A nyugdíjreform előkészítését végző német kormánybizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi 65-ről fokozatosan 67 évre emeljék föl a nyugdíjkorhatárt. A testület módosítaná a nyugdíjak indexálását is, oly módon, hogy a számításkor figyelembe kellene venni a nyugdíjasok és az aktív dolgozók arányát, aminek a nyugdíjak lassabb emelkedése lenne a következménye.
A német népesség korosodásával egyre nagyobb nyomás nehezedik az állami nyugdíjbiztosítási rendszerre. A születéskor várható élettartam jelenleg 80 év – 1889-ben, amikor Bismarck alatt bevezették a 70. életévtől járó állami nyugdíjat, még csak 37 év volt a férfiak esetében –, ráadásul a németek valójában nem 65, hanem már 60 éves koruktól pihennek, mivel a kilencvenes években a fiatal munkanélküliek helyzetének javítása céljából elkezdték ösztönözni a korai nyugdíjba vonulást. A javasolt módosítások azt célozzák, hogy 2020-ig a nyugdíjjárulék mértékét – amely jelenleg a bruttó bér 19,5 százaléka – 22 százalék alatt tudják tartani.
Dieter Hundt, a német munkaadói szövetség elnöke üdvözölte a terveket, egyben további reformokra sürgette Gerhard Schröder kormányát. Kérdés azonban, hogy a kormányzó szociáldemokraták domináns balszárnya mennyire fogadja el a változtatásokat.
Ellenállással kell szembenéznie a szintén nyugdíjreformot tervező francia kormánynak is. A szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek május 13-ára, miután Francois Fillon munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges munkaviszonyt, amely jelenleg a közalkalmazottak esetében 37,5, a magánszektorban dolgozóknál 40 év, 2020-ig 42 évre akarják kitolni. Elsőként 2008-ban a közalkalmazottaknál is bevezetik a 40 évet, 2012-től ez mindenkinél 41, majd nyolc év múltán 42 évre nő.
Papp Zoltán