Papp Zoltán

Meglódult a foglalkoztatás az Egyesült Államokban

A vártnál sokkal több, 308 ezer új állás jött létre márciusban az Egyesült Államokban a mezőgazdaságon kívül, így végre hivatalos adat is alátámasztja azt a bizakodást, hogy a gazdasági fellendülés javulást hoz a foglalkoztatási helyzetben. A Dow Jonesnál 120 ezer, a Reutersnél 103 ezer volt az elemzői konszenzus, ráadásul a munkaügyi minisztérium felfelé korrigálta az előző két hónap számait: eszerint februárban 21 ezer helyett 46 ezer, januárban 97 ezer helyett 159 ezer új munkahely létesült. A márciusi adat a legjobb 2000 áprilisa óta, ám a munkanélküliségi ráta ezzel együtt 5,7 százalékra emelkedett a februári 5,6-ról, mivel az újonnan elhelyezkedők számát meghaladta azoké, akik most először kezdtek munkát keresni, illetve akik visszatértek a munkaerőpiacra. A legtöbb állás, 230 ezer, a szolgáltatási ágazatokban létesült, de figyelemre méltó fejlemény a feldolgozóipari munkahelyek számának stagnálása is, mivel ezzel megállt a 2000 augusztusa tartó csökkenő tendencia. Korábban közgazdászok úgy jellemezték az amerikai konjunktúrát, hogy a vállalatok a termelékenység fokozásának köszönhetően új munkaerő felvétele nélkül is ki tudják elégíteni a növekvő keresletet. Ha a márciusi állásteremtési adat egy hosszabb távú tartós erősödés kezdetét jelzi, annak George W. Bush elnök lehet az egyik fő haszonélvezője. A demokraták eddig előszeretettel vetették Bush szemére a foglalkoztatás reméltnél lassabb bővülését, a fordulat viszont nagyban javíthatja az elnök újraválasztási esélyeit. A pénzpiacokon első reakcióként a dollár erősödött más devizákkal szemben, az amerikai államkötvények árfolyama pedig meredeken esett, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a befektetők várakozása szerint a Federal Reserve belátható időn belül kamatot emel.

Óvatosan bizakodó az ING

A gazdasági kilátások javulóban vannak, a terrorveszély azonban még mindig beárnyékolja az üzletet - jelentette ki a befektetőknek tartott tájékoztatón Cees Maas, a holland ING Groep NV vezérigazgatója. Európa harmadik legnagyobb biztosítótársaságának megítélése szerint a terrorfenyegetés hatása két szempontból is érezhető, részint rontja a fogyasztói bizalmat, részint gyengíti a befektetők kockázatvállalási kedvét. Maas ugyanakkor hozzátette, hogy hollandiai részvényportfóliójából 4,2 milliárd euró értékű befektetés a fedezeti ügyletek révén védve van az esetleges árfolyameséssel szemben. Az ING egyúttal expanziós terveket is bejelentett, ezek szerint az Egyesült Államokban tizenegy új viszonteladó bevonásával és nyolc új termék bevezetésével kívánja tovább erősíteni pozícióit, ezenkívül bővíti tevékenységét Kínában, Indiában és Dél-Koreában.

Kamatemelés a remek makroadat után?

A vártnál sokkal több, 308 ezer új állás jött létre márciusban az Egyesült Államokban a mezőgazdaságon kívül, így végre hivatalos adat is alátámasztja azt a bizakodást, hogy a gazdasági fellendülés javulást hoz a foglalkoztatási helyzetben.

Brüsszel bíróságon védi a stabilitási paktumot

A luxembourgi Európai Bíróságon április 28-án kezdődik meg az a per, amelyet az Európai Unió brüsszeli bizottsága indított a valutauniós tagállamok ellen, amiért azok pénzügyminiszterei tavaly novemberben megvétózták a Németország és Franciaország megrendszabályozására vonatkozó bizottsági javaslatot. A két ország államháztartási hiánya az idén sorozatban már harmadszor lépi túl a stabilitási paktumban foglalt küszöböt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát, ezért Brüsszel jelentős deficitcsökkentést követelt ez évre, ennek elmulasztása esetére pedig szankciókat szavaztatott volna meg a pénzügyminiszterekkel. Utóbbiak közül azonban csak a holland, az osztrák, a spanyol és a finn miniszter értett egyet a bizottsággal, így a döntés csak kisebb hiánycsökkentést írt elő a két országnak. Brüsszel ezt a paktum megsértésének tartja, ezért január 28-án keresetet nyújtott be a bírósághoz, amely különleges gyorsított eljárással vette napirendre az ügyet, és a tárgyalást is hasonlóképp fogja lefolytatni, így az ítélet még a nyári szünet előtt megszülethet. A perindításról szóló hírrel szinte egy időben jelentették be, hogy a német és francia fiskális gyakorlatot hevesen bíráló Hollandia tavaly szintén átlépte a háromszázalékos limitet. A 0,8 százalékos GDP-csökkenést hozó esztendőben a deficit az első számítás nyomán megállapított 3 százalékkal szemben 3,2 százalékra rúgott – közölte a statisztikai hivatal. A kormányszóvivő elismerte, hogy a hiány magasabb volt a megengedettnél, de hozzátette, hogy ebben az évben 3 százalék alá akarnak menni. A statisztikai hivatal korábban arra figyelmeztetett, hogy kiadáscsökkentés nélkül a deficit az idén 3,3 százalék lehet.

Kínálatszűkítésről döntött az OPEC

Esett tegnap a kőolaj ára, noha az OPEC a kitermelés négyszázalékos visszafogásáról döntött, előzőleg pedig robbanás történt az Egyesült Államok harmadik legnagyobb olajfinomítójában.

Sztrájk veszélyezteti az olimpiát

Görögország-szerte több százezer ember vonult tegnap az utcákra a szakszervezetek felhívására magasabb bért és rövidebb munkaidőt követelve. A sztrájkolók közt ott voltak az építőipari dolgozók is, így a huszonnégy órás munkabeszüntetés miatt még tovább csúszik az athéni olimpiai létesítmények amúgy is késésben lévő építése. A munkálatok egy ideje feszített ütemben folynak, miután a nemzetközi olimpiai bizottság többször figyelmeztette a szervezőket, hogy csak így tarthatják a határidőket. A tegnapi sztrájkkal tovább nőtt a valószínűsége annak, hogy a fő létesítmény, az olimpiai stadion nem készül el a kitűzött július 20-ai időpontra. Maguk a játékok augusztus 13-án kezdődnek. A szervezőbizottság és az építési fővállalkozók igyekeztek csillapítani az aggodalmakat, mondván, az egynapos kiesést könnyen be lehet hozni, ám a szakszervezetek további sztrájkokat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem teljesülnek a nyolcszázalékos – a munkaadói ajánlatnak több mint a kétszeresét jelentő – béremelésre és a negyvenórás munkahét egyórás csökkentésére vonatkozó követeléseik.

Drasztikus leépítésbe kezd az EMI

Több mint hét százalékkal drágultak tegnap a világ harmadik legnagyobb lemeztársasága, a brit EMI Group Plc részvényei, miután kiderült, hogy megválik alkalmazottainak 20 százalékától, szám szerint 1500 embertől. A többek közt Sting, Nora Jones, Robbie Williams és a Rolling Stones lemezeit kiadó társaság a takarékoskodás jegyében emellett megválik számos művészétől. Neveket nem hoztak nyilvánosságra, csak annyit árultak el, hogy kevésbé felkapott vagy gyengébben teljesítő előadókról van szó, amiből az is következik, hogy a fent említetteket biztosan nem érinti a karcsúsítás. A távozó művészek lemezeiből származó bevétel kevesebb a teljes forgalom öt százalékánál. Az EMI közölte azt is, hogy rövidesen beszünteti a lemezek gyártását Európában és az Egyesült Államokban: a hollandiai gyárat kiszervezik a MediaMotion céghez, az amerikai Jacksonville-ben található üzemet pedig bezárják. A leépítésektől az EMI évi legalább 50 millió font költségmegtakarítást remél, de ez nem fog azonnal jelentkezni, mivel az átszervezés 75 millió fontos készpénzkiadással és további 80 millió font leírással jár. A befektetők lelkesedését az eddigieken túl az EMI-nak az a bejelentése is fokozta, hogy lemezeladásai a márciussal zárult üzleti évben megközelítették az előző évit. Ez a teljesítmény sokkal jobb az ágazati átlagnál, az eladások ugyanis a szórakozás más fajtáinak terjedése és az illegális zeneletöltés miatt évről-évre visszaesnek. Ezzel együtt az elemzők egyetértenek abban, hogy az EMI ésszerű döntést hozott, annál is inkább, mert a piacvezető Universal Music Group ugyancsak karcsúsít, a negyedik helyen álló Warner Music szintén, a második Sony és az ötödik Bertelsmann Music Group (BMG) pedig a tavaly elhatározott egyesülés útján racionalizál.

Brüsszel perrel fenyeget a „VW-törvény” miatt

Az EU brüsszeli bizottsága utolsó figyelmeztetést küldött Alsó-Szászország tartományi kormányának a Volkswagen autógyárat a felvásárlással szemben megvédeni hivatott törvény ügyében. Ha két hónapon belül nem változtatják meg a jogszabályt – márpedig a tartománynak ez a jelek szerint nem áll szándékában –, a bizottság perre viheti a dolgot.

Törvénysértés gyanúja az Európai Parlamentnél

Az Európai Unió korrupcióellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított az Európai Parlament strasbourgi épületének 1998-as megvásárlásával kapcsolatban – jelentette a Sternre hivatkozva az EUobserver. A német magazin úgy tudja, hogy az OLAF gyanúja szerint az EP a közbeszerzési jogszabály megsértésével választotta ki az észak-rajna-vesztfáliai tartományi tulajdonban lévő WestLB bankot a 650 millió eurós vásárlás finanszírozásához. A hivatalnál a vizsgálat megindításának tényét megerősítették, azt azonban nem, hogy annak a WestLB bevonása áll a középpontjában. Az Altiero Spinneli nevű épület EP-székházként való megvásárlása egyes képviselőknek már korábban szemet szúrt, 2000-ben a parlament egy német tagja javasolta is, hogy a jogi kételyek miatt halasszák el az 1998-as költségvetésről szóló zárszámadás elfogadását. Az EP akkori főtitkára, Julian Priestley 1998 márciusában zárt körben huszonöt pénzintézet kért föl az épületvásárlás finanszírozásával kapcsolatos ajánlattételre, ám a benyújtásra mindössze huszonöt napot hagyott, holott a vonatkozó jogszabály negyven napot ír elő. A rövid határidő miatt csak hat bank pályázott, közülük nyert végül a WestLB.