Papp Zoltán

A régi gazdaság visszavág?

Több mint 20 százalékkal zuhant egy év alatt a világ 500 legnagyobb vállalatának együttes piaci értéke, az egyes szektorokat tekintve általában a régi gazdaság képviselői szerepeltek jobban.

A francia kormány elfogadta a nyugdíjreformot

A francia kormány az országos tiltakozó megmozdulások ellenére elfogadta a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer reformjáról szóló javaslatot, amelynek legfontosabb - és legnagyobb ellenkezést kiváltó - rendelkezése a nyugdíjjárulék-fizetési idő növelésére vonatkozik. Jelenleg a közalkalmazottak 37,5, a magánszférában dolgozók 40 évi járulékfizetés után jogosultak a teljes nyugdíjra, a módosítás nyomán viszont 2008-tól egységesen 40 év lenne a megkövetelt szolgálati idő, majd ezt 2012-ben 41, 2020-ban pedig 42 évre emelnék. Ráadásul a szolgálati idő akár tovább is nőhet, mert a kormány ötévente korrigálhatja a nyugdíjrendszert a demográfiai változásoknak megfelelően. A javaslatról várhatóan június 10-én szavaz a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés. A kabinet ülése után Pierre Raffarin kormányfő és Francois Fillon munkaügyi miniszter egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a reformnak nincs alternatívája. A jelenlegi rendszer fenntartásával 2020-ra évi 50 milliárd euróra nőne az állami nyugdíjalap hiánya a lakosság korosodása miatt. Az öt vezető szakszervezet közül a legnagyobb és a harmadik legnagyobb, a CGT és a Force Ouvriere ellenzi a reformot, két másik támogatja, a CFTC ingadozik. Május közepén országos sztrájkot tartottak a változtatás megakadályozása érdekében, azóta egymást érik a kisebb akciók, tegnapelőtt például a légiirányítók munkabeszüntetése miatt a járatok 80 százalékát törölni kellett. Június 2-án a közlekedési dolgozók kezdenek határozatlan idejű sztrájkba. Nyolc évvel ezelőtt a szakszervezeteknek többhetes sztrájkhullámmal sikerült elérniük, hogy az Alain Juppé vezette akkori kormány visszavonja hasonló nyugdíjreform-javaslatát.

A TÍZ LEGNAGYOBB CÉG

Helyezés* Társaság Ország Piaci érték** Árbevétel*** 1. (2.) Microsoft USA 264,003 28,365 2. (1.) General Electric USA 259,647 130,685 3. (3.) Exxon Mobil USA 241,036 204,506 4. (4.) Wal-Mart Stores USA 234,399 244,524 5. (6.) Pfizer USA 195,948 33,373 6. (5.) Citigroup USA 183,887 - 7. (9.) Johnson & Johnson USA 170,417 36,298 8. (10.) Royal Dutch/Shell N/GB 149,034 179,431 9. (8.) British Petrol GB 144,381 178,721 10. (12.) IBM USA 139,272 81,186 * zárójelben a tavalyi helyezés ** milliárd dollárban, 2003. március 28-án *** milliárd dollárban, a legutolsó teljes üzleti évben Forrás: Financial Times

Veszteségrekord Japánban

A japán vállalati történelem eddigi legméretesebb veszteségét jelentette márciussal zárult üzleti évére a Mizuho Financial Group. A világ legnagyobb eszközállományú bankja mínusz 2380 milliárd jent - 20,35 milliárd dollárt - tüntetett föl az eredményrovatban, messze túlszárnyalva ezzel egy évvel korábbi 976 milliárd jenes veszteségét (1 dollár=116,94 jen). A több mint 4230 milliárd forintnak - a magyar GDP mintegy negyedének - megfelelő tavalyi veszteség zöme a rossz hitelekből adódott, ezek leírása, illetve a fedezésükhöz szükséges összeg elkülönítése 2090 milliárd jennel terhelte meg a mérleget. Nem remekelt a bank a tőzsdei befektetések terén sem, portfóliója 925 milliárd jennel gyengült, igaz, ez részben annak a tőle független körülménynek tudható be, hogy a japán részvénypiac 28 százalékot veszített értékéből az év folyamán. A folyó üzleti évre a Mizuho már fordulatot vár, prognózisában 220 milliárd jen nettó nyereség szerepel.

Lenyomta a jent a japán földrengés

Az 1999. január 1-jei bevezetés óta nem látott szintre, 138,67-ra erősödött az euró a jenhez képest tegnap délelőtt a Japán északkeleti részét megrázó földrengésről érkezett hírek hatására. Az európai valuta később 138,5-re gyengült, de még ez is magasabb volt a tokiói 138 jenes záró árfolyamnál. A Richter-skála szerint hetes erősségű földrengés hatását a Tokiótól 300 kilométerre északra fekvő Szendai város közelében lehetett érezni, de még a fővárosban is megremegtek az épületek. Ellentétben a hasonló erejű 1995-ös kobei földrengéssel, amely több mint 6400 áldozatot követelt és óriási anyagi károkat okozott, ezúttal senki sem vesztette életét - a hírek néhány sebesültről szóltak -, és az épületekben is csak csekély kár esett. A rengés epicentruma a parttól 12 kilométerre volt, de szerencsére 60 kilométerrel a tengerfenék alatt, ezért nem következett be szökőár. Az esemény miatt le kellett állítani egy atomreaktort és egy kőolaj-finomítót, ideiglenesen bezártak néhány repteret, és több autópályán is szünetelt a forgalom az esetleges károk felmérésének idejére.

Irak törli a régi olajszerződéseket

Irak felmondja a Szaddám-rezsim idején a külföldi olajcégekkel kötött szerződéseket. Az új megbízások odaítélésekor egyetlen országot, sem céget nem kíván diszkriminálni.

Mikrochipekkel védenék az euróbankjegyeket

Forradalmian új megoldással kíván fellépni az eurózónában egyre erősődő pénzhamisítás ellen az Európai Központi Bank. Az ECB a Hitachival együttműködve a jövőben olyan euróbankjegyeket készül kibocsátani, amelyekben egy beépített mikrochip igazolja a bankó eredetiségét - tudta meg a Handelsblatt a japán elektronikai cégtől. Az eurókészpénz 2002. eleji bevezetése előtt az ECB még azt hangoztatta, hogy az új bankjegyek rendkívül jól védettek a hamisítás ellen. Ennek ellenére a múlt év első felében 22 ezer, a másodikban pedig már 145 ezer házi készítésű bankót találtak. A német belügyminisztérium szerint 2002 végén húsz hamis bankjegy jutott egymillió igazira, ami azért is érdekes, mert a márka idején az arány még csak tíz az egymillióhoz volt. Ha az ECB és a Hitachi közt folyó tárgyalások eredményesen zárulnak, azzal sikerülne komoly fejfájást okozni a hamisítóknak. A bankjegyekbe építendő 128 bites chip ugyanis egy 38 jegyű, nem felülírható számot tárolna, s ennek leolvasásával egyértelműen megállapítható volna, hogy a pénzt a bank bocsátotta-e ki. Igaz, a rendszer működéséhez arra is szükség van, hogy a fizetőhelyeket felszereljék a megfelelő leolvasógéppel. Maga a chip 0,4x0,4 milliméter átmérőjű, és olyan lapos, hogy a papírba beépítve szemmel nem látható. Jelenleg egy darab 20 eurócentbe kerül, de tömegtermelés esetén az ár lemenne 7-8 centre. Az euróbankjegyek előállításának költsége ugyan még így is a jelenleginek több mint kétszeresére nőne, az összeg azonban elhanyagolható, különösen ha az új megoldással tényleg sikerül kiküszöbölni a hamisítás okozta károkat.

Megnyílt az első fadpados mozi

Londonban megnyitotta kapuit a világ első fapados mozija, ahol a nézők akár már húsz pennyért - mintegy 70 forintért - megtekinthetnek egy filmet, viszont nem kapnak semmi extrát. A tíz teremből álló, kétezer ember befogadására alkalmas EasyCinema komplexumot ugyanaz a Stelios Haji-Toannou találta ki, aki a világ első fapados légitársaságát, az EasyJetet létrehozta. A nézőknek az interneten keresztül kell lefoglalniuk helyüket, s aztán a moziba érve maguk nyomtatják ki a jegyüket, pénztár ugyanis nincs. A húszpennys ár csak a korán rendelőknek jár, a későbbi igénylőktől öt fontot is elkérhetnek - Nagy-Britanniában a mozijegyek általában öt és tíz font közti összegbe kerülnek. A pénztáron kívül büfé sincs, és valószínűleg hiányozni fognak a kasszasikerfilmek is, a stúdiók ugyanis nem engedik ilyen árakon bemutatni a megaprodukciókat. Az EasyCinema üzemeltetői azzal számolnak, hogy egymillió, átlagosan másfél fontot fizető néző után a vállalkozás már nyereséget fog termelni.

Rosszul kezdte az évet a BBAG

Igen gyenge adatokat jelentett az első negyedévre az osztrák Brau Beteiligungs AG (BBAG) sör- és üdítőital-ipari holdingcég, a Brau Union AG anyavállalata. A Magyarországon a Brau Union Hungária Rt. tulajdonosaként a martfűi és a soproni sörgyárat birtokló csoport árbevétele éves összevetésben 8,5 százalékkal, 221,8 millió euróra csökkent, üzemi nyeresége pedig 74 százalékkal, 3,42 millió euróra zuhant. A mindössze 330 ezer eurós adózás előtti nyereség 96 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál; nettó eredményt a BBAG nem közölt.