Napi Gazdaság

Két napig transzferálják az E-Star-részvényeket

A teljes hitelezői követelések 97,7 százalékát a megállapodásnak megfelelően bejelentették az E-Starnál, így a társaság elkezdte ezeknek a a részvényeknek a transzferálását − tette közzé a BÉT honlapján a cég. Annak érdekében, hogy a részvényeket nyugodtan átkonvertálhassák november 20-án és 21-én, kezdeményezték a részvények tőzsdei kereskedésének felfüggesztését. A regisztrált nem kötvényes hitelezői igényeknek a 97,6 százalékát teljesítette a cég. A vitatott követeléseket is beszámítva az átkonvertálható részvények aránya a nem kötvényes követelésállományra vetítve 99,1 százalék volt. A cég összesen 81 591 darab kötvényért adott át még részvényeket. Ez a csődeljárás során nyilvántartásba vett kötvénykövetelések 96,1 százaléka volt.

Cséfalvay: Lépésről lépésre lesz kiszámíthatóbb Magyarország

A magyar gazdaságpolitika lépésről lépésre lesz egyre kiszámíthatóbb, ami jó üzenet a befektetők felé − mondta a CNBC-nek Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Nincs választási költségvetési terv 2014-re, ilyen nem is lehet, hiszen a kormánynak a legfontosabb, hogy egyértelműen a GDP 3 százaléka alatt tartsa a költségvetési hiányt − hangsúlyozta az államtitkár. Cséfalvay a Magyarország és Brüsszel közötti vitákról is beszélt, szerinte ezek Európa vízióiról szólnak, arról, hogy szükség van-e egy ennél is központosítottabb unióra.

Óvatossá váltak a befektetők

Hírek szerint elakadtak a német koalíciós tárgyalások és ezért már a megismételt parlamenti választások lehetőségéről beszélnek, így nem indult fényesen az európai piacokon a kereskedés, pláne hogy Amerikában és Ázsiában is csökkentek az indexek. Nagyobb pánik azonban nem lett napközben, sőt a pluszban kezdő tengerentúli börzék hatására végül kisebb eséssel zárták a napot a vezető európai indexek. Sőt a német DAX végül 0,09 százalékos pluszban, 9202 ponton fejezte be a napot. A francia CAC−40 0,1 százalékkal, az angol FTSE−100 0,2 százalékkal esett.

Hírek nélkül estek a fejlett piaci indexek

Az egyetlen fontos keddi makroadat a ZEW-index volt, amely bár jobb lett az elemzők várakozásánál, mégsem mozgatta meg a piacokat. Ráadásul a vállalati hírek is csak csordogáltak ezen a napon, így nem volt számottevő mozgás az európai piacokon. Végül az indexek kisebb mínuszban zártak. A londoni FTSE−100 0,4 százalékkal, a frankfurti DAX−30 0,3 százalékkal, a párizsi CAC−40 1,1 százalékkal esett vissza.

Először csökkent három százalék alá a kincstárjegyek hozama

A keddi aukción új történelmi mélypontra esett a három hónapos diszkontkincstárjegyek hozama, a 2,97 százalékos átlagos jegyzés 13 bázisponttal volt alacsonyabb az egy héttel korábbinál. Az elfogadott ajánlatok hozama 2,9 százalék és 2,99 százalék között szóródott, vagyis mindenki a lélektani határ alatt vett papírokat. A kereslet hasonló volt, mint egy héttel korábban, a 40 milliárd forint értékben meghirdetett papírokra 94,5 milliárdnyi ajánlatot nyújtottak be. Végül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. nem lépte túl a tervezett kibocsátási mennyiséget. Részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos kamatcsökkentésének köszönhetően az év eleje óta jelentősen esett a legrövidebb kincstárjegyek aukciós hozama, januárban még 5,5 százalékon adott el az adósságkezelő ugyanilyen futamidejű papírt.

Jön a nagy év végi forinterősödés?

Az elmúlt napokban közzétett külföldi prognózisok szerint nem számíthatunk komolyabb forintgyengülésre, mi több: akad, aki szerint a hazai deviza erős év végi hajrába kezd. A forintot mindenekelőtt a stabil többletet mutató folyó fizetési mérleg erősítheti.

Kínai jelenlét Afrikában: már nem csupán a nyersanyagellátás a tét

A nyári hónapokban csökkent Kínában az árupiaci termékek iránti kereslet, utóbb azonban a nyersolaj-, réz- és vasércimport lassan újra bővülni kezdett. Kína afrikai kapcsolatainak fő célja a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, fő eszköze pedig infrastrukturális és más projektek finanszírozása. Számos jel utal arra, hogy ez az aktivitás egyre komplexebbé válik és egyáltalán nem korlátozódik az árupiaci termékekre.

Ismét fókuszban a hazai felsővezető-képzés

A válságot követő évek ijedt állapota után mind többen térnek vissza a hazai felsővezető-képző programokba. Az elért eredmények megtartásához, illetve azok javításához az intézményeknek és a kormányzati döntéshozóknak együtt kell lépéseket tenniük.

Megéri-e az eurózóna-tagság?

Az eurózónát a válság óta számos kritika éri és az Európai Bizottság (EB) vezetésével jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a közös valutaövezet egyben maradjon. A válságkezelésben ellentmondásos a helyzet, hiszen az EB−ECB−IMF trojka nemrég elismerte, hogy hibás volt a 2011-es görög mentő csomag. A recepten azonban nem kívánnak változtatni és nem keresnek új irányt sem − utóbbit maguk a válságországok kezdik el kutatni, ennek keretében például Magyarországon is járt a görög kormány képviselője. Utólag tehát elmondhatjuk, nem volt alaptalan az EB félelme a magyar példától, ugyanis az kezd ragadóssá válni. A jövő szempontjából a legérdekesebb kérdés azonban nem a válságkezelés, hanem az eurózóna tagságának megítélése. Röviden: megéri-e a tagság? Miért éri meg és kinek? A válasz összetett, de az biztos, hogy a tagországok között egy lényegében rögzített árfolyam melletti verseny van, amit a versenyképesek nagy előnyként, a versenyképtelenek pedig még nagyobb hátrányként élnek meg. Az euró sokszor nem a felzárkózás, hanem a leszakadás eszköze, amit kimondatlanul is elismer a két- vagy háromsebességes Európa kifejezés.