Napi Gazdaság

Eredményesebb területfejlesztést akar az Európai Bizottság

Világos, átlátható, mérhető célokra van szükség az Európai Bizottság szerint ahhoz, hogy 2014 és 2020 között a területfejlesztések a korábbinál eredményesebbek, a kihelyezett források pedig nyomon követhetőek legyenek. A fejlesztéseket két új eszköz, az integrált területi beruházások (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) segítik.

A digitalizáció határozza meg a jövőt

Infokommunikációs technológia (ICT) nélkül nem lehet hatékony piaci és államigazgatási rendszereket fenntartani − mondta Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár a T-Systems Magyarország Symposium 2013 elnevezésű szakmai konferenciáján. Az iparág egyik legnagyobb rendezvényét, a közel 1500 vendéget felvonultató Symposiumot tavaly azzal a hagyományteremtő céllal hívta életre a T-Systems Magyarország, hogy a hazai vállalkozások és az iparági döntéshozók számára megfelelő fórumot teremtsen. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy éves szinten harminc százalékkal (százmilliárd forintról hetvenmilliárd forintra) csökkent az állam infokommunikációs kiadása. (Ezt úgy sikerült elérniük, hogy újratárgyalták a szolgáltatókkal korábban megkötött szerződéseket.) Vályi-Nagy a következő időszak feladatai között említette a szélessávú infrastruktúra-fejlesztéseket, a vállalati mobilitás növelését, illetve a digitális írástudatlanság csökkentését.

Economx

Végéhez ért az Infokommunikációs kutatás-fejlesztési ernyőprojekt

Hiányzik vidékről az innovációs infrastruktúra

Az agrár- és vidékfejlesztésben nem működik a piaci alapú innovációs rendszer, az innovációs lánc szűkkörű és kiépületlen, a Magyarországon k+f-re költött, a GDP 1,2 százalékát kitevő összeg felét Közép-Magyarországon költik el − állapítja meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya. E szerint az ország kétharmadán, a vidéki térségekben hiányzik az innovációs infrastruktúra, a népesség alacsonyan képzett, szűkös az innovációkat alkalmazó gazdasági bázis, nem jellemzőek az alulról jövő innovációs kezdeményezések, nem kap elismerést a helyi tudás. A gazdálkodók többsége önmagától nem keresi az innovációs lehetőségeket és csak a bevált módszereket alkalmazza, ha mégis, akkor a gazdasági nehézségekre hivatkozva elsősorban az innovációs ráfordításait fogja vissza. Holott az újítások alkalmazására szükség lenne, mert a magyar mezőgazdaság termelékenysége mindössze fele a régi tagországokénak.

Falhoz állították a Templetont Romániában

Kínos helyzetbe került Romániában a Fondul Proprietatea (kárpótlási alap, FP) alapkezelője, a Franklin Templeton Investments (FTI), miután a pénteki közgyűlésen a részvényesek négy év helyett mindössze két évre hosszabbították meg menedzsmentjogait, szigorú feltételek mellett. Az FP-ben legnagyobb részvényesnek számító Elliott Associates azt követeli az alapkezelőtől, hogy az alap tőzsdei árfolyama és a papírok nettó eszközértéke közötti különbség 2015 júniusáig tartósan ne haladja meg a 15 százalékot, mindezt úgy, hogy az aktívák értéke magasabb legyen, mint idén szeptember végén.

A Molban bíznak leginkább a profik

Az utóbbi három hónap célárfolyamai alapján a Mol részvényeiben van a legnagyobb felértékelődési potenciál, a piaci konszenzus több mint tíz százalékkal magasabb a jelenlegi árfolyamnál. A Richter és a Telekom is jól szerepelhet az elemzők szerint, az OTP viszont továbbra is kockázatos.

Gyengülgetett a forint pénteken

Nem volt jó napja a hétvége előtt a magyar devizának, ismét 298 fölé emelkedett az euró jegyzése. A nemzetközi piacon folytatódott az euró erősödése a dollárral szemben, a régiós devizák pedig a román lej kivételével kicsit javítottak.

A Richter tartotta a felszínen a BUX-ot

Csendesen telt a péntek a világ tőzsdéin, az árfolyamokat jelentősen befolyásoló hír nem jelent meg, így nagy mozgások sem történtek. A magyar börzén is hasonló volt a helyzet, ráadásul igen csekély forgalom mellett. A legnagyobb érdeklődés a Richter részvényét kísérte, úgy látszik, a cariprazine-nal kapcsolatos kedvezőtlen hírek csak átmenetileg vették el a vevők kedvét a részvénytől − talán mert még javában tart az MSCI-átsúlyozás; így a gyógyszergyártó árfolyama 1,9 százalékkal, 4390 forintra emelkedett, ráadásul úgy, hogy zárásban napi csúcsra húzták az árfolyamát.

Kiakasztották az E-Star részvényeit a hitelezők

Az alsó limiten, 20 százalékos mínuszban kiakasztották az eladók az E-Star részvényét pénteken, miután első nap lehetett kereskedni azzal a mintegy 50 millió darab új részvénnyel, amit a hitelezők kaptak a pénzük helyett. A részvények kibocsátási ára 366 forint volt, így úgy látszik, sokan annak is örültek, ha pénzük töredékéhez hozzájutnak. Pénteken ugyanis 125 forinton lehetett eladni (illetve csak lehetett volna, ha lett volna vevő), ami 34 százalékát jelentette a teljes hitelezői igénynek. Az eladói nyomást jól mutatja, hogy több mint 88 ezer darab eladás állt bent szinte egész nap, szemben az alig több mint 11 ezer darabos összforgalommal.