Merkel már látja a fényt a görög alagút végén
Merkel már látja a fényt a görög alagút végén
A hiány miatt figyelmeztetett öt országot az eurócsoport
Az eurózóna öt tagállamát figyelmeztették pénteken a pénzügyminiszterek brüsszeli értekezletükön, hogy a 2014-es költségvetési tervezet megsértheti a hiányszabályt, amint azt a múlt héten az Európai Bizottság (EB) jelentése kimutatta. Brüsszel egyelőre kesztyűs kézzel bánik velük, egyetlen országnak sem kell új tervezetet benyújtania. Olaszország, Spanyolország, Finnország, Luxemburg és Málta államháztartása szorul korrekciókra. Madrid munkaerő-piaci reformokra készül, míg Róma 10-12 milliárd euró értékben ígért meg további privatizációt. Az EB monetáris politikáért felelős alelnöke, Olli Rehn az olasz kiadásokban a GDP 0,4 százalékos kurtítását ajánlja, remélve, hogy "a felülvizsgálat hosszú távú szerkezeti változást hoz a két olasz problémában: a gyenge versenyképességben és a magas államadósságban". Olaszország is elismerte, hogy kissé lazán szabta a bevételi oldalt, igaz, előzményként Enrico Letta kormányfő azért kilőtt egy mérgezett nyilat Brüsszel felé, amikor beszólt "néhány szigorú ajatollahnak", akiknek semmi sem elegendő, és úgy véli, a túlságosan merev pénzügypolitikán megbukhat az olasz gazdaság. Intette viszont a túlköltekezés hazai bajnokait is, és kormánya törekvését a két álláspont között jelölte ki.
Takarékos lesz a német koalíciós kormány
Bő két hónappal a német parlamenti választások után még csak körvonalazódik a megállapodás a nagykoalícióra készülő pártok között. A legfontosabb, a költségvetést is érintő kérdésekben azonban megszülettek a kompromisszumok, így karácsonyra már felállhat az új Merkel-kormány.
Értékes vagyonelemektől válik meg az olasz állam
Nagyszabású privatizációkra készül az olasz kormány, az összbevétel elérheti a 12 milliárd eurót, ezt a 2,1 ezer milliárdos − a GDP 133 százalékára rúgó − adósságállomány csökkentésére akarja fordítani a kormány. A legnagyobb falatot a legkisebb mértékű magánosítás jelentheti: a kormány 3 százalékot adna el az ENI S.p.A. olaj- és gázipari csoportból, amelynek jelenleg összesen 30,1 százaléka van állami kézben. A mintegy kétmilliárd euró értékű csomagot azonban csak azután dobnák piacra, hogy a társaság befejezte 10 százaléknyi részvényt érintő visszavásárlási programját, így az állam meg tudja őrizni 30 százalék fölötti részesedést. Az ENI mellett többek között a Fincantieri hajógyári csoport 40 százalékát, a SACE állami exportfinanszírozó 60 százalékát és az ENAV légiforgalmat irányító vállalat 40 százalékát értékesítenék. A listán szerepel az StMicroelectronics olasz−francia vegyesvállalat, a gázvezeték-hálózatot üzemeltető Cdp Reti 50 százaléka és a Cdp Tag, az Oroszországból Ausztrián át Olaszországba érkező gázvezeték külföldi szakaszát üzemeltető vállalat is.
Százmilliókat fizethet az Apple-nek a Samsung
Egy amerikai esküdtszék döntése alapján 290 millió dollárt kell hogy fizessen a Samsung az Apple-nek, amiért a koreai cég lemásolta az iPhone és az iPad egyes megoldásait a saját okos telefonjaiban és táblagépeiben. Az Apple székházától mindössze negyed órára található San José-i bíróságon egy hétig tartott a két telefongyártó újabb jogi csatája, amelynek előzménye az volt, hogy tavaly a Samsungot több mint egymilliárd dollár kifizetésére kötelezték. A bíróság azonban újratárgyalást rendelt el, ennek eredménye a mostani 290 milliós döntés. Az Apple szerint a Samsung 26 telefonban és táblagépben alkalmazta a konkurensétől másolt képernyő-technológiát, az esküdtszék 13 termék esetében talált erre bizonyítékot. Az Apple a döntés utáni közleményében azt írja, az ügy a szabadalmaknál és a pénznél többről szól, arról az innovációról és nehéz munkáról, ami a fogyasztók által szeretett termékek fejlesztéséhez kell. Lehetetlen megállapítani, hogy ez pontosan mennyi pénzt ér, de hálásak vagyunk az esküdteknek, hogy megmutatták a Samsungnak, a másolásnak ára van − írja az Apple. A Samsung várhatóan fellebbez az ítélet ellen.
Kiéheztetik az európai finomítókat az oroszok
Olcsó dízellel áraszthatja el az európai piacokat és kiéheztetheti az európai olajfinomítókat Oroszország nagyszabású finomítófelújítási és -építési programja után − írja a Reuters. Az oroszországi olajfinomítók korszerűsítését és 130 új egység üzembe helyezését még 2011-ben kezdték meg kormányzati támogatással. A legtöbb orosz finomító csak az elsődleges finomítást végzi el, majd az adalékanyag-mentes vagy "szűz" fűtőolajat exportálják az európai piacokra, ahol helyi finomítókban állítják elő a töltőállomásokra szállítható dízelt. Az 55 milliárd dolláros korszerűsítés után azonban már finomított üzemanyagokat küldhetnek Európába az orosz olajcégek. Az orosz kormány tervei szerint 2020-ig 90 százalékkal bővülne a másodlagos finomítási kapacitás, míg az elsődleges finomítói tevékenység csupán 7,5 százalékkal bővül. A Wood Mackenzie energiapiaci tanácsadó várakozásai szerint Oroszország napi 1,1 millió hordóra emeli az ultraalacsony kéntartalmú dízel előállítását a jelenlegi napi 750 ezer hordóról, kivitelét pedig megduplázva elérheti a napi 680 ezer hordót. A finomítók felújítását nem kizárólag az európaiakkal folytatott verseny indokolja, az orosz piacon is folyamatosan, évente 3,5 százalékkal nő a finomított olajszármazékok iránti kereslet, ahogy egyre több nyugati autó járja az orosz utakat.
Újabb gyárat zárhat be a Peugeot
A fix költségek csökkentése érdekében bezárhatja egyik kelet-franciaországi gyárát a PSA Peugeot-Citroën, ha nem javulnak a cég eladásai a jövőben. A mulhouse-i gyárban 224 ezer autót gyártottak le tavaly, a kapacitás azonban ennek körülbelül kétszerese, a gazdaságos működéshez pedig legalább 250 ezer kocsinak kellene legördülnie a futószalagokról. A gyár esetleges bezárásáról már tárgyaltak a szakszervezetekkel, végső döntés azonban még nem született. A Peugeot az európai autógyártók közül a legnagyobb, 10 százalékos eladás-visszaesést szenvedett el az idén, miközben az európai piac három százalékkal zsugorodott. A francia cég igyekszik csökkenteni 3 milliárd eurós tavalyi negatív cash flow-ját, a múlt évben már bejelentették az aulnay-i gyár bezárását és 6000 dolgozó elbocsátását. Mindeközben a PSA partnereket keres a nemzetközi terjeszkedéshez, és a Financial Times szerint tárgyalások folynak a kínai autógyártó Dongfenggel a tőkerészének emeléséről. A kínai térnyerés azonban politikailag érzékeny kérdés lehet, a kormány pedig mérlegeli, hogy a francia kontroll megőrzése érdekében maga is részesedést szerez a Peugeot-ban.
Javított Románia kilátásain az S&P
Stabilról pozitívra javította Románia kilátásait pénteken a Standard & Poor's, arra utalva, hogy a jelenleg nem befektetési ajánlású BB+, illetve B államadós-besoroláson 2014 második felében javíthat. A hitelminősítő indoklásában méltatta a román gazdaság exportorientáltságának erősödését, a kormány által elért államháztartási konszolidációt és a pénzügyi szektor stabilitását. Az export részaránya 2016-ra a GDP 45 százalékára ugrik, a külkereskedelmi hiány a 2007-ben mért 14 százalékról idén várhatóan 3-4 százalékra süllyed. Bukarest képes tartani az idei évre kitűzött, 2,6 százalékos GDP-arányos deficitcélt, az S&P ugyanakkor megjegyzi, hogy a működőtőke-beáramlást jogi és bürokratikus bizonytalanságok hátráltatják. A döntés elemzők szerint időszerű, mivel a Fitch és a Moody's is már korábban egy fokkal feljebb (Baa3 negatív, illetve BBB mínusz stabil kilátások mellett) sorolta a román szuverén adósságot. A román devizaadós-besorolás egy fokozattal jobb az S&P által Magyarországra érvényben tartott osztályzatnál.
Licitálás a Kinsky-palotában
Két évtizedes fennállását ünnepli december elején a bécsi Kinsky-aukciósház − amely az árveréseknek otthont adó barokk palotáról kapta nevét −, ennek tiszteletére rendeznek most november 26−28. között hatmenetes árverési sorozatot.
Demonstrációra készülnek a román fuvarozók
Forgalomlassítással egybekötött tiltakozó akciókat terveznek decemberben Romániában a fuvarozókat tömörítő érdekképviseletek, miután a kormány korábbi ígéretei ellenére sem hajlandó követeléseikre megoldást nyújtani. A szállítmányozók hónapok óta a nehézkes ügyintézésre, az infrastruktúra hiányosságaira, a közlekedési szabályok folyamatos változtatásaira panaszkodnak, követelik egyben a kalózcégek elleni hatékonyabb hatósági fellépést, valamint az ágazati támogatások kiszélesítését.