A vezető európai vállalatok nyugdíjalapjainak együttes értéke közel 270 milliárd dollárral kevesebb a kötelezettségek értékénél - derül ki a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DKW) befektetési bank jelentéséből. Az FTSE Eurotop 300-as indexben 185 olyan társaság szerepel, amely előre megállapított összegű nyugdíjat kínál alkalmazottainak, s e cégek körében a nyugdíjalapok deficitje mára 267 milliárd dollárra duzzadt a novemberi végi 98 milliárdról. A hiány drámai emelkedését a részvénybefektetések értékének csökkenése okozza. A tőzsdék lejtmenete 1999 óta világszerte 2800 milliárd dollárral rontotta a nyugdíjalapok portfóliójának értékét.
A társaságoknak nem kötelező gyorsan betömniük a hiányt, és a 185 vállalat közül valóban csak néhány, köztük a Tesco Plc és a General Motors határozott úgy, hogy nyereségének rovására extra összeget pumpál saját nyugdíjalapjába. Mások abban reménykednek, hogy a tőzsdék feltámadása nyomán megszűnnek a deficitek. A 185 cég átlagosan 7,2 százalékos hozamot vár ez évre a nyugdíjbefektetések után, ami azonban a DKW szerint megalapozatlanul magas.
A nyugdíjalapokra pedig nagy szükség lesz - derül ki az ENSZ népesedésügyi hivatala jelentésének Európára vonatkozó részéből. A prognózis szerint ugyanis a kontinens lakossága - a bevándorlást is figyelembe véve - 2000-től 2050-ig 13 százalékkal csökken, s ezzel párhuzamosan elöregszik. A 38 ország közül mindössze tízben nő a népesség, Magyarországon ezzel szemben 25 százalékos népességfogyás valószínűsíthető. A közép- és kelet-európai országok - Albánia és Macedónia kivételével - mind abba a táborba tartoznak, ahol csökken a lakosság. A szülések számának csökkenése és egészségügyi ellátás javulása következtében az európai átlagéletkor 2050-ig nem kevesebb mint tíz évvel, 48 évre emelkedik - írta a Financial Times. Nyugat-Európa legtöbb országában a lakosság több mint tíz százaléka lesz 80 évesnél idősebb 2050-re, a 60-80 éves korosztály pedig a népesség további 20-30 százalékát fogja kitenni, azaz a nyugdíjasok aránya elérheti a 40 százalékot.
Az aktív népesség csökkenése jelentősen visszavetheti a gazdasági növekedés ütemét: az EU brüsszeli bizottsága szerint a potenciális növekedési ráta 2-2,5 százalékról 1,25 százalék körüli szintre süllyedhet az unióban, sőt, ha a termelékenységjavulás is lassul - ami az öregedés fényében valószínű -, akár 1 százalék alá kerülhet. Részint erre a problémára, részint a fenyegető nyugdíjválságra jelentene megoldást, ha a kormányok ösztönöznék a 60 év felettiek munkavállalását, e nélkül ugyanis a fiatalabb korosztályok által fizetett járulékok még a nyugdíj-előtakarékossággal együtt sem lesznek elegendők az idősek eltartásához.
Papp Zoltán