Kínálatszűkítésről döntött az OPEC

A kezdeti emelkedés után esett tegnap a nyersolaj világpiaci ára, miután a világ olajszükségletének harmadát biztosító Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) úgy határozott, hogy mától egymillió hordóval, 23,5 millió hordóra csökkenti együttes napi kitermelését. A londoni árutőzsdén a Brent kőolaj ára 50 centtel, barrelenként 31,95 dollárra, New Yorkban az irányadó olajfajta ára 60 centtel, 35,65 dollárra mérséklődött. A csökkenés fő oka, hogy a piac kételkedik a tervezett jelentős kínálatszűkítés végrehajthatóságában. Ugyancsak mérséklőleg hatott az árakra a hír, hogy szinte maradéktalanul helyreállt a termelés a British Petrol egyik texasi olajfinomítójában, ahol néhány órával korábban robbanás történt. A finomító napi 470 ezer hordós feldolgozási kapacitásával az Egyesült Államok harmadik legnagyobb ilyen létesítménye. A társaság közölte, hogy a robbanást nem terrorakció okozta, a benzin határidős jegyzése ennek ellenére korábban soha nem látott szintre, gallononként 1,7775 dollárra emelkedett; a hétfői 1,758-at nem számítva a korábbi rekord 1,750 volt 2001 májusában.
Az OPEC már februárban előzetes döntést hozott az egymillió hordós csökkentésről, de Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek sokáig ellenezte a lépést. A kartellre különösen az Egyesült Államok gyakorolt nagy nyomást, hogy a magas árak mellett ne vegyen vissza a kitermelésből, ám a korábban a magasabb kínálatot támogató Szaúd-Arábia álláspontjának megváltozása lényegében eldöntötte a kérdést. Az OPEC azzal indokolja a döntést, hogy a második negyedévben a kereslet várható csökkenése erőteljes ársüllyedéshez vezethet, amit kínálatszűkítéssel kell megelőzni. Persze a szervezet tagjai nem nagy fegyelmükről híresek, az elmúlt hónapokban a megállapított 24,5 milliónál mintegy egymillió hordóval többet termeltek ki naponta, s elemzői becslések szerint a most elhatározott csökkentés is csak harmadrészben fog megvalósulni. A Reuters által megkérdezett közgazdászok úgy látják, hogy ha az olajár tartósan 30 dollár fölött marad is, ez csak csekély - 0,1 és 0,3 százalékponti közötti - mértékben fogja rontani a fejlett országok idei gazdasági növekedését.