Napi Gazdaság

A fuvarozók többsége jogkövető, a bliccelők aránya alacsony

A fuvarozók, köztük a külföldiek is hozzászoktak a magyarországi e-útdíj-rendszerhez, a bevétel a tervek szerint alakul, a bliccelők aránya pedig nemzetközi összehasonlításban is kedvező.

Csak az elégedett dolgozót lehet "kizsákmányolni"

Nem a pénz miatt lesz lojális a dolgozó − vallja Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. A cégnél évek óta nincs reálbér-emelkedés, a fluktuáció mégis nullához közelít és évek óta a legjobb munkahelyek közé tartozik − idén a kisvállalati kategóriában a második lett.

A Mavir nyolcmilliárdos fejlesztést adott át

Átadta új, Debrecen melletti alállomását a rendszerirányító Mavir Zrt., a 7,8 milliárd forint összköltségvetésű beruházás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott 2012-es hálózatfejlesztési terv (HFT) legújabb eleme. A Debrecen-Józsa közelében elkészült zöldmezős fejlesztés a 400 kilovoltos átviteli hálózat és a térség 120 kilovoltos elosztóhálózata közötti kapcsolatot biztosítja.

Tatabányán bővít a Sanmina-SCI

Az amerikai tulajdonú Sanmina-SCI még az idén félmilliárd forintos beruházással bővíti termelését tatabányai gyárában − tájékoztatta a társaság az MTI-t. Hoffmann Károly vezérigazgató szerint a telekommunikációs berendezések iránti növekvő keresletre alapozva egy új gyártósort állítanak üzembe, valamint modernizálnak egy meglévőt, az épületen pedig gépészeti munkákat végeznek. A beruházáshoz 20 százalékos pályázati támogatást nyertek el uniós és magyar forrásokból. A Samnina-SCI jelenleg közel 1100 embernek ad munkát Tatabányán, a társaság elektronikai bérgyártást végez, mobiltelefon-hálózatok telefonközpontjainak komplett részegységeit készíti, valamint autógyártók számára állít elő a járművek komputereiben és multimédiás egységeiben alkalmazott elektronikai paneleket. A vállalat emellett orvosi képalkotó műszerek, MRI-k és CT-k szervizelésével, valamint a mobiltelefonok központjaiban használt egységek javításával is foglalkozik. Hoffmann elmondta, az elektronikai bérgyártás sajátosságai miatt fél évre tervezhetnek előre, 2014-re lassú, folyamatos bővülést várnak. A társaság az elmúlt három évben két és félszeresére növelte árbevételét, 2013-ban közel 50 milliárd forintra számít.

Végrehajtással szerezné vissza a józsefvárosi piacot a MÁV

A MÁV Zrt. pénteken végrehajtási eljárást indított a Komondor Kft.-vel szemben a józsefvárosi piac területének visszaszerzése érdekében. A bérlő a bérleti szerződés lejártának napján, november 21-én nem adta vissza a területet a MÁV Zrt. birtokába, ezért a vasúttársaság megtette a következő lépést, elindította a végrehajtási eljárást. A MÁV birtokában van a Komondor Kft. közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozata a kiürítésre a bérleti szerződés megszűnése esetére, a jogszerű felmondást követően − ha a birtokba adás meghiúsul − a végrehajtható okirat közjegyzői záradékolását már másnap kezdeményezheti a cég. A kérelem beérkezését követően a közjegyző a záradékkal ellátott iratot megküldi az illetékes végrehajtónak, aki felszólítja a Komondort az önkéntes teljesítésre − ha pedig ennek nem tesz eleget, akkor hatósági kényszert is igénybe vehet a végrehajtó. A józsefvárosi piac területére 2007-ben megkötött bérleti szerződés idén november 21-én megszűnt, a MÁV júniusban 150 napos határidővel felmondta azt.

Magyarországon terjeszkedik az Ekol Logistics

Magyarországon folytatja terjeszkedését az integrált logisztikai szolgáltatások piacán Törökországban és Európában egyaránt úttörőnek számító Ekol Logistics. A társaság európai beruházásai 1996-ban kezdődtek Németországban, Olaszország, Románia, Franciaország, Ukrajna, Görögország és Bosznia-Hercegovina után pedig Magyarországon folytatja terjeszkedését. Az Ekol egymillió eurós befektetéssel alapította meg az Ekol Hungaryt, mely stratégiai fontosságú kapcsolat lesz Európához a vállalat meglévő intermodális hálózata számára. Az Ekol Hungary október 1-jén kezdte meg működését. A vasúti, közúti és tengeri fuvarozást ötvöző intermodális szállításon túl a budapesti iroda vámügyintézési és logisztikai szolgáltatásokat is nyújt, valamint raktározási lehetőséget kínál a vámhatósághoz közeli, 1500 négyzetméteres raktárhelyiségében.

Harmincötmilliárdból állt fel az útdíjrendszer

A sikeres bevezetés után üzembiztosan működik az e-útdíj-rend­szer − mondta szombati sajtótájékoztatóján Vályi-­Nagy Vilmos info­kom­munikációért felelős államtitkár. A rendszer indulásakor napi 400 hibabejelentés érkezett, mára ez a szám 100 alá csökkent. A rendszer fejlesztésére bruttó 35 milliárd forintot fordított az állam, működtetési költsége pedig havi egymilliárd forint alatt marad, ami alacsonyabb például a jóval kisebb szlovák rendszerénél − mondta az államtitkár. (Most először szóltak a bekerülési költségről, a nem nyilvános pályázati eljárás miatt korábban csak azt közölték, hogy a rendelkezésre álló 42 milliárd forinton belül maradt a beruházás.)

Több pénzhez juthat Budapest

Új forrásokkal bővülhet a budapesti önkormányzat gazdálkodása, ha a parlament elfogadja azt a költségvetési módosító javaslatot, amely a főváros számára lehetővé tenné, hogy az iparűzési adóval (ipa) kapcsolatos bírságot és késedelmi pótlékot saját hatáskörében szedje be. Korábban ezek az összegek is a Budapest és a kerületek közötti forrásmegosztás körébe tartoztak. A fővárosi közgyűlés év elején elfogadott határozata szerint a kerületi önkormányzatokat összesen 92,6 milliárd forint, a fővárosit pedig 96,4 milliárd forint illeti meg a megosztandó bevételekből − amelyek csaknem 100 százalékban az ipából származnak. Az egyelőre nem ismert, hogy a mostani módosítás mekkora többletet eredményez Budapest számára, hiszen ez az itt bejegyzett vállalkozások bevételeitől, illetve számától függ. A kormány csütörtöki javaslata alapján emellett 14 milliárd forintot kap a BKV Zrt.−BKK Zrt. páros működésének jövő évi támogatására a főváros, annak ellenére, hogy az önkormányzat nemrégiben a bérletek árának mintegy 10 százalékos csökkentéséről döntött.

Márciustól nő a vállalatvezetők jogi felelőssége

A cégvezetők ugyan munkaszerződésükben is kiköthetik, hogy a cég vállalja át a harmadik féllel szemben felmerülő esetleges fizetési kötelezettségüket, mégis mind több cég érdeklődik a vezetői felelősségbiztosítás iránt − mondta Alföldi Péter, az AIG Magyarország pénzügyi biztosításokért felelős igazgatója egy háttérbeszélgetésen. A harmadik félnek okozott károkért a vállalatok mellett a vezető tisztségviselők is egyetemleges felelősséggel tartoznak majd a márciusban életbe lépő új polgári törvénykönyv szerint, a megítélt kárigényt így a vállalaton kívül az ő vagyonukból is be lehet majd hajtani. Az új szabályozás az egyesületekre, az alapítványokra és a szövetkezetekre is vonatkozik majd. A jogalkotó feltehetően azt az itthon "üzemszerűen" alkalmazott kiskaput akarta megszüntetni ezzel, amelynek keretében a vezető tisztségviselők a cég mögé bújva mentesülhettek a felelősség alól − fogalmazott Cselédi Zsolt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda vezető partnere.