókon kívül a távközlési eszközöket gyártó vállalatoknak is jó hír, mivel ők az utóbbi időben igencsak megszenvedték a beruházások visszaesését. A Barnier által írott levél arra utal, hogy az EU strukturális alapjaiból is lehet támogatáshoz jutni a szélessávú hálózatok kiépítése céljára. Az egyelőre nem derül ki, mekkora pénzekre van kilátás, de az EU-hozzájárulás összhangban van azzal a hosszabb ideje hangoztatott brüsszeli célkitűzéssel, hogy a nagy sebességű internetet ki kell terjeszteni az olyan gyérebben lakott térségekre, ahol a hagyományos telefonhálózat szélessávúra történő felfejlesztése tisztán üzleti alapokon túl költséges volna.

Új vezér az RTL élén

Az osztrák Gerhard Zeilert nevezték ki a legnagyobb európai műsorszolgáltató vállalat, az RTL Group vezérigazgatójává. A tévé- és rádióállomásokat üzemeltető, valamint saját műsorokat gyártó RTL éléről néhány hete mondott le Didier Bellens, miután úgy ítélte meg, hogy nem kap kellő támogatást a fő tulajdonostól, az RTL 90 százalékával rendelkező német Bertelsmann AG-től. A 47 esztendős Zeiler jelenleg az RTL Television vezérigazgatója, és ezt a posztját a teljes RTL irányításának átvétele után is megtartja. Az új vezérigazgató, akit Gunter Thielen, a Bertelsmann vezérigazgatója tapasztalt és különösen sikeres üzletembernek nevezett, abban jelölte meg fő feladatát, hogy vezetésével az RTL sikeresen átvészelje a jelenlegi nehéz, a hirdetési bevételek visszaesése jellemezte időszakot.

Meghiúsulhat a Nestlé amerikai bevásárlása

Az Egyesült Államok versenyhatóságaként működő Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) felhatalmazta a hivatal jogászait annak a tavaly júniusban bejelentett 2,8 milliárd dolláros ügyletnek a megakadályozására, amelynek keretében a világ legnagyobb élelmiszer-ipari vállalata, a svájci Nestlé SA 23-ról 67 százalékra növelné tulajdonrészét az egyesült államokbeli Dreyer's Grand Ice Cream Inc. jégkrémgyártó cégben. Az FTC indoklása szerint a fúzió nyomán a Nestlé - amely még 2001 végén megszerezte az egyik legnépszerűbb amerikai jégkrémmárkát, a Haagen Dazst - a piac 60 százalékát uralná. Különösen a prémium márkák piacán jönne létre áremelkedéssel fenyegető koncentráció, itt ugyanis a Nestlé, a Dreyer's és a holland-brit Unilever Plc együttesen 98 százalékos részesedéssel rendelkezik - írta a Bloomberg. Az FTC jogászai egyelőre nem terveznek keresetet benyújtani a felvásárlás megakadályozására, nyitottak a további tárgyalásokra. A Nestlé és a Dreyer közleményben fejezte ki reményét, hogy bizonyos vagyonelemek eladásával sikerül megszerezniük a hatóság jóváhagyását. A két cég kevéssel az FTC-szavazás előtt jelentette be, hogy megválnának a Dreyer's-féle Dreamery és Godiva jégkrémmárkáktól. Az ügylet meghiúsulása kínosan érintené a Nestlét azok után, hogy tavaly sikertelenül próbálta 12 milliárd dollárért felvásárolni az Egyesült Államok legnagyobb csokoládégyártóját, a Hershey Foods Corp.-ot. A svájci óriásvállalat stratégiájában kiemelt jelentőségű az amerikai terjeszkedés, amit az is mutat, hogy tavaly augusztusban 2,6 milliárd dollárért megvette a mélyhűtött tésztákat gyártó Chef Americát.

A Fitch Ratings felminősítette a szlovák adósságot

A Fitch Ratings egy fokozattal, BBB mínuszról BBB-re javította Szlovákia devizában fennálló hosszú lejáratú adósságának kockázati besorolását. A koronában jegyzett hosszú lejáratú adósság osztályzata BBB pluszról A mínuszra változott, a rövid lejáratúé maradt F3. A londoni hitelminősítő intézet a közelmúltban erősítette meg Magyarország külföldi valutában fennálló adósságainak A mínuszos, forintadósságainak A pluszos besorolását, bár a gazdaság helyzetével kapcsolatos aggodalmait fenntartja. A Fitch legutóbb tavaly november elsején minősítette fel Szlovákiát, miután Mikulás Dzurinda kormányának újraválasztásával elhárult annak a veszélye, hogy az ország nem léphet be az EU-ba és a NATO-ba. Gazdasági szempontból azonban így is kritikus év volt a tavalyi: a költségvetési deficit 7,5, a folyó mérleg hiánya pedig 8,2 százalékos volt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. A mostani felminősítést a Fitch azzal indokolta, hogy a kormány ambiciózus fiskális és reformprogramot indított, amelybe beletartozik az adók és a hatósági árak emelése, a járulékok csökkentése, az állami szektor irányításának javítása és az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítása. A célkitűzés szerint a költségvetési hiány idén 5 százalékra csökken és 2006-ban már csak 3 százalék lesz. A Fitch jelentős előrehaladásra számít ezen a téren annak ellenére, hogy a csekély parlamenti többség, a koalíciós súrlódások és az intézkedések népszerűtlensége nehezíti a kormány dolgát. A külső egyensúly tekintetében a hitelminősítő azt várja, hogy idén a folyó mérleg hiánya a GDP 6,7 százalékára mérséklődik, mert a megszorító intézkedések fékezik az importot, a Volkswagen pozsonyi autógyárának kapacitásnövelése pedig erősíti az exportot. A deficittel kapcsolatos aggályokat az is enyhíti, hogy jelentős a működőtőke-beáramlás, nagyok a devizatartalékok, a nettó küladósság pedig 2002 végén a folyó mérleg bevételeinek mindössze 5 százalékát tette ki. A Fitch szerint a szlovák jegybank számára dilemmát jelent, hogy egyrészről magasan tartsa a kamatokat az infláció leszorítása érdekében, másrészről gyengítse a korona felértékelése irányában ható nyomást, amely az EU-tagokhoz képest fennálló reálkamat-különbségből adódik. Szlovákiában az egy főre jutó GDP már most is messze a BBB kategóriába tartozó országok mediánátlaga felett van, s az országnak a magas tőkebeáramlás és a szerkezeti reformok miatt jók a növekedési kilátásai. A következő felminősítést a Fitch attól teszi függővé, hogy mennyire javul a fiskális és a külső egyensúlyi helyzet, és hogyan haladnak a reformok.

Rekordveszteséget könyvelt a KPN

A holland vállalati történelem legnagyobb, 9,54 milliárd eurós veszteségét produkálta tavaly a KPN NV távközlési vállalat. A Magyarországon a Pantel Rt. és rajta keresztül az EuroWeb Rt. többségi tulajdonosaként jelen lévő társaság részvényei ennek ellenére közel 3 százalékkal drágultak tegnap, amit az magyaráz, hogy az eredményt döntően a 9,38 milliárd eurónyi goodwill- és értékcsökkenési leírás, valamint szerkezetátalakítási költség rontotta le, ugyanakkor a kamatok, adózás és leírások előtti nyereség (EBITDA) 2002-höz képest 22 százalékkal, 4,38 milliárd euróra emelkedett. A KPN két évvel ezelőtt majdnem összeomlott a harmadik generációs szolgáltatási engedélyek megszerzése és az akvizíciók nyomán keletkezett 23 milliárd eurós adósságtömeg alatt, azóta viszont Ed Scheepbouwer vezérigazgató irányításával, a költségek csökkentésével és szolgáltatásainak átalakításával sikerült magához térnie. Tavaly több mint négyezer állás, az összes munkahely tíz százaléka szűnt meg, s ezzel párhuzamosan az adósságállomány 12,4 milliárd euróra mérséklődött a 2002. decemberi 15,7 milliárdról. Az árbevétel a nem központi vagyonelemek eladása miatt 1,6 százalékkal, 12,17 milliárd euróra csökkent tavaly - írta a Reuters. A leírások zöme a német E-Plus mobilszolgáltatót érinti, amellyel kapcsolatban a KPN közölte, hogy leányvállalata az idén beindítja 3G-hálózatát. Úgy tűnik, a KPN lát fantáziát a nagysebességű szolgáltatásban, ugyanis ajánlatot tett a szintén német - de a France Télécom SA kisebbségi tulajdonában lévő - MobilCom AG félig kész 3G-hálózatára. Ezt a MobilCom jelentette be, hozzátéve, hogy egy másik ajánlatot is kapott a lakosság 17 százalékát lefedő hálózatra. A cég nem árulta el sem azt, hogy a KPN mekkora összeget kínál, sem a másik pályázó nevét. Információk szerint a brit mmO2 Plc-ről van szó.