Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hat egymást követő negyedév stagnálása vagy hanyatlása után az Európai Unió 2013 második negyedévében első ízben mutatott növekedést. A legfrissebb brüsszeli előrejelzés szerint jövőre ez folytatódik, ám a derűlátás ellenére 0,1 százalékkal csökkentették az eurózóna kilátását 2014-re, azaz 1,1 százalékos GDP-bővülést várnak, 2015-re pedig 1,7 százalékot. Még korai volna azt mondani, hogy a válság mögöttünk van − hangsúlyozta az Európai Bizottság (EB) jelentése. Az elmúlt hónapokban a világgazdasági növekedés szerkezete megváltozott, az EU külső környezete nagyobb kihívást jelentett. Néhány kulcsfontosságú feltörekvő ország gazdasága lelassult, részben a Fed monetáris politikájának változásával kapcsolatos várakozások nyomán, amit nagyobb pénzpiaci kilengések kísértek, a feltörekvők sebezhetőbbé váltak.
2013 első felében a fejlett gazdaságok nagyobb részesedést vállaltak a globális növekedésből, mint a feltörekvő országok: a gazdaság aktivitása megélénkült Japánban és az USA-ban, de továbbra is hiányzik az a középtávú stratégia, amely szavatolná, hogy az államháztartások fenntartható pályán maradnak, ráadásul az USA-ban megismétlődhet az adósságplafon körüli káros patthelyzet. Európában másfél éve még katasztrófától kellett tartani, az sem látszott elképzelhetetlennek, hogy felborul az eurózóna − írja az EB jelentése −, mára ezek a veszélyek elhárultak. Az európai gazdaság egyre inkább támaszkodhat a belső kereslet élénkülésére, a brüsszeli várakozások szerint jövőre és 2015-re "robusztus növekedés várható". A külső kereslet viszont a korábban vártnál kevésbé erősödik, részben az euró felértékelődése, részben a feltörekvő gazdaságok megtorpanása miatt. Az eurózóna legerősebb gazdasága Németország, itt a növekedés az idei 0,5 százalék után jövőre 1,7, majd 2015-re 1,9 százalékot ér el. Feltűnő, hogy míg az eurózóna munkanélküliségi mutatója 12 százalék körül marad, addig a német a jelenlegi 5,4 százalékról két év alatt 5,1-re mérséklődik a prognózis szerint − ezen a téren csak az osztrákok produkálnak hasonlóan jó eredményt. Kevéssé változik a francia és az olasz mutató (11, illetve 12 százalék körül maradnak), a görög adat pedig lesújtó marad: a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 27-ről két év múlva is csak 24 százalékra javul (a spanyol mutató is beragad 26 százalék körül). A görög GDP idén még 4 százalékkal zsugorodik, de jövőre már 0,6 százalékos bővülés következhet.
Szerző: Fóti Tamás
