Alapvetően változott a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez való hozzáállása az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) nyomán. A Széchenyi kártyaprogramot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója, Krisán László szerint míg az egy évvel ezelőtti felmérésük szerint csak a vállalkozók 43 százaléka gondolkodott beruházásban, addig az idén nyári kutatás szerint a cégek 78 százaléka tervez fejlesztést, beruházást, 90 százalékuk hitelt is igénybe venne ehhez. A beruházási célok terén is egészségesebb lett a cégek gondolkodása: míg korábban szinte csak ingatlanvásárlás és -felújítás, illetve telephelyvásárlásra költöttek a kkv-k, ha beruházásra adták fejüket, addig a mostani mintavételnél 40 százalékban a korábban nagyon hiányzó gép-berendezés vásárlás dívik, az esetek harmadában pedig informatikai fejlesztést valósítanának meg a cégek, s csak ezután következik 27 százalékkal a telephelyfejlesztés és 24 százalékban az egyéb ingatlanokkal kapcsolatos tervek megvalósítása.
A hitelfelvételt tervező vállalkozások döntő többsége 50 millió forintnál kisebb összegű hitelt venne igénybe a Kavosz felmérése szerint. Krisán szerint az átlagos hitelösszeg 15-20 millió forint körül alakul, ami jól mutatja, hogy az nhp I. 70 millió forintot meghaladó átlagos hitelösszege túl magas ennek a körnek. Számukra jelenthet jó megoldást fejlesztéseik megvalósításához a Széchenyi beruházási hitel, amelyet novembertől már a Budapest Bankban is igényelhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások. A Széchenyi beruházási hitelből ingatlan megvásárlása, építése, fejlesztése, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzése is finanszírozható. A konstrukció 20 százalék önerővel, maximum 50 millió forintig érhető el maximum 10 éves futamidőre, akár 2 éves türelmi idővel. A hitelkonstrukció a banki kockázatkezelésen az nhp szigorú követelményrendszerén fennakadó cégek számára is rendelkezésre áll, hiszen a kölcsönhöz az állam 5 százalékos kamattámogatást nyújt, valamint a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékát is finanszírozza. Mindez azt jelenti − hívta fel a figyelmet Krisán −, hogy a vállalkozások által fizetett kamat − ha nem is 2,5, de − az újabb kamatcsökkentés után jelenleg évi 2,9 százalék, ami stabilan a Bubor alatti szintű finanszírozást tesz lehetővé. (A Széchenyi beruházási hitel teljes kamatszintje a költségekkel 4,6 százalék.) Mindez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek 1 év alatt akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük.
A Budapest Bank Zrt. tapasztalatai jórészt összecsengenek a Kavosz adataival − mondta Ákos Tamás, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A pénzintézet által végzett felmérés szerint a cégek óvatosabbak, arra törekszenek, hogy csak addig nyújtózkodjanak, amíg a takarójuk ér, ugyanakkor szignifikánsan látszik, hogy azok a mikrovállalkozások, amelyek a közelmúltban már vettek fel hitelt, jóval nyitottabbak a kölcsönfelvételre: 65 százalékuk gondolja úgy, hogy a hitel a fejlődés elengedhetetlen eszköze. Ezzel szemben a hitellel nem rendelkező cégek mindössze 26 százaléka tekint lehetőségként a banki kölcsönökre. A hitelfelvételtől elzárkózó cégek jellemzően csak akkor szánják el magukat a beruházásra, amikor ezt a nyereségükből megtehetik − ez azonban értelemszerűen korlátozottabb fejlesztéseket tesz lehetővé, mint a beruházásaikat részben vagy egészben bankhitelből finanszírozó társaik esetében.
| Hitellel rendelkezők | Nincs hitele | |
| Törekszünk arra, hogy ne kelljen külső forrást bevonni | 85 | 95 |
| A gazdasági helyzet miatt visszafogjuk a kiadásainkat, terveinket | 89 | 82 |
| Nyitottak vagyunk a banki hitelekre | 65 | 26 |
| Vagy a nyereségéből finanszírozunk, vagy nem fejlesztünk | 37 | 59 |
| Csak a hosszú távú fejlesztési céljainkra veszünk igénybe külső forrást | 47 | 30 |
| Félünk az eladósodástól, nem vagyunk nyitottak a hitelekre | 31 | 52 |
| A működési költségek finanszírozására jó megoldás a hitel | 50 | 19 |
| Vannak ötleteink, de nincs hozzá kigazdálkodható forrás | 40 | 31 |
| A kedvezőtlen hitelfeltételek miatt halasztjuk a fejlesztést | 25 | 28 |
| A vállalkozásunk nem tudná kitermelni a hitelkamatokat | 21 | 30 |
| A pályázati pénzek könnyebben elérhetők | 26 | 17 |
| Gyakori a likviditási probléma, a vevők sokára fizetnek | 23 | 13 |
| Az MNB olcsó hitele nagy lehetőséget jelent most számunkra | 23 | 9 |
| A kockázati tőke bevonásától sem zárkózunk el | 16 | 8 |
| Igényeltünk hitelt, de nem kaptuk meg | 6 | 5 |
| Forrás: Budapest Bank | ||
Szerző: Nagy László Nándor
