A vártnál sokkal gyengébben teljesített májusban az eurózóna feldolgozóipara – a Reuters megbízásából az NTC Research által készített beszerzési menedzserindex 46,8 pontra esett az áprilisi 47,8-ról. Az ötven pont alatti érték az ipari aktivitás csökkenését jelenti. A májusi adatnál rosszabbat utoljára tavaly januárban mutatott a háromezer vállalat megkérdezésén alapuló index. Különösen kellemetlen meglepetés, hogy az új megrendelések részindexe 47,2-ről 45,6 pontra csökkent, mivel ez a következő hónapok teljesítményére nézve is meghatározó. Az NTC szerint a feldolgozóipar gyengélkedésébe belejátszott az euró erőssége, másrészt a vállalatok pozitívumként említették az importált nyersanyagok és alkatrészek árának csökkenését. A foglalkoztatási részindex immár huszonnegyedik hónapja kisebb 50 pontnál, vagyis a szektorban két éve folyamatosan egyre kevesebb a munkahely.
Az egyes országok közül továbbra is Németországban a legsúlyosabb a helyzet, ahol az index az áprilisi 45,9-ről 44,7 pontra romlott, s így már tizedik hónapja van az 50 pontos határ alatt. A francia index 48,3-ról 46,1, az olasz 49-ről 48,6 pontra csökkent. Komolyabb bővülést csak Spanyolországban, Görögországban és Ausztriában regisztráltak, míg az eurózónán kívüli Nagy-Britanniában szintén romlott az index, 48,6-ról 48,1 pontra.
Az indexek közzététele után számos elemző annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa csütörtökön nem 25, hanem 50 bázisponttal fogja levinni a jelenleg 2,5 százalékos irányadó kamatot. Ezt a véleményt tovább erősítette az Eurostat jelentése, hogy az euróövezetben májusban 1,9 százalék volt a 12 havi infláció az áprilisi 2,1 százalék után. A ráta tavaly július óta folyamatosan az ECB által plafonértékként kezelt 2 százalék fölött volt, így a májusi adat a bank héjáit is meggyőzheti a kamatcsökkentés indokoltságáról. Politikusok és közgazdászok részint a konjunktúra serkentése, részint a defláció kialakulásának megelőzése végett sürgetik a monetáris könnyítést.
Papp Zoltán