Napi Gazdaság

Több pénzhez juthat Budapest

Új forrásokkal bővülhet a budapesti önkormányzat gazdálkodása, ha a parlament elfogadja azt a költségvetési módosító javaslatot, amely a főváros számára lehetővé tenné, hogy az iparűzési adóval (ipa) kapcsolatos bírságot és késedelmi pótlékot saját hatáskörében szedje be. Korábban ezek az összegek is a Budapest és a kerületek közötti forrásmegosztás körébe tartoztak. A fővárosi közgyűlés év elején elfogadott határozata szerint a kerületi önkormányzatokat összesen 92,6 milliárd forint, a fővárosit pedig 96,4 milliárd forint illeti meg a megosztandó bevételekből − amelyek csaknem 100 százalékban az ipából származnak. Az egyelőre nem ismert, hogy a mostani módosítás mekkora többletet eredményez Budapest számára, hiszen ez az itt bejegyzett vállalkozások bevételeitől, illetve számától függ. A kormány csütörtöki javaslata alapján emellett 14 milliárd forintot kap a BKV Zrt.−BKK Zrt. páros működésének jövő évi támogatására a főváros, annak ellenére, hogy az önkormányzat nemrégiben a bérletek árának mintegy 10 százalékos csökkentéséről döntött.

Márciustól nő a vállalatvezetők jogi felelőssége

A cégvezetők ugyan munkaszerződésükben is kiköthetik, hogy a cég vállalja át a harmadik féllel szemben felmerülő esetleges fizetési kötelezettségüket, mégis mind több cég érdeklődik a vezetői felelősségbiztosítás iránt − mondta Alföldi Péter, az AIG Magyarország pénzügyi biztosításokért felelős igazgatója egy háttérbeszélgetésen. A harmadik félnek okozott károkért a vállalatok mellett a vezető tisztségviselők is egyetemleges felelősséggel tartoznak majd a márciusban életbe lépő új polgári törvénykönyv szerint, a megítélt kárigényt így a vállalaton kívül az ő vagyonukból is be lehet majd hajtani. Az új szabályozás az egyesületekre, az alapítványokra és a szövetkezetekre is vonatkozik majd. A jogalkotó feltehetően azt az itthon "üzemszerűen" alkalmazott kiskaput akarta megszüntetni ezzel, amelynek keretében a vezető tisztségviselők a cég mögé bújva mentesülhettek a felelősség alól − fogalmazott Cselédi Zsolt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda vezető partnere.

Visszamenőleg mentesülhetnek a külföldön dolgozók az egészségügyi járuléktól

Az adóhatóság visszamenőleg mentesítheti az egészségügyi járulék fizetése alól azt, aki bizonyítani tudja, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodott és ott rendelkezett biztosítással − derül ki egy, a héten a parlament elé kerülő törvénymódosításból.

Sok gyerekkel nem előnyös adózási forma az ekho

Sokat veszített versenyképességéből az ekho, a több gyermeket nevelő adózók ezt választva nettó pozícióban is rosszabbul járnak, ráadásul alacsonyabb támogatások illetik meg őket.

Mégsem választják szét az MKB Bankot

Nem választják le az ingatlan­portfóliót az MKB Bank Zrt.-ről, vagy ha mégis, várhatóan nem az eddig tervezett módon − derül ki a hitelintézet pénteken, a BÉT honlapján tőzsdezárás után közzétett rendkívüli tájékoztatójából. A dokumentum szerint a fő tulajdonos Bayerische Landesbank (BayernLB) döntése nyomán nem kerül sor az MKB Bank és az MKB Pénzügyi Zrt. idén június 21-én elhatározott átalakulására, a két társaság változatlan tulajdonosi szerkezettel, az MKB Bank pedig a mérlegfőösszege szempontjából változatlanul egyben működik tovább.

Nyereséggel zárta a negyedévet a bankszektor

Nyereségesek voltak a hitelintézetek a harmadik negyedévben, a részvénytársasági formában működő bankok adózott eredménye 12,95 milliárd forint volt, az év első kilenc hónapjában pedig 36,25 milliárd forint − derül ki az MNB statisztikáiból. A szövetkezeti hitelintézetek nullszaldóval zárták a harmadik negyedévet, így háromnegyed évi adózott nyereségük megegyezik a féléves 3,57 milliárd forinttal. A lakosság 90 napon túl késedelmes hiteleinek aránya a második negyedév végi 17,9 százalékról 18,4 százalékra nőtt a harmadik negyedév végére, a késedelmes lakossági devizahitelek aránya 20,6-ról 21,2 százalékra emelkedett − írta az MTI. A vállalatok 90 napon túli késedelmes hiteleinek aránya 16,8 százalékra csökkent a második negyedév végi 17,2 százalékról az új hitelkihelyezések miatt, késedelmes devizahiteleik aránya viszont 16,6-ról 19,0 százalékra nőtt. Az MNB elemzése szerint a hitelintézetek kamateredménye 2,9 százalékkal csökkent háromnegyed év alatt a múlt év azonos időszakához képest, a jutalékeredmény azonban 46,7 százalékkal emelkedett.

Indul a leépítés Dunaújvárosban

Megkezdődik a csoportos létszámleépítés az ISD Dunaferr Zrt.-nél, miután a vállalat vezetése nyilvánosságra hozott egy 158 fős listát és tájékoztatta az elbocsátások első üteméről a munkaügyi központot és a központi üzemi tanácsot − közölte az MTI-vel Mezőközy András, a cégcsoport hr-igazgatója. A lista neveket még nem tartalmaz, a névsor várhatóan a jövő héten készül el, Mezőközy szerint a nevesítést követően egy bizottság jön létre a munkáltató és a szakszervezetek képviselőiből, amely egyenként ismerteti az érintett munkavállalókkal lehetőségeiket. Az érintetteknek felajánlják például azokat a többségében fizikai munkát igénylő álláshelyeket, amelyeknél lejárt a munkaerő-kölcsönzési szerződés − ha erre nem kerül sor, a kollektív szerződés értelmében a nevesítés után 60 nap múlva kaphatja kézhez az első dolgozó a felmondólevelet. A Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség honlapján található hivatalos értesítő szerint a 158 fő között 23 fizikai dolgozó (többségében szakmunkás) és 135 szellemi foglalkozású munkavállaló (34 vezető, 99 ügyintéző és 2 ügyviteli alkalmazott) szerepel. A vállalat a korábbi 1500-zal szemben legutóbb összesen 400 fős létszámleépítésről beszélt.

Óvatosabbá tenné a költségvetési tervezést a kormány

A költségvetést megalapozó előrejelzések elkészítésének új módját is tartalmazza a kormányzati honlapon megjelent rendelettervezet. A dokumentum szerint az államháztartásért felelős − jelenleg a nemzetgazdasági − miniszter minden év áprilisában, illetve a költségvetés benyújtásával együtt gazdasági előrejelzést készít, amit a tárca honlapján közzé is tesz. Az előrejelzésnek tartalmaznia kell az Európai Bizottság legfrissebb prognózisához viszonyított különbségeket, ha pedig az eltérés jelentős, a miniszternek indokolnia is kell a számokat. A költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb vagy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia − áll a tervezetben. Az előrejelzésekben érzékenységvizsgálatot kell végezni, megvizsgálva, hogy a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó egyes feltételezésekkel miként alakulnak a fő költségvetési változók − a tartományok megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága lesz az irányadó. Az államháztartásért felelős miniszternek évente kell értékelnie a tervezéshez használt előrejelzéseket.

Elveszíthetik a vasárnapi pluszpénzt a kereskedelemben

Meglepőnek tartják az MTI által megkérdezett kereskedelmi érdek-képviseleti szervezetek a Kúria ítéletét, amely szerint nem jogosultak vasárnapi pótlékra a plázák üzleteiben dolgozók. A Magyar Nemzet írt arról szombaton, hogy precedensértékű döntést hozott a Kúria. Az új munka törvénykönyve lehetőséget ad a kereskedelemben a vasárnapi rendes munkaidő elrendelésére, ebben az esetben azonban 50 százalék bérpótlékot kell fizetni, a rendeltetésüknél fogva nyitva tartó üzletekben azonban nem jár pluszpénz. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a Kúria ezzel az eddigi jogértelmezést változtatta meg, ugyanakkor azt nem mondja, hogy tilos vasárnapi bérpótlékot adni − tette hozzá. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint ugyanakkor a Kúria döntéséből nem következik az eddigi gyakorlat változása.