Továbbra is megosztott a biztosítási szakma az aktív kárrendezéssel kapcsolatban. A nagyobb cégek egyértelműen kiállnak a megoldás mellett, ami lényegében azt takarja, hogy a jövőben abban az esetben, ha egy másik autós nekünk okoz kárt, az általunk választott kgfb-biztosító bonyolítja le autónk kárrendezését és ez a biztosító számol majd el a károkozó biztosítójával. A kisebb biztosítók egyik markáns ellenérvét Tóth Sándor, a Köbe ügyvezető igazgatója abban látja, hogy addig nem támogatható az ötlet, amíg minden piaci szereplő piaci részesedése nem csökkent egy számjegyű százalékos érték alá. A félelem ugyanis az, hogy a nagyobb cégek számára mind a biztosítóválasztás, mind a költségek tekintetében komoly előnyt jelenthet a bejáratott rendszer, miközben a kisebb biztosítóknál ez a típusú ügykezelés sokkal nagyobb költségekkel jár majd. Az aktív kárrendezéssel kapcsolatos másik fő érv az, hogy a magyar piacon amúgy is közel monopolhelyzet áll fenn, hiszen a biztosítók döntő része ugyanazzal a két kárszakértő céggel szemlézteti a sérült autókat, vagyis nem lehet olyan nagy eltérés a megítélt kárösszegek között, ami indokolttá tenné a jelenlegi rendszer megváltozását. Ugyanakkor a trendekkel aligha lehet szembe menni: Romániában jogszabályi alapon tették kötelezővé az aktív kárrendezést, épp ezért Flamich Gábor, a szintén a piacvezetők mögötti nagy tömegben dolgozó Signal Biztosító gépjármű és lakossági vagyonbiztosítási főosztályvezetője szerint a cégeknek támogatniuk kell az aktív kárrendezést hosszabb távon, azonban annak bevezetését jövőre vagy akár 2015-ben még korainak tartja a szakember. Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója úgy véli, rendkívül fontos a megfelelő szabályozói keretek kialakítása, hiszen például a kárelszámolási limitek meghatározása nem egyszerű folyamat. Ugyanakkor a szakember szerint ténykérdés, hogy a támogatók súlya folyamatosan nő, ezért úgy véli, határozott jogalkotói és felügyeleti szándék mellett zajló széles körű egyeztetésekkel lehet esélye akár a 2014-es bevezetésnek is.
Addig az autósnak meg kell elégedne azzal, hogy abban az esetben, ha ugyanannál a társaságnál van a kötelezője és a cascója, a társaságok egy része kérésre maga rendezi a kárt, majd utólag elszámol a károkozó kötelező biztosítójával. Miután ez bizalmi kérdés, egy ilyen lépés érthetően tovább növelheti a bizalmat a választott biztosítóban. (Más kérdés, hogy a casco terhére aktív kárrendezést vállaló biztosítók elmondása szerint van olyan partnercég, ahol még mindig pereskednek a károkozó autós biztosítójával, mivel az automatikusan bíróság előtt támadja meg a javítási költségeket.)
Szerző: Nagy László Nándor
