Szlovákia polgárai elégedettek az euróval − derül ki az Eurobarometer 2013. őszi felméréséből −, sőt 2011-hez képest 4 százalékponttal nőtt a közös fizetőeszköz támogatottsága. A lakosság 51 százaléka szerint az euró segített a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésében − foglalta össze a felmérést Robert Hajsel, az Európai Parlament információs irodájának pozsonyi igazgatója. A szlovákoknál csak az írek szeretik jobban az eurót, ott a lakosság 57 százaléka véli úgy, hogy a közös pénz segített a válság kezelésében. Az uniós átlag ennél sokkal alacsonyabb, mindössze 38 százalék. (Magyarországon 42 százalékos az euró támogatottsága.) Az Eurobarometer másik adatsora szerint a szlovákok 62 százaléka döntően az eurón keresztül éli meg uniós identitását. Szlovákiában eleve magas az Európai Unió támogatottsága, ezen belül a 2009 januárjában bevezetett euró kiemelt vonzerővel bír.
Az euró óta sokkal több a külföldi átutalás, a lakosság döntő többsége már régen hozzászokott az új fizetőeszközhöz − mondta Stefan Panenka, az Erste-leány Slovenská Sporitelna szlovák takarékpénztár termékmenedzsere. Az Európai Unión belüli elektronikus pénzátutalás díja egyenesen 98 százalékkal zuhant, a 2008-as átlag 6,64 euróról a jelenlegi 0,15 euróra. A szlovák vállalkozói szövetség (PAS) tagjai körében külön is felmérte az euróval kapcsolatos tapasztalatokat. A megkérdezettek 81 százaléka úgy vélte, Szlovákia jó döntést hozott a közös pénz átvételével, a vállalkozók 57 százaléka számolt be adminisztratív és tranzakciós költségei csökkenéséről, 40 százalékuk szerint mérséklődtek hitelfelvételi költségei (22 százalék látja ellenkezőleg), végezetül 47 százalékuk úgy értékeli, az euró segítette külkereskedelmét (21 százalék ennek ellenkezőjét állította).
Csehországban messze nem ilyen elfogadott az euró gondolata. Václav Klaus akkori köztársasági elnök 2012-ben kész katasztrófának nevezte az egységes európai fizetőeszközt, hangsúlyozva, hogy náluk még csak vita témáját sem képezi az euró átvétele, ezért nincs időhöz kötve a bevezetése sem. A híresen európesszimista Klaus akkori nyilatkozata nincs túl messze a csehek mai hozzáállásától: érdemben nem foglalkoznak az euróval, szó szerint szeretik saját fizetőeszközüket, a meglehetősen stabil cseh koronát, amely jelenleg olyan izmos, hogy a Cseh Nemzeti Bank (CNB) már ellene interveniál. Az idén márciusban megválasztott Milos Zeman államfő azért némileg finomított Klaus felfogásán: szerinte Csehország belátható időn belül áttérhet az euróra, de öt évnél nem hamarabb. (A júniusban megbuktatott Petr Necas kormányfő korábban nyolc-tíz éves időtávról beszélt.) A maastrichti kritériumok teljesítése Csehországnak nem okozna nagy nehézséget, de a csatlakozás nem tartozik a mostani kormányzat prioritásai közé.
Szerző: Sidó Zoltán
