Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Feszült koalíciós vitákat szült a nemzetközi hitelezők delegációjának tegnap zárult bukaresti látogatása. A Valutaalap feltételeivel egyre kevesebben értenek egyet, ennek ellenére a két évre szóló, 1,75 milliárd SDR (1,98 milliárd euró) értékű mentőövért cserébe Victor Ponta kormánya kénytelen fejet hajtani a világszervezet akarata előtt. Az IMF bukaresti küldöttségvezetője, Andrea Schaechter, szerint ezért gyorsítani kell az uniós források abszorpcióját, szélesíteni kell az adóbázist, és növelni kell a jövedéki adókat. Ezekre a lépésekre azért van szükség, mert a költségvetési bevételek elmaradtak a várakozásoktól. Így a jövő évi 2 százalékos GDP-arányos deficitcél 2,2 százalékra módosul, a gazdasági növekedés pedig szintén legfeljebb 2,2 százalék lehet. A tárgyalásokon a kabinet presztízskérdésként kezelte, hogy jövőre is maradhasson az egykulcsos 16 százalékos jövedelemadó, fontos volt ugyanakkor, hogy a GDP legalább 6 százalékát gazdaságösztönző fejlesztésekre fordíthassák. A bevételnövelő intézkedések egyike, hogy az üzemanyag jövedéki adója 0,7 euróval emelkedik literenként, az ebből befolyó összegeket infrastrukturális fejlesztésekre használnák. Rossz hír a nagy energetikai vállalatoknak, hogy januártól adókötelessé válnak az úgynevezett speciális építmények, mint például az olaj- ás gázkutak, fúrótornyok, szél-, nap-, vízerőművek, telekommunikációs hálózatok, tározók, csatornázás, áram-és gázvezetékek. Az adó mértékét az építmény függvényében egy kvótarendszer szerint állapítják majd meg. Az intézkedés becslések szerint 480-500 millió eurót hoz a költségvetésnek. A bányajáradékokat a jelenlegi 3,5−13,5 százalékról 25 százalékra emelik, kivéve az olaj- és a gázkitermelést, ahol az adó növelésének mértéke a kormány és a vállalatok között hónapok óta tartó alkudozások eredményétől függ. A jogi személyeknek különadót kell fizetniük a jövő évtől a medencék és a garázsok után, a jövedéki adókat pedig ezentúl már nem az előző év október 1-jén érvényes euróárfolyam szerint, hanem az inflációval megegyező mértékben emelik. A jegybankra is nagy nyomás nehezedik, az IMF kérésére december végéig hatástanulmányt kell készíteni arról, hogy mi vezetett a nem teljesítő hitelek robbanásszerű növekedéséhez, és ki kell dolgozni egy forgatókönyvet ezek átstrukturálására.
A durva intézkedéseket Ponta néhány kedvezőbb intézkedéssel igyekszik ellensúlyozni. Ígéretük szerint 2014 második felében 5 százalékkal csökkenhet a társadalombiztosítási hozzájárulás, amennyiben az így kieső 2 milliárd lejre július elején lesz fedezet a költségvetésben. Nő ugyanakkor a közalkalmazotti bérkeret, 3-4 százalékos fizetésemelésre azonban legfeljebb a kezdő tanárok és a rezidensek számíthatnak. Két lépcsőben, a jelenlegi 800 lejről 900 lejre nő a minimálbér, a nyugdíjakat pedig nagyjából az infláció arányában, 3,76 százalékkal indexálják. Az IMF ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy járulékcsökkentés nem szerepel a jövő évi büdzsétervezetben, az alapélelmiszerek esetében tervezett áfacsökkentésre pedig csak újabb adók bevezetése árán van lehetőség. Schaechter hangsúlyozta, a bukaresti kabinetnek növelnie kell az energia- és a közlekedési ágazat versenyképességét, átláthatóságát, valamint folytatnia kell az egészségügy reformját.
Szerző: Túrós-Bense Levente
