Papp Zoltán

Vége a német jóléti államnak?

Vennünk kell a bátorságot azoknak a változtatásoknak a végrehajtásához, amelyek révén Németország újra az európai gazdasági és társadalmi fejlődés élére állhat - jelentette ki a parlament alsóházában tartott pénteki beszédében Gerhard Schröder. A kancellár leszögezte, hogy a gyenge gazdasági növekedésnek - a GDP tavaly mindössze 0,2 százalékkal bővült - szerkezeti okai vannak. A járulékos bérköltségek szinte elviselhetetlen terhet jelentenek a munkavállalóknak, a munkaadói oldalon pedig gátolják az állásteremtést. Ilyen helyzetben a kormánynak meg kell teremtenie a feltételeket a gyorsabb növekedéshez és a foglalkoztatottság erősödéséhez - mondta Schröder. Kilátásba helyezte az állami jóléti juttatások csökkentését is, mondván, a jövőben nagyobb egyéni öngondoskodásra lesz szükség az egészség- és nyugdíjbiztosításban. Az Agenda 2010 című program szerint a legalább öt főt alkalmazó kisvállalkozások esetében lazítják az elbocsátási szabályokat, amitől a kormány 300 ezer új munkahely létrejöttét reméli; jelenleg a cégek nem szívesen vesznek föl új embereket, mivel a konjunktúra romlásakor nem tudnak megválni tőlük. A munkanélküli-járulékra való jogosultság időtartamát 32 hónapról 12-18 hónapra viszik le, s egyúttal mérséklik a bér 42 százalékára rúgó - a világon a legmagasabbak közé tartozó - társadalombiztosítási hozzájárulásokat. A kollektív ágazati béralkuk sokat bírált rendszerét a kormány nem szünteti meg ugyan, de lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy kilépjenek azokból. Az állam 15 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitelt nyújt lakásépítési és infrastrukturális célokra és további 1,8 milliárd euró közvetlen támogatást építőipari beruházásokhoz. Az ellenzék fanyalogva fogadta a javaslatokat: Angela Merkel, a kereszténydemokraták elnöke szerint kétséges, hogy a vázolt intézkedésekkel az ország kihúzható a gazdasági válságból. Az elemzők többsége viszont inkább úgy véli, a helyes irányt mutató tervezett változtatások nem elég erőteljesek. Thomas Schaubhaar, a hamburgi IIW gazdaságkutató intézet elnöke viszont egyenesen forradalomnak minősítette, hogy egy baloldali politikus ilyen elképzelésekkel áll elő. Az egyik nagy kérdés az, hogy Schrödernek sikerül-e legyőznie a pártjában is erős képviselettel rendelkező szakszervezetek ellenállását, amelyek a magas munkanélküliség ellenére is tiltakoznak minden munkaerő-piaci reform ellen. A jobboldal várhatóan támogatni fogja a kancellárt, noha pénteken az ellenzéki többségű felsőház leszavazta a kormány kisebb adóemelésekből álló, ez évre 3,5 milliárd euró többletbevételt ígérő csomagját.

Termeléscsökkentésre kényszerül a Ford

Az egyesült államokbeli Ford Motor Co. prognózisa szerint észak-amerikai üzemei a második negyedévben az egy évvel korábbinál 17 százalékkal kevesebb, 980 ezer járművet fognak előállítani. A világ második legnagyobb autógyára eredetileg is a tavalyinál alacsonyabb észak-amerikai gyártási célt tűzött ki, de az elmúlt hetekben a gazdasági gyengélkedés és a háborús kilátások miatt tovább csökkent a fogyasztói bizalom - nyilatkozta a Reutersnak a Ford értékesítési illetékese. A termelés lassulása hatással lesz a második negyedévi árbevételre és nyereségre is, az autógyárak ugyanis nem az eladás, hanem a gyártás időpontjában könyvelik árbevételüket. Az összképhez az is hozzátartozik, hogy a tavalyi második negyedévben a Ford észak-amerikai gyárai a normálisnál intenzívebben termeltek az előzőleg leapadt raktárkészletek felfuttatása érdekében, most viszont a készletek nagyobbak az átlagosnál.

Válságos időket élnek az USA légitársaságai

Az iraki háború négymilliárd dollár veszteséget és hetvenezer munkahely megszűnését jelentheti az amerikai légitársaságok számára, így a szektorban újabb csődök várhatók.

Kevésnek bizonyulhat az OPEC-olaj

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC tartalékkapacitása a napi egymillió hordót sem éri el, márpedig az iraki háború esetén a kínálat ennél jóval nagyobb mértékben csökkenhet.

Válságos időket élnek az USA légitársaságai

Az iraki háború négymilliárd dollár veszteséget és hetvenezer munkahely megszűnését jelentheti az amerikai légitársaságok számára, így a szektorban újabb csődök várhatók.

Agyonlőtték a szerb kormányfőt

fotó: Bloomberg Belehalt sérüléseibe a kórházban Zoran Djindjics szerb miniszterelnök, akit tegnap a belgrádi kormányépület előtt ért két lövés. A szerb parlament elnöke a kormány kérésére kihirdette a rendkívüli állapotot. Az ügyvivő kormányfői posztot Nebojsa Csovics, az eddigi miniszterelnök-helyettes tölti be. Djindjics ellen februárban már megkíséreltek egy merényletet, de akkor a kormányfő megúszta. Az eset után kijelentette: téved, aki azt hiszi, hogy az ő meggyilkolásával meg lehet állítani a reformokat. A Bloomberg által megkérdezett elemzők most mégis úgy vélik, hogy a merénylet súlyosan visszavetheti a politikai és a gazdasági megújulást Szerbiában. Djindjics kulcsszereplő volt Szlobodan Milosevics leváltásában, s ugyancsak ő döntött 2001 júniusában arról, hogy a volt jugoszláv elnököt ki kell adni a hágai nemzetközi bíróságnak. Ez a lépés 1,2 milliárd dollár nemzetközi segélyt jelentett Jugoszláviának, ugyanakkor Nyugat-barát politikájával Djindjics rengeteg ellenséget szerzett magának. A merénylet várhatóan gyengíti a piacokat és megkérdőjelezi a remélt adósságátütemezést. A reformfolyamat hívei elbizonytalanodhatnak s az eddiginél is sokkal óvatosabb lesz a külföldi tőke. A folyamat feltehetően visszaveti az eddig is kifejezetten óvatos magyar privatizációs és befektetési törekvéseket. Djindjics nagy szerepet játszott a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozásában, halála a kereskedelmi kapcsolatokat ugyan közvetlenül várhatóan nem befolyásolja, ám közvetett módon kedvezőtlen hatást gyakorolhat. A tavalyelőtt megkötött kétoldalú beruházásvédelmi, illetve a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások, valamint a szerbiai privatizációs törvény elfogadása nagyban növelték a magyar cégek érdeklődését a befektetési lehetőségek iránt. Eddig nem volt jelentős magyar akvizíció a privatizációban. Jelenleg 120-nál több magyar érdekeltség működik Szerbia-Montenegróban, ezek nagy részben kereskedelmi és szolgáltató cégek, és sokan érdeklődnek az ingatlanfejlesztés, illetve a vevőre váró Beopetrol benzinkúthálózat iránt is. A magyar cégek számára az infrastruktúra revitalizációjában és kiépítésében is adódhatnak lehetőségek, elsősorban multik beszállítóiként. Feltehetően nagy érdeklődés kíséri azokat a koncessziókat, amelyeket infrastruktúra-fejlesztésre, az energetikai hálózat fejlesztésére, kőolaj- és földgázvezetékek építésére, illetve üzemeltetésére és távközlési, valamint kommunális létesítmények működtetésére írt, illetve ír ki a belgrádi kormány. Az Eximbank az országot magas - D besorolású - kockázati kategóriába sorolja. A pénzintézetnek korábban a Jugobankával és a Vojvodjanska Bankával volt finanszírozási, illetve refinanszírozási megállapodása, ezek az elmúlt években teljesen kiüresedtek. Jelenleg a Vojvodjanska Bankát és a Kommercijalna Bankát tekinti minősített pénzintézetnek az Eximbank. Biztos, hogy rövid időn belül nem változtatunk Szerbia besorolásán, ám kétségtelen, hogy nő a kockázat - mondta lapunknak Boér Gáborné, a Mehib Rt. közgazdasági ügyvezető igazgatója. A délszláv ország így a biztosítható kategóriában marad, a többi a fejleményektől függ. A Mehib szerbiai kitettsége egyébként alacsony, az éven túli ügyletek állománya 49,47 millió forint, az éven belüli elvi maximális kitettség pedig 185 millió forint, ami több vevőre vonatkozó összlimit. A Hungarocamion-Volán Tefu cégcsoport (HC-VT) járműveiből szerda délután öt volt úton szerbiai területen - mondta a NAPI Gazdaságnak Csiszár Károly, fuvarozási és szállítási igazgató. Tájékoztatása szerint a szerb miniszterelnök halálhírét hallva - a gyakorlatnak megfelelően - a cég érintett vezetői a helyzet gyors értékelésére ültek össze. Ennek eredményeként a GPS-rendszer segítségével azonnal utasították a kamionsofőröket, hogy a lehető leghamarabb hagyják el az országot. Az éppen Szerbiába vagy azon keresztül áthaladni szándékozókat pedig az országot elkerülő határállomásokhoz irányítják, bár ez többletköltséget jelent. A HC-VT 24 órás diszpécserszolgálata, amely a GPS-en keresztül folyamatosan követi az úton lévő kamionosokat, most a szokásosnál gyakrabban figyeli a Szerbiában haladók helyzetét és szükség esetén azonnal kapcsolatba lép az esetleg tartósan álló jármű vezetőjével. Ha a fuvarozást nehezítő, illetve azt károsan érintő válsághelyzet alakul ki Szerbiában, akkor a rend helyreálltáig módosított útvonalakon juttatja el a HC-VT a rá bízott rakományokat. A Jugoszláviában befektetni szándékozóknak nagyjából ugyanazokkal a szabályokkal kell szembesülniük, mint a régió többi átmeneti gazdaságában. A befektetés történhet devizában és értékpapír-vásárlással, illetve készpénzben is, de az utóbbi esetben igazolni kell a jugoszláv fizetőeszköz eredetét. A belgrádi kormány a külföldi befektetőket vám-, illetve illetékkönnyítéssel ösztönzi.

Kevés lehet az OPEC-olaj

FOTÓ: BLOOMBERG A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az OPEC tartalékkapacitása a napi egymillió hordót sem éri el, márpedig az iraki háború esetén a kínálat ennél jóval nagyobb mértékben csökkenhet. Ez megkérdőjelezi a kőolaj-exportáló országok szervezetének optimista nyilatkozatait, hogy minden körülmények között képesek biztosítani a világ ellátását. Az olajpiaci bizonytalanságok erősödését jósolja a következő időszakra a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi jelentése, amely szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) nincs megfelelő fölös kitermelési kapacitása ahhoz, hogy pótolja az iraki háború esetén potenciálisan kieső kínálatot. Saját adatai szerint az OPEC még napi 3 millió hordóval tudná fokozni kitermelését, az IEA ezzel szemben úgy számol, hogy az elmúlt két hónap kitermelésnövelése után - amelyet részben a venezuelai sztrájk tett szükségessé - a kartell tartalékkapacitása 900 ezer hordó/napra zsugorodott. Irak jelenleg napi 2,49 millió hordó kőolajat hoz felszínre, ebből 1,7 millió hordót exportál. Ez már önmagában csaknem a duplája az IEA által becsült szabad kapacitásnak, ráadásul Kuvait bejelentette, hogy háború esetén biztonsági okokból felfüggeszthet napi 700 ezer hordónyi kitermelést - írta a Reuters. Az ügynökség szerint a szállítási kapacitás is elégtelennek bizonyulhat a katonai konfliktus nyomán. Valamelyest enyhítheti a gondokat a tavasz beköszönte, ugyanis a második negyedévben a melegebb időjárás miatt a globális kőolajkereslet előreláthatólag napi 1,6 millió hordóval csökken a január-márciusi 76,6 millió hordó/napról. A világ olajfelhasználásának mintegy harmadát biztosító OPEC olajminiszterei keddi tanácskozásukon - a várakozásoknak megfelelően - úgy döntöttek, hogy a második negyedévben nem változtatnak a jelenlegi napi 24,5 millió hordós kitermelési kvótán, amelyet egyébként a szervezet legalább egymillió hordóval túl is lép (NAPI Gazdaság, 2003. március 12., 2. oldal). A kartell a jelek szerint csökkenteni fogja a kínálatot, mihelyt enyhülnek a háborús feszültségek, legalábbis tegnap ilyen értelmű nyilatkozatot tett mind Alvaro Silva, a szervezet főtitkára, mind Bidzsan Zanganeh iráni olajminiszter. Silva szerint a júniusi értekezleten a kitermelés visszafogásáról dönthetnek, ha addigra az iraki export normalizálódik. Zanganeh azt hangoztatta, hogy a jelenlegi kitermelési szint mellett a konfliktus elmúltával napi 3 millió hordós túlkínálat keletkezik a piacon.

Menekül az arab tőke az USA-ból

Mintegy kétszázmilliárd dollárnyi arab tőke hagyta el az amerikai pénzpiacokat tavaly nyár óta - írta arab forrásokra hivatkozva a német Handelsblatt. Az iraki konfliktus miatt ugyanis az utóbbi hónapokban felerősödött az a még a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után kezdődött trend, hogy az arab befektetők kivonják pénzüket az Egyesült Államokból. Arról nincs statisztikai információ, hogy az arabok összesen mennyit invesztáltak az USA-ban, de becslések szerint az összeg ezermilliárd dollárra tehető, s ennek hatvan százaléka Szaúd-Arábiából származik. Az arabok elsősorban azért menekítik vagyonukat, mert attól félnek, hogy esetleges újabb terrortámadások nyomán befagyaszthatják amerikai számláikat. Minthogy az arab tőkepiacokon nincs elegendő befektetési lehetőség, a kivont pénzek jelentős része Svájcba és az Európai Unióba irányul, ami elemzők szerint hozzájárulhat az euró erősödéséhez.

Átrendeződőben az európai kiskereskedelmi szektor

Jelentős fejlemény lehet az európai kiskereskedelemben, ha a francia Carrefour hálózat felvásárolja az Aholdot és új tulajdonoshoz kerülhet a Praktiker.