Papp Zoltán

Megjelent az orosz piacon az Axel Springer

Mától az orosz piacon is jelen van Európa legnagyobb lapkiadó vállalata, a német Axel Springer Verlag AG. A Magyarországon számos megyei lapot, továbbá tévé-, lakberendezési és női magazinokat megjelentető csoport az amerikai Forbes üzleti magazin licencelt - de külön szerkesztőség által készített - változatát adja ki Oroszországban, kezdetben 40 ezer példányban. Minderről Mathias Döpfner, a Springer vezérigazgatója számolt be a társaság berlini közgyűlésén, hozzátéve, hogy minden valószínűség szerint még az idén beindítanak egy újabb orosz lapot. A Springer deklarált célja az, hogy a teljes árbevételen belül a külföldi piacokról származó forgalom arányát a jelenlegi 14-ről legalább 30 százalékra emelje, ami már csak azért is indokolt, mert Döpfner szerint semmi jele nem látszik annak, hogy Németországban javuljanak a nyomtatott sajtó piaci feltételei. A külföldi expanzió eddigi legsikeresebb állomása a Lengyelországban a német Bild napilap mintájára tavaly októberben beindított Fakt, amely pár hónap alatt a legnagyobb példányszámú lengyel újsággá nőtte ki magát. A brit Times a minap nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a Springer - másokkal együtt - pályázik a súlyos pénzügyi helyzetben lévő amerikai Hollinger International Inc.-re, amely Nagy-Britannia vezető napilapját, a közel 900 ezres példányszámú Daily Telegraphot adja ki. A csoport ugyanakkor belföldön is erősít, a tegnapi bejelentés szerint 14,5 százalékos tulajdonrészt vásárolt a bielefeldi központú, regionális lapokat megjelentető Westfalen-Blattban. A cég az egyik legjelentősebb lapkiadó Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában.

Magasan tartja az olajárat a kínai kereslet

Tartósan magas olajárszintet vetít előre a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi havi jelentése, amely immár sorozatban ötödik hónapja emeli a globális olajkereslet idei növekményére vonatkozó becslést. A párizsi székhelyű szervezet legújabb előrejelzése a 1,68 millió hordó/napra teszi a növekményt, ez 60 ezerrel több a múlt havi adatnál, s azt jelenti, hogy a kereslet az év folyamán átlagosan napi 80,3 millió hordó lesz. Tavaly novemberben az IEA még csak az ez évi kereslet 1,08 millió hordó/napos emelkedésével számolt. A korrekciók mögött döntően a kínai gazdasági expanzió generálta kereslet áll, az országban – amely tavaly Japánt megelőzve a világ második legnagyobb olajfelhasználójává vált az Egyesült Államok mögött – az első negyedévben 180 ezer hordó/nappal, 6,14 millió hordó/napra nőtt a kereslet, ami éves összehasonlításban 18 százalékos emelkedés. Klaus Rehaag, az IEA olajpiaci részlegének vezetője szerint semmi jele nincs annak, hogy a kínai gazdaság visszavenne a tempóból, így olajigénye idén előreláthatólag napi 6,20 millió hordóra nő, ami 13 százalékkal magasabb a tavalyi szintnél. Nagyrészt a kínai felhasználásnak tudható be az is, hogy a második negyedévben az elsőhöz viszonyítva a korábban becsült 2,3 millió helyett csak 2 millió hordóval csökken a világ napi olajkereslete; tavaly a második negyedévben még 3,1 millió hordó/napos csökkenést regisztráltak az elsőhöz képest. Miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) két hete arról döntött, hogy egymillió hordóval, 23,5 millió hordóra csökkenti együttes napi kitermelését (NAPI Gazdaság, 2004. április 1., 2. oldal), az importőr országok jobban rá vannak utalva a kartellen kívüli termelőkre. Az IEA azonban most úgy számol, hogy ezek idén csak napi 1,27 millió hordóval fokozzák kitermelésüket, ami 185 ezerrel kevesebb a múlt havi előrejelzésnél.

A magyar cégek kétharmada nem fizet társasági adót

Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban működő vállalatok többsége, pontosan 63 százaléka egyetlen cent adót sem fizetett az 1996-tól 2000-ig tartó időszakban, további 31 százalékuk pedig öt százaléknál alacsonyabbra hozta ki adóhányadát. Magyarországon hasonló, sőt valamivel rosszabb a helyzet, már ami a társasági adót illeti: az adóhivatal szerint a 2002-es eredménye után 121 913 vállalkozásnak keletkezett tényleges társasági adófizetési kötelezettsége (a pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások nélkül). A KSH kimutatása szerint 2002. december végén a működő társas vállalkozások száma 385 344 volt, vagyis a cégek 68,4 százaléka, tehát több mint kétharmaduk nem fizetett társasági adót tevékenysége után. A kettős könyvvitelű vállalkozások fizetendő adója a 2002-es év után 254 milliárd forint, az adót fizetők száma 39,2 ezer volt. Az amerikai eredmény csak azért nem megdöbbentő, mert a korábbi, 1989-1995-ös periódusra vonatkozó kimutatás hasonló adatokat tartalmaz - értékelték az adatot a hírforrások. A szövetségi számvevőszéki jelentés szerint a társaságok különféle legális, de olykor illegális praktikákat is alkalmaznak adókötelezettségük minimalizálása céljából, ilyen például a nyereség csökkentése a korábbi veszteségekkel, illetve a vállalaton belüli számlázások manipulálása. A jogszerű eszközök közé tartozik az, hogy nem fizetnek adót a külföldön elért és nem repatriált nyereség után, amit John Kerry demokrata elnökjelölt szeretne megváltoztatni. 1996 és 2000 között a külföldi kézben lévő amerikai cégek voltak az ügyesebbek, 71 százalékuk nem fizetett adót, míg az amerikai tulajdonú társaságok körében ez az arány tíz százalékkal kisebb volt. Az 50 millió dollárnál nagyobb árbevételű vagy 250 milliónál nagyobb eszközállományú vállalatok esetében fordított a viszony. 2000-ben a külföldi tulajdonú vállalatok ezer dollár árbevétel után átlagosan 11,88, a hazai kézben lévők 14,74 dollár adót fizettek.

Európa legjobbjai a családi cégek

A családi tulajdonú vagy ellenőrzésű európai vállalkozások jobban teljesítenek, mint a befektetők által birtokolt társaságok – derült ki a Newsweek megrendelésére a Thomson Financial által készített jelentésből, amely az elmúlt tíz évben vizsgálja a vállalatok értékének alakulását. A legnagyobb különbség Németországban és Franciaországban mutatkozik: a német családi cégek árfolyama 206, a franciáké 203 százalékkal emelkedett, míg a befektetői tulajdonú társaságok indexe csak 47, illetve 76 százalékkal nőtt. De az előbbi vállalatcsoport hasonlóképp – bár kisebb mértékben – felülmúlta az utóbbit Spanyolországban, Nagy-Britanniában és Svájcban, sőt még Olaszországban is, dacára a Tanzi család által ellenőrzött Parmalat múlt év végi összeomlásának. A legjobbnak az a modell bizonyult, ahol az adott céget a családi kontroll mellett a tőzsdén is jegyzik, itt ugyanis a befektetői és a családi oldal jól ellensúlyozza egymást. Ebből a körből kerül ki a tíz legjobban teljesítő vállalat. Egy részüknél a család vagy épp egyetlen személy többségi tulajdonnal rendelkezik, ilyen például a két francia luxuscég, az LVMH és a PPR – az előbbinek 59 százaléka Bernard Arnault-é, az utóbbinak 57 százaléka Francois Pinault-é –, a spanyol Acciona építőipari vállalat, melyben az Entrecaneles családnak van 60 százaléka, vagy a svájci Ferono, Európa legnagyobb biotechnológiai cége, amelynek 59 százalékával a Bertarellik rendelkeznek. A másik csoport vállalatainál az illető családnak csak kisebbségi tulajdonrésze van, de jelentős a befolyása az irányításra: ide tartozik a 41 százalékban a Bouygues család birtokában lévő francia TF1 kábeltévé, a német BMW, amelynek 47 százaléka a Quandt családé, és a listát vezető svájci technológiai cég, a Kudelski, amely 34 százalékban az alapítóké.

Kiábrándította a befektetőket a Nokia

Ötödével zsugorodott a Nokia piaci értéke, miután a termékkínálat hiányosságai miatt a világelső mobilkészülék-gyártó árbevétele a várt növekedés helyett csökkent az első negyedévben.

Felminősítette Japánt a Moody's

A Moody's Investors Service hitelminősítő intézet Aa1-ről a legmagasabb szintre, AAA-ra emelte Japán hosszú lejáratú szuverén küladósságának kockázati besorolását. A javítást a Moody's a devizatartalékok emelkedésével indokolta, ugyanakkor a belső államadósság A2-es minősítésén nem változtatott, mert úgy ítéli meg, hogy középtávon nem fog csökkenni sem a fiskális deficit, sem az adósság mértéke. Idén a belső államadósság várhatóan eléri a bruttó hazai termék (GDP) 161 százalékát - ami szokatlanul magas arány egy fejlett ország esetében -, s így az adósság több mint ötszöröse lesz az állami bevételeknek. A küladósság minősítésének javításakor a Moody's a devizatartalékokat illetően még csak a februári adatra hivatkozhatott, de a tegnapi hivatalos bejelentés szerint márciusban az összeg 49,72 milliárd dollárral nőtt, s ezzel 826,58 milliárd dolláros újabb rekordot ért el. Elemzők szerint a tartalékok szükségtelenül magasak - Japánt nem fenyegeti tőkekivonás, amely ellen jenvásárlással kellene védekezni -, növekedésük mögött az áll, hogy a jegybank rengeteg jent ad el a piacon, hogy megakadályozza a fizetőeszköznek az exportra hátrányos erősödését.

Róma átszabná a stabilitási paktumot

Az olasz kormány a stabilitási paktum átalakítását követeli, Franciaország pedig a jelek szerint jövőre sem szorítja le az előírt plafon alá a deficitet.

Egymilliárd dollárral próbálja megbékíteni az EU-t a Philip Morris

A világ legnagyobb dohánygyártójához, az egyesült államokbeli Altria Grouphoz tartozó Philip Morris International a következő tizenkét évben összesen mintegy egymilliárd dollárt fizet az Európai Uniónak és tíz tagállamának a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni fellépés támogatására – jelentette jól értesült forrásokra hivatkozva a Dow Jones. A brüsszeli bizottság és a Philip Morris illetékese előzőleg csak annyit közölt, hogy valóban folytatnak tárgyalásokat, de utóbb egy uniós tisztviselő lényegében megerősítette a számokat is. Az ügy előzménye az, hogy a bizottság és a tíz tagállam még 2000-ben pert indított a Philip Morris és riválisa, az R. J. Reynolds Tobacco ellen, azzal vádolva meg a két vállalatot, hogy közreműködnek az EU-ba irányuló cigarettacsempészetben, amely több milliárd euró bevételkiesést okoz a tagállamoknak. Egy évvel később az illetékes amerikai bíróság elvetette az ügyet, de a bizottság fellebbezett a döntés ellen. A most készülő megállapodás részeként Brüsszel valószínűleg végképp eláll a pereskedéstől. A Philip Morris mindazonáltal hangsúlyozza, hogy nem peren kívüli egyezségről van szó, hanem az illegális kereskedelem és gyártás visszaszorítását célzó megállapodásról.

Gyengíti Brüsszel pozícióját a Microsoft–Sun egyezség?

Kevéssel azután, hogy a brüsszeli bizottság rekordösszegű büntetést rótt ki rá, a Microsoft kiegyezett ősellenségével, a Sun Microsystemsszel, ami segítségére lehet az uniós ítélet megfellebbezésében is.