BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Feléledt és egészségesebb lett a beruházási kedv a kkv-szektorban

A cégek több mint háromnegyede tervez fejlesztést, beruházást − derül ki a Széchenyi kártyaprogramot működtető Kavosz nyári felméréséből. Egy éve alig több mint negyven százalék gondolkodott pozitívan a beruházásokról.

2013. november 6. szerda, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Alapvetően változott a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez való hozzáállása az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) nyomán. A Széchenyi kártyaprogramot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója, Krisán László szerint míg az egy évvel ezelőtti felmérésük szerint csak a vállalkozók 43 százaléka gondolkodott beruházásban, addig az idén nyári kutatás szerint a cégek 78 százaléka tervez fejlesztést, beruházást, 90 százalékuk hitelt is igénybe venne ehhez. A beruházási célok terén is egészségesebb lett a cégek gondolkodása: míg korábban szinte csak ingatlanvásárlás és -felújítás, illetve telephelyvásárlásra költöttek a kkv-k, ha beruházásra adták fejüket, addig a mostani mintavételnél 40 százalékban a korábban nagyon hiányzó gép-berendezés vásárlás dívik, az esetek harmadában pedig informatikai fejlesztést valósítanának meg a cégek, s csak ezután következik 27 százalékkal a telephelyfejlesztés és 24 százalékban az egyéb ingatlanokkal kapcsolatos tervek megvalósítása.

A hitelfelvételt tervező vállalkozások döntő többsége 50 millió forintnál kisebb összegű hitelt venne igénybe a Kavosz felmérése szerint. Krisán szerint az átlagos hitelösszeg 15-20 millió forint körül alakul, ami jól mutatja, hogy az nhp I. 70 millió forintot meghaladó átlagos hitelösszege túl magas ennek a körnek. Számukra jelenthet jó megoldást fejlesztéseik megvalósításához a Széchenyi beruházási hitel, amelyet novembertől már a Budapest Bankban is igényelhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások. A Széchenyi beruházási hitelből ingatlan megvásárlása, építése, fejlesztése, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzése is finanszírozható. A konstrukció 20 százalék önerővel, maximum 50 millió forintig érhető el maximum 10 éves futamidőre, akár 2 éves türelmi idővel. A hitelkonstrukció a banki kockázatkezelésen az nhp szigorú követelményrendszerén fennakadó cégek számára is rendelkezésre áll, hiszen a kölcsönhöz az állam 5 százalékos kamattámogatást nyújt, valamint a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékát is finanszírozza. Mindez azt jelenti − hívta fel a figyelmet Krisán −, hogy a vállalkozások által fizetett kamat − ha nem is 2,5, de − az újabb kamatcsökkentés után jelenleg évi 2,9 százalék, ami stabilan a Bubor alatti szintű finanszírozást tesz lehetővé. (A Széchenyi beruházási hitel teljes kamatszintje a költségekkel 4,6 százalék.) Mindez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek 1 év alatt akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük.

A Budapest Bank Zrt. tapasztalatai jórészt összecsengenek a Kavosz adataival − mondta Ákos Tamás, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A pénzintézet által végzett felmérés szerint a cégek óvatosabbak, arra törekszenek, hogy csak addig nyújtózkodjanak, amíg a takarójuk ér, ugyanakkor szignifikánsan látszik, hogy azok a mikrovállalkozások, amelyek a közelmúltban már vettek fel hitelt, jóval nyitottabbak a kölcsönfelvételre: 65 százalékuk gondolja úgy, hogy a hitel a fejlődés elengedhetetlen eszköze. Ezzel szemben a hitellel nem rendelkező cégek mindössze 26 százaléka tekint lehetőségként a banki kölcsönökre. A hitelfelvételtől elzárkózó cégek jellemzően csak akkor szánják el magukat a beruházásra, amikor ezt a nyereségükből megtehetik − ez azonban értelemszerűen korlátozottabb fejlesztéseket tesz lehetővé, mint a beruházásaikat részben vagy egészben bankhitelből finanszírozó társaik esetében.

Külső forrásokkal kapcsolatos attitűd (válaszok százalékában)
Hitellel rendelkezők Nincs hitele
Törekszünk arra, hogy ne kelljen külső forrást bevonni 85 95
A gazdasági helyzet miatt visszafogjuk a kiadásainkat, terveinket 89 82
Nyitottak vagyunk a banki hitelekre 65 26
Vagy a nyereségéből finanszírozunk, vagy nem fejlesztünk 37 59
Csak a hosszú távú fejlesztési céljainkra veszünk igénybe külső forrást 47 30
Félünk az eladósodástól, nem vagyunk nyitottak a hitelekre 31 52
A működési költségek finanszírozására jó megoldás a hitel 50 19
Vannak ötleteink, de nincs hozzá kigazdálkodható forrás 40 31
A kedvezőtlen hitelfeltételek miatt halasztjuk a fejlesztést 25 28
A vállalkozásunk nem tudná kitermelni a hitelkamatokat 21 30
A pályázati pénzek könnyebben elérhetők 26 17
Gyakori a likviditási probléma, a vevők sokára fizetnek 23 13
Az MNB olcsó hitele nagy lehetőséget jelent most számunkra 23 9
A kockázati tőke bevonásától sem zárkózunk el 16 8
Igényeltünk hitelt, de nem kaptuk meg 6 5
Forrás: Budapest Bank

Szerző: Nagy László Nándor

Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet