Papp Zoltán

Olajárcsökkenés a második félévben?

Miközben a kőolaj hordónkénti ára tegnap ismét a 30 dollár körül járt, az év második felére az iraki export újraindulása miatt számottevő árcsökkenést várnak a Bloomberg által megkérdezett elemzők. A konszenzus szerint Londonban a Brent ára átlagosan 24,30 dollár lesz hordónként, szemben a január–májusi időszak 28,51 dolláros átlagával, a New York-i árutőzsdén pedig az eddigi 31,48-ról 26,20 dollárra változik az irányadó West Texas Intermediate könnyűolaj ára. Ezt az elemzők azzal indokolják, hogy az iraki kitermelés szeptemberre elérheti a háború előtti szintet, a napi 2,5 millió hordót. Ha a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kínálatszűkítésről dönt is az iraki export hatásának ellensúlyozása céljából, a gyenge kereslet miatt egy ilyen intézkedésnek nem lesz komoly árnövelő hatása.

Gyengül az ipar, csökken az infláció az eurózónában

A vártnál sokkal gyengébben teljesített májusban az eurózóna feldolgozóipara – a Reuters megbízásából az NTC Research által készített beszerzési menedzserindex 46,8 pontra esett az áprilisi 47,8-ról. Az ötven pont alatti érték az ipari aktivitás csökkenését jelenti. A májusi adatnál rosszabbat utoljára tavaly januárban mutatott a háromezer vállalat megkérdezésén alapuló index. Különösen kellemetlen meglepetés, hogy az új megrendelések részindexe 47,2-ről 45,6 pontra csökkent, mivel ez a következő hónapok teljesítményére nézve is meghatározó. Az NTC szerint a feldolgozóipar gyengélkedésébe belejátszott az euró erőssége, másrészt a vállalatok pozitívumként említették az importált nyersanyagok és alkatrészek árának csökkenését. A foglalkoztatási részindex immár huszonnegyedik hónapja kisebb 50 pontnál, vagyis a szektorban két éve folyamatosan egyre kevesebb a munkahely. Az egyes országok közül továbbra is Németországban a legsúlyosabb a helyzet, ahol az index az áprilisi 45,9-ről 44,7 pontra romlott, s így már tizedik hónapja van az 50 pontos határ alatt. A francia index 48,3-ról 46,1, az olasz 49-ről 48,6 pontra csökkent. Komolyabb bővülést csak Spanyolországban, Görögországban és Ausztriában regisztráltak, míg az eurózónán kívüli Nagy-Britanniában szintén romlott az index, 48,6-ról 48,1 pontra. Az indexek közzététele után számos elemző annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa csütörtökön nem 25, hanem 50 bázisponttal fogja levinni a jelenleg 2,5 százalékos irányadó kamatot. Ezt a véleményt tovább erősítette az Eurostat jelentése, hogy az euróövezetben májusban 1,9 százalék volt a 12 havi infláció az áprilisi 2,1 százalék után. A ráta tavaly július óta folyamatosan az ECB által plafonértékként kezelt 2 százalék fölött volt, így a májusi adat a bank héjáit is meggyőzheti a kamatcsökkentés indokoltságáról. Politikusok és közgazdászok részint a konjunktúra serkentése, részint a defláció kialakulásának megelőzése végett sürgetik a monetáris könnyítést.

Megáll az élet Ausztriában

A magyar–osztrák határátkelőknél ma szünetel az áruforgalom, mivel az osztrák vámszervek kedden nulla órától 24 óráig munkabeszüntetést tartanak – tájékoztatott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). Az osztrák vasutas-szakszervezet csatlakozik a sztrájkhoz, ezért a vonatok késésével, illetve kimaradásával is számolni kell. A fennakadások elkerülése érdekében a magyar pénzügyőrök csütörtökön 12 óráig eltekintenek a szankciók alkalmazásától azon árufuvarozóknál, akik nem a vámokmány szerinti rendeltetési vámhivatalnál lépik át a határt. A mai sztrájk a legnagyobb lesz Ausztria történetében. Az APA szerint a nagyvárosokban is leáll majd a tömegközlekedés, és a tiltakozók számos közutat lezárnak. A határátkelőkön csak az életmentő célokat szolgáló szállítmányokat engedik át, zárva lesznek az oktatási intézmények, a hivatalok. A május 6-i, ugyancsak a tervezett nyugdíjreform miatti megmozdulástól eltérően ezúttal vállalatok is csatlakoznak a sztrájkhoz, előreláthatólag több száz üzemben szünetel a munka. Az osztrák kereskedelmi kamara 600 millió és egymilliárd euró közé teszi a várható veszteséget. A múltkori sztrájk nyomán a kormány elhalasztotta az eredetileg június 4-ére tervezett parlamenti szavazást a reformról. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány teljes egészében vonja vissza a reformot, és a szociális partnerekkel közösen dolgozzon ki új csomagot szeptember 30-áig.

Feldolgozóipari PMI

2003. április 2003. május Főindex 47,8 46,8 Részindexek Kibocsátás 49,4 48,6 Új megrendelések 47,2 45,6 Foglalkoztatás 46,2 45,1 Teljesítési idő 50,3 51,2 Anyagkészlet 46,5 46,2 Beszerzési árak 56,2 48,2 Forrás: Dow Jones

Magántulajdonba kerül az orosz áramtermelés

Az Egységes Energiarendszerek (EESZ) orosz áramtermelő és -szolgáltató társaság igazgatótanácsa egyhangúlag jóváhagyta azt az átalakítási tervet, amelynek eredményeként magántulajdonba kerülhet az áramtermelő tevékenység Oroszországban. Az ötéves program lényege az, hogy szövetségi szinten tíz, regionális szinten további húsz áramtermelő társaságot hoznak létre az orosz áramfelhasználás 70 százalékát biztosító EESZ erőműveiből, s az új cégekben a jelenlegi részvényesek szerezhetnek meglévő tulajdonhányaduknak megfelelő érdekeltséget. Az EESZ 51 százalékával rendelkező állam azonban nem fog élni ezzel a jogával, így az áramtermelő társaságok a magánbefektetők birtokába kerülnek. Az állam csak a magasfeszültségű hálózat üzemeltetésében marad érdekelt, legalább 75 százalékos tulajdonrészt élvezve a szövetségi villamos hálózatot működtető, szintén újonnan létrehozni tervezett társaságban. A nemrég elfogadott liberalizációs jogszabály értelmében az egyes áramtermelő társaságok egymás konkurenseivé válhatnak az áramszolgáltatásban.

A Zurich megválik amerikai biztosítójától

A Zurich Financial Services AG svájci biztosítótársaság félmilliárd dollárért eladja az Egyesült Államokban működő Zurich Life életbiztosítási leányvállalatát az amerikai Bank One Corp.-nak. A vevő készpénzben fizet, a vételáron belül százmillió dollár a goodwill - írta a Dow Jones. Az ügylet abba a folyamatba illeszkedik, amelyben a Zurich Financial - Svájc legnagyobb és Európa harmadik legnagyobb biztosítótársasága - szűkíteni kívánja életbiztosítási üzletágát, hogy inkább a jövedelmezőbb vagyon- és ingatlanbiztosításra összpontosítson - nyilatkozta James Schiro, a svájci csoport vezérigazgatója. A piac kedvezően fogadta a hírt - a Zurich részvényei 2,5 százalékkal drágultak pénteken -, bár néhány elemző arra figyelmeztetett, hogy az életbiztosítási tevékenység leépítése hoszszabb távon nem feltétlenül szerencsés, mert a vagyon- és ingatlanbiztosítás nyereségessége idővel romolhat. Tavaly a Zurich Life a befektetések után eszközölt leírások miatt 330 millió dollár veszteséget könyvelt el, hozzájárulva ezzel a csoport egészének rekordnagyságú, 3,4 milliárd dolláros veszteségéhez, amely részben a leírásokból, részben a tartalékok kényszerű növeléséből adódott. A katasztrofális tavalyi teljesítmény után a Zurich 4500 fős létszámleépítésbe kezdett, és ez évre egymilliárd dollárnyi tőke felszabadítását tűzte ki célul, ami a mostani eladással és a korábbi kisebb divesztíciókkal gyakorlatilag már meg is valósult. A csoport ugyanakkor megtartja azt az amerikai leányvállalatát, amely befektetéssel összekapcsolt biztosítási termékeket kínál.

Újságíró dönt a brit kamatokról

Általános meglepetést keltett Gordon Brown brit pénzügyminiszter azzal, hogy pénteken Richard Lambertet, a Financial Times üzleti napilap volt szerkesztőjét nevezte ki a Bank of England (BoE) kamatdöntésekért felelős monetáris politikai tanácsába (MPC) a távozó Christopher Allsopp közgazdász-professzor helyébe. Az MPC kilenc tagból áll, közülük öten a BoE vezetői, négyen pedig külső szakemberek. Tegnaptól ez utóbbi csoportba tartozik Lambert is, akinek kollégáitól eltérően nincs közgazdász végzettsége. Egyes kommentátorok ezért nem győznek értetlenkedni kinevezése miatt, mások viszont azt hangoztatják, hogy egy tisztán akadémikus MPC esetleg túlságosan az elvont modellekre hagyatkozna a kamatdöntések meghozatalakor, ezért nem árt behozni egy olyan embert, akinek közelebbi tapasztalatai vannak a gazdasági valóságról.

A jövőbeli olajbevételekből fizetnék Irak újjáépítését

Washington azt szeretné, hogy Irak az elkövetkező néhány évben a későbbi időszak olajbevételeinek fedezetére vehessen föl hiteleket, s ezekből finanszírozza az újjáépítéshez szükséges - főként amerikai - importot.

A francia kormány elfogadta a nyugdíjreformot

A francia kormány az országos tiltakozó megmozdulások ellenére elfogadta a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer reformjáról szóló javaslatot, amelynek legfontosabb - és legnagyobb ellenkezést kiváltó - rendelkezése a nyugdíjjárulék-fizetési idő növelésére vonatkozik. Jelenleg a közalkalmazottak 37,5, a magánszférában dolgozók 40 évi járulékfizetés után jogosultak a teljes nyugdíjra, a módosítás nyomán viszont 2008-tól egységesen 40 év lenne a megkövetelt szolgálati idő, majd ezt 2012-ben 41, 2020-ban pedig 42 évre emelnék. Ráadásul a szolgálati idő akár tovább is nőhet, mert a kormány ötévente korrigálhatja a nyugdíjrendszert a demográfiai változásoknak megfelelően. A javaslatról várhatóan június 10-én szavaz a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés. A kabinet ülése után Pierre Raffarin kormányfő és Francois Fillon munkaügyi miniszter egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a reformnak nincs alternatívája. A jelenlegi rendszer fenntartásával 2020-ra évi 50 milliárd euróra nőne az állami nyugdíjalap hiánya a lakosság korosodása miatt. Az öt vezető szakszervezet közül a legnagyobb és a harmadik legnagyobb, a CGT és a Force Ouvriere ellenzi a reformot, két másik támogatja, a CFTC ingadozik. Május közepén országos sztrájkot tartottak a változtatás megakadályozása érdekében, azóta egymást érik a kisebb akciók, tegnapelőtt például a légiirányítók munkabeszüntetése miatt a járatok 80 százalékát törölni kellett. Június 2-án a közlekedési dolgozók kezdenek határozatlan idejű sztrájkba. Nyolc évvel ezelőtt a szakszervezeteknek többhetes sztrájkhullámmal sikerült elérniük, hogy az Alain Juppé vezette akkori kormány visszavonja hasonló nyugdíjreform-javaslatát.