Napi Gazdaság

Korrupciós botrány és fejcserék a lengyel kormányban

Tömeges cserékre határozta el magát Donald Tusk, a népszerűtlenséggel küzdő lengyel miniszterelnök elmondása szerint friss arcokat akart a kormányába. Közben kedden a lengyel hatóságok 18 embert, köztük egykori és jelenlegi állami vezetőket tartóztattak le korrupció vádjával. A két eset között hivatalosan nincs összefüggés, de a korrupció tovább rontja a kormány renoméját.

Európai áttörést hozhat a németországi minimálbér

A német koalíciós tárgyalásokon ismét előtérbe került a minimálbér általános bevezetése − ágazati szinten már eddig is rögzítettek órabéreket, és a kollektív szerződések is igyekeztek bérhatárokat megállapítani, de a munkavállalók mintegy harmadára nem vonatkozik semmilyen minimálbér-garancia. A mostani tárgyalások középpontjában viszont mint országos, minden szektorra kiterjedő minimum szerepel a 8,50 eurós órabér. Bevezetését az uniós országok mellett az Európai Bizottság (EB) is üdvözölné, hiszen a magasabb német bérek nagyobb fogyasztáshoz is vezetnének. Az EU perifériáján lévő tagországok versenyhelyzetük javítását remélhetnék a német béremeléstől, Brüsszelnek pedig kevésbé kellene aggódnia a német kereskedelmi mérlegtöbblettől és nyilvánvalóan Berlin sem gáncsolná többé az európai minimálbér bevezetését, amit az EB tavaly szorgalmazott. A foglalkoztatásért és szociálpolitikáért felelős biztos, Andor László úgy érvelt, hogy a minimálbér segít véget vetni a pénzügyi válság nyomán mindennapos jelenségnek, azaz a munkaköltségek bér általi lenyomásának. A válság előtti évtizedekben, ha Európa versenyképességéről volt szó, az egyik legfőbb gátnak a szociális juttatások magas színvonalát jelölték meg. Mára ez megváltozott − az, hogy valakinek állása van, messze nem garancia arra, hogy kiemelkedik a szegénységből. Az európai munkavállalók nyolc százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ezért Andor nem csupán a minimálbér széles körű bevezetését tanácsolná, de azoknak lehetőség szerinti megemelését is. Különösen azokban az országban nagy a leszakadás veszélye, ahol nagyon egyenlőtlen a jövedelem elosztása és alacsony a munkaintenzitás. (Ma nincs minimálbér az EU-ban Németországon kívül Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban és Finnországban.)

Jelentősek a bérkülönbségek a Balkán országai között

A minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkező bolgár állampolgárok 2015-ben visszakapják a 2014-ben befizetett járulékaikat − jelentette be Plamen Oresarski kormányfő. A lépéssel elsősorban az a célja a kormánynak, hogy növelje az adóbevallási hajlandóságot, az egyösszegű visszafizetés 150 millió levába, azaz közel 77 millió euróba kerül majd a költségvetésnek. Az unió legszegényebb országában jövőre 174 euróra nő a havi minimálbér, ami a miniszterelnök szerint sem elegendő ahhoz, hogy érdemben növelje a lakosság életszínvonalát. A nagyobb bérek azonban csökkentenék az ország versenyképességét és drasztikusan növelnék a munkanélküliséget − állítja a Oresarski. A szófiai statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint a háztartások bevétele a harmadik negyedévben átlag havi 1247 leva volt, 10,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bevétel mintegy 53 százalékát a bérek adják, az egy főre jutó bruttó átlagkereset 10 százalékkal, 647 levára nőtt. Közel 11 százalékkal, 1145 levára emelkedtek viszont a családok kiadásai is, amelynek mintegy 51 százalékát élelmiszerre, illetve a háztartásra költik a bolgárok. A bevételek másik jelentős részét (17 százalék) a rezsire fordítják (a víz, áram, fűtés egy főre eső díja 190 leváról 194-re ugrott).

Pártcsaládot váltanak a törökök

A törökországi kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) felmondta megfigyelői státusát az Európai Néppártban és mostantól az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetségét (AECR) erősíti. A lépést Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitter közösségi honlapon "mélységesen ostoba" lépésnek minősítette. Jóllehet a pártszövetségnek tagjai a brit konzervatív kormánypárt európai parlamenti képviselői is, az AECR meglehetősen elszigetelt, nyolc EU-tagállam tíz pártja vesz benne részt, ezek közül is csak hatnak vannak európai parlamenti képviselői. A török döntés meglepetést keltett Brüsszelben, hiszen éppen a napokban kaptak az uniós csatlakozási tárgyalások friss lökést azzal, hogy csaknem három esztendő után új fejezetet nyitottak meg az amúgy csigalassan haladó tárgyalásokon.

Tovább gyengíthetik a cseh koronát

A harmadik negyedév előzetes adatai, amelyek szerint a második negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai össztermék, azt mutatják, hogy a cseh gazdaság újból recesszióba eshet − közölte szerdán Vladimír Tomsík, a cseh nemzeti bank (CNB) alelnöke. A második negyedévben a cseh gazdaság 0,6 százalékkal nőtt, ezt megelőzően azonban hat negyedéven keresztül csökkent a GDP. Tomsík hozzátette, ha a jegybank november elején nem interveniált volna a cseh korona ellen, akkor 2014 januárjától deflációval nézhetett volna szembe az ország. Lubomír Lízal, a jegybanktanács tagja kijelentette, nem zárható ki, hogy a nemzeti bank folytatja az intervenciót, a jelenlegi 27-ről 28-ig gyengítve az euró/korona árfolyamot. A gyengülő korona miatt máris a vártnál jobban megdrágult az üzemanyag és a Mladá fronta Dnes híradása szerint a Sloda Octavia ára az import alkatrészek miatt akár 10 ezer koronával  (110 ezer forint) is drágulhat.

Csökkentek az árak az USA-ban

Rekordalacsony szintre süllyedt a 12 havi infláció az Egyesült Államokban októberben. A munkaügyi minisztérium szerdai közleménye szerint a szeptemberi 1,2 százalékról még tovább, 1 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése, ami négyéves mélypontot jelent. Havi összehasonlításban még csökkentek is az árak 0,1 százalékkal, a szeptemberi 0,2 százalékos növekedés után. Igaz, a kifejezetten volatilis energia- és élelmiszerárak nélkül 1,7 százalékos volt az éves és 0,1 százalékos a havi drágulás. A kedvező adatok azért is fontosak, mert lehetővé teszik a Fed számára a pénzpumpa működtetését.

Biomasszára állítják át a tatabányai távfűtést

Mintegy ötmilliárd forint értékű fejlesztési program kezdődik a tatabányai fűtőerőműben, amely 2015 végére földgáz helyett biomassza tüzelésével biztosítaná a fűtést és a meleg vizet a város 23 ezer lakásában és intézményeiben. Az erőműben két meglévő kazánt faaprítékos tüzelésre átállítanak át, egy új, szintén aprítékkal működő kisebb kazánt pedig építenek a nyári melegvíz-igény kiszolgálására. A beruházáshoz két pályázaton összesen másfél milliárd forintot meghaladó összegű támogatást nyert el a társaság. A fűtőmű eddig évente 60 millió köbmétert gázt tüzelt el, a biomassza-alapanyaggal azonban szinte teljesen feloldható a gázfüggőség és ez várhatóan kihat a távhőszolgáltatás árára is − hangsúlyozta Maszlavér István, a fűtőerőmű ügyvezetője.

Vizsgálat indul a Tesla-tüzek miatt

Vizsgálják az Egyesült Államokban a Tesla elektromos autókat, miután akkumulátoruk három esetben is kigyulladt. Az amerikai Nemzeti Közúti Forgalombiztonsági Hatóság (NHTSA) közleménye szerint az elmúlt hat hét alatt három Tesla Model S típusú autóban ütött ki tűz az alvázat ért ütés után − az utasoknak nem esett baja. A hatóság elrendelte mind a 13 108 eddig eladott Tesla Model S átvizsgálását, hogy kiszűrhessék az esetleges kockázatokat.

A jövő nyomtatott edzőcipőben jött el közénk

Otthon éreztem magam a Design Terminálon. Régen innen, az Erzsébet térről indult a buszom, a kilences kocsiállásról. Eltelt húsz év. A jelenbe belépett a jövő Rob Nail képében, aki interaktív szemüvegén keresztül vetítette elő, hogy mi jön a dunaújvárosi busz után.