Papp Zoltán

Szövetségbe tömörül négy vezető mobilcég

Európa négy vezető mobilszolgáltatója FreeMove néven szövetséget hozott létre, amely egységes díjcsomagokat és roamingtarifákat kínál elsősorban vállalati ügyfelek részére.

Megvétózta a szlovák államfő az áfatörvény módosítását

Rudolf Schuster szlovák államfő megvétózta az áfatörvény legutóbbi módosítását, annak ellenére, hogy kifogásai nem ezeket a változtatásokat érintik, hanem a jogszabálynak azt a január óta már hatályban lévő korábbi módosítását, amellyel egységesen 19 százalékos rátát vezettek be minden termékre és szolgáltatásra. Az elnök szerint ez lényegesen rontotta az állampolgárok kétharmadának életkörülményeit, ezért szükséges visszaállítani a kedvezményes kulcsot az alapvető élelmiszerekre, a gyógyszerekre, az iskolai felszerelésekre, a könyvekre és bizonyos építőipari tevékenységekre vonatkozóan. Ivan Miklos pénzügyminiszter meglepetéssel értesült az államfői vétóról, mivel - mint mondta - a legutóbbi törvénymódosítás egyáltalán nem érinti az áfakulcsokat, hanem csak arról rendelkezik, hogy az egyik európai uniós tagországból a másikba szállított árok, az autóvásárlások, valamint műtárgyak és antikvitások után fizetendő áfát összhangba kell hozni az EU-előírásokkal. Ez az intézkedés nélkülözhetetlen az EU-csatlakozáshoz, ezért Schuster lépése ténylegesen veszélyezteti a csatlakozást - szögezte le Miklos, hozzátéve, hogy rendkívüli parlamenti ülésre lesz szükség a helyzet megoldása érdekében. Mikulas Dzurinda kisebbségben kormányzó, de külső támogatást élvező kormánya egyszerű parlamenti többséggel felül tudja bírálni az elnöki vétót.

Nemet mondtak a francia választók a reformokra

Súlyos vereséget szenvedtek a francia jobbközép erők a vasárnapi regionális választásokon, amit az elemzők azzal magyaráznak, hogy a választók elutasítják a jóléti rendszer tervezett reformját.

Kivonulhat Kínából a Lacoste

A Lacoste SA francia ruházati cég azt fontolgatja, hogy kivonul Kínából, miután első fokon elveszített egy a védjegyhasználattal kapcsolatos pert – mondta a Reutersnek adott interjújában Philippe Lacoste, a vállalat igazgatója, az alapító René Lacoste unokája. A Lacoste a közelmúltban beperelte a szingapúri bejegyzésű Crocodile Internationalt, annak kimondását kérve a bíróságtól, hogy riválisan ne használhassa kínai termékein krokodilos logóját, amely csak annyiban különbözik a Lacoste-étól, hogy ezen a krokodil balra néz, míg az utóbbién jobbra. A beperelt cég azonban ellenpert indított, amit első fokon meg is nyert egy sanghaji bíróságon. A két márka egyébként öt más ázsiai piacon együtt létezik, de Kínában a Lacoste nem akar osztozni a krokodilon, amit ott még 1980-ban jegyeztetett be védjegyként. Philippe Lacoste szerint még nem döntötték el fellebbeznek-e, de az igazgató reméli, nem kényszerülnek elhagyni Kínát, amely prognózisuk szerint tíz éven belül három legfontosabb piacuk egyike lehet. A Lacoste egyébként évente világszerte négymillió eurót költ a hamisítás visszaszorítására, ennek felét Kínában adja ki.

Nyugati cégek exportálják a korrupciót

Nyugati vállalatok táplálják a korrupciót a fejlődő világban, fittyet hányva saját országaik törvényeire – állítja legújabb jelentésében a Transparency International. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet tizenöt fejlődő országban végzett felméréséből az derült ki, hogy leginkább ausztrál, svéd, svájci és osztrák vállalatok fizetnek kenőpénzt a helyi állami tisztviselőknek megbízások elnyeréséért. Pedig ezekben az országokban hatályban vannak azok a korrupcióellenes jogszabályok, amelyek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) külföldi tisztviselők lefizetését tiltó konvenciójának betartatását szolgálják. Tisztában kell lenni azzal, hogy a fejlődő országokban tapasztalható korrupcióért komoly felelősség terheli a nyugati vállalatokat és intézményeket – jelentette ki Peter Eigen, a Transparency International elnöke az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. Egy másik felmérés tanúsága szerint a fogadói oldalon – vagyis aszerint, hogy mely ország tisztviselői kapják a legtöbb kenőpénzt – a vizsgált 133 ország közül Banglades a legkorruptabb, utána következik Nigéria és Haiti. Jeremy Carver, a Transparency International elnökségi tagja kitért arra is, hogy az Egyesült Államokban a vállalatok aggályos befolyásra tehetnek szert az elnökválasztási kampánytámogatások révén, s utalt a 2000-ig a jelenlegi alelnök, Dick Cheney által irányított Halliburton társaságra, amely mintegy nyolcmilliárd dollár értékű iraki újjáépítési megrendeléshez jutott hozzá versenyeztetés nélkül.

Monetáris enyhítést sürget a német Ifo

Elérkezett az idő a kamatcsökkentésre – fogalmazta meg kertelés nélkül az Európai Központi Banknak (ECB) szóló üzenetét Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, miután márciusban második hónapja csökkent az intézet által készített, hétezer német vállalatvezető megkérdezésén alapuló bizalomindex. A mutató februárhoz képest kerek egy ponttal, 95,4-re süllyedt, ami öt havi mélypontot jelent, s rosszabb a Bloomberg 95,7-es elemzői konszenzusánál. Az indexet főleg az húzta le, hogy a kilátások megítélését tükröző részmutató 100,3-ről 98,9 pontra esett – ez a legrosszabb érték tavaly szeptember óta –, de gyengült a jelenlegi helyzetre vonatkozó részindex is, 92,6-ről 92,1-re. A vezetők megkérdezése részben a március 11-ei madridi robbantások után történt, de mint az Ifo hangsúlyozza, a korábbi és a későbbi válaszok között nincs jelentős különbség, tehát a romlás nem ennek az eseménynek a következménye. Sinn közölte azt, hogy az Ifo kénytelen lesz lefelé módosítani a német bruttó hazai termék (GDP) idei gyarapodására vonatkozó 1,8 százalékos prognózisát. Egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a német gazdaság visszaesik a stagnálásba, vagy akár a recesszióba, különösen ha nem sikerül felpörgetni a lakossági fogyasztást. Wolfgang Clement német gazdasági miniszter újabb figyelmeztető jelnek nevezte az Ifo-index csökkenését, de hozzátette: egyelőre nem látnak okot az idei 1,5-2 százalékos GDP-növekedési előrejelzés korrekciójára. A piacokon egyre erősödik a várakozás, hogy az ECB június vége előtt kamatot csökkent, s ezt erősítette pénteken Gertrude Tumpel-Gugerell, a bank igazgatóságának tagja, aki – még az Ifo-index közzététele előtt – úgy nyilatkozott, hogy az ECB eddig is reagált a gyenge gazdasági helyzetre, s ezt újra meg fogja tenni, ha szükséges lesz. Pár nappal korábban Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke tett kamatcsökkentési ígéretként értelmezhető utalást (NAPI Gazdaság, 2004. március 25., 2. oldal). Az ECB kormányzótanácsa csütörtökön ülésezik, ekkorra az elemzők túlnyomó többsége még nem vár monetáris lazítást.

Nyereségözön az amerikai cégeknél

Sorozatban második éve két számjegyű volt tavaly az Egyesült Államok vállalatai együttes nyereségének bővülése: a kereskedelmi minisztérium jelentése szerint az adózás utáni összprofit 19,2 százalékkal nőtt, ami azért némi gyengülést jelent a 2002-es 24,6 százalékhoz képest. Az adózás előtti nyereséget tekintve viszont a 2000-ben és 2001-ben regisztrált enyhe csökkenés után 2002-ben 17, tavaly 18 százalékos volt az emelkedés. Ezen belül a múlt év utolsó negyedében az adózás előtti nyereségek éves összevetésben 29 százalékkal nőttek, ami a legnagyobb gyarapodás 1984 első negyede óta. A vállalatok az automatizálás, a számítástechnikai eszközök használata és más hatékonyságjavító eszközök révén anélkül tudták fokozni árbevételüket, hogy új alkalmazottakat kellett volna felvenniük. A 2002-es 5 százalék után a termelékenység tavaly 4,4 százalékkal javult, ami közel kétszerese az elmúlt 55 év 2,3 százalékos átlagának. A vállalati nyereségek tavaly az USA bruttó hazai termékének (GDP) 10,7 százalékát tették ki, ami jelentősen meghaladja a kilencvenes évek 8,5, a nyolcvanas évek 7,2 és a hetvenes évek 8,6 százalékos átlagát, s közel van a hatvanas évek 11 százalékához. A tőzsdei társaságokat illetően a Dow Jones-féle US Total Market Indexben szereplő 1478 cég nettó nyeresége a negyedik negyedévben 148,2 milliárd dollár volt, szemben az egy évvel korábbi 62,9 milliárddal. A legnagyobb változás a technológiai szektorban következett be, itt a 2002-es negyedik negyedévi 4,6 milliárdos veszteséghez képest 13,4 milliárd dollár nyereség keletkezett. A pénzügyi szolgáltatók nyeresége 28,1-ről 46,4, az iparvállalatoké 9,6-ről 16,7 milliárd dollárra nőtt.

Félmilliárd eurós büntetés a Microsoftnak

A brüsszeli bizottság közel félmilliárd euró bírságot szabott ki a Microsoftra, s elrendelte, hogy a világ legnagyobb szoftvergyártója változtasson piaci gyakorlata versenyellenesnek ítélt elemein.

Japánba tart a kelet-szibériai olaj

Japán és orosz források szerint gyakorlatilag eldőlt, hogy az Oroszország keleti partján, Japánnal szemben fekvő Nahodka lesz a kelet-szibériai Tajszetből induló kőolajvezeték végállomása, vagyis a korábbi tervvel ellentétben az orosz olaj nem Kínába kerül. A Financial Timesnak meg nem nevezett japán állami tisztviselők elmondták, hogy Moszkva – bár hivatalosan még nem hozta meg a végső döntést – a nahodkai változatot preferálja. Az orosz kőolajvezetékeket üzemeltető Transznyefty szintén azt közölte, hogy egy Nahodkáig húzódó vezeték megépítésére készül, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal nem kizárólagosan a japán keresletet akarják kielégíteni, hanem az egész ázsiai–csendes-óceáni térséget. Kína – amely tavaly megelőzte Japánt mint a világ második legnagyobb olajfelhasználója – korábban biztosra vette, hogy a vezeték hozzá viszi majd a szibériai olajat. A japánok azonban erőteljesen lobbiztak és pénzügyi ösztönzőket is bevetettek a legújabb becslések szerint tízmilliárd dollárba kerülő nahodkai verzió érdekében.