Bizonyos értelemben igazuk lett az olasz illetékeseknek, akik az augusztusi amerikai áramkimaradás után kijelentették, hogy náluk ilyesmi nem fordulhat elő. Nem is fordult, hiszen míg az USA-nak csak egy része maradt áram nélkül, addig Olaszország - Szardínia kivételével - teljesen sötétbe borult. A vasárnap hajnalban jött áramszünet északon csak néhány óráig tartott, az ország déli részén viszont majd 20 órába telt a szolgáltatás újraindítása. Miután az esemény nem munkanapon történt, a gazdasági veszteség is limitált, bár a kiskereskedőket a számítások szerint 120 millió euró kár érte a hűtőládák leállása miatt.
A baj oka még nem teljesen ismert, de valószínű, hogy a Svájcból és a Franciaországból érkező nagyfeszültségű vezeték mondta fel a szolgálatot - Svájcban egy kidőlt fa volt a tettes -, s a kimaradás aztán láncreakciót idézett elő az egész olasz hálózaton. Elemzők az eset kapcsán rámutatnak, hogy Olaszország számára komoly kockázatot jelent a magas importarány: a 2 százalékos EU-átlaggal szemben az olaszok külföldről szerzik be a villamos áram 17 százalékát. Antonio Marzano ipari miniszter tegnap sürgette, hogy a parlament mielőbb szavazza meg javaslatát 12 ezer megawattnyi új áramtermelő kapacitás létesítéséről, ami a jelenlegi kapacitás 25 százaléka. A környezetvédők azonban ellenzik az erőműépítéseket, pedig a hatékony új létesítmények azért is jól jönnének, mert Olaszországban az EU-átlagnál 25 százalékkal drágább az áram. Szakemberek szerint a termelés bővítése mellett szükség volna a nagyfeszültségű hálózat korszerűsítésére is, mert az elmúlt évtizedekben a beruházások nem álltak arányban a fogyasztás növekedésével.
Jól vizsgázott viszont vasárnap a német rendszer, amely befogadta a Franciaországban az export csökkenése miatt keletkező többletáramot. A francia erőművek az olasz szállítás elakadása után nem tudtak azonnali visszavenni a termelésből, ám német oldalon tárolókba irányították a fölös mennyiséget, s így sikerült gyorsan helyreállítani az egyensúlyt.
Papp Zoltán