Kínos helyzetbe került Romániában a Fondul Proprietatea (kárpótlási alap, FP) alapkezelője, a Franklin Templeton Investments (FTI), miután a pénteki közgyűlésen a részvényesek négy év helyett mindössze két évre hosszabbították meg menedzsmentjogait, szigorú feltételek mellett. Az FP-ben legnagyobb részvényesnek számító Elliott Associates azt követeli az alapkezelőtől, hogy az alap tőzsdei árfolyama és a papírok nettó eszközértéke közötti különbség 2015 júniusáig tartósan ne haladja meg a 15 százalékot, mindezt úgy, hogy az aktívák értéke magasabb legyen, mint idén szeptember végén.
Az elmúlt időszak látványos árfolyam-emelkedése ellenére a kárpótlási papírokkal még mindig 30 százalékkal a részvényenkénti eszközérték alatt kereskednek, ahhoz azonban, hogy ez a különbség a várt szintre csökkenjen, az FTI-nek mesterségesen kell feltornásznia az árfolyamot, a sajátrészvény-vásárláshoz azonban forrásra lesz szükség, így elkerülhetetlen, hogy a FP fokozatosan kiszálljon érdekeltségeiből. A menedzsmentnek legkésőbb 2015. július 15-ig be kell számolnia az elért eredményekről, és amennyiben a teljesítmény nem a várakozások szerint alakul, még az év szeptemberében összehívják a közgyűlést és visszavonják a kezelési jogokat. Az új megbízatás semmisnek nyilvánul, ha a Templeton nem vállalja a feltételeket, illetve ha a szerződést 2014 közepéig nem írják alá, ebben az esetben a közgyűlés új pályázatot hirdet. A részvényesek 72 százalékban támogatták az Elliott javaslatait, noha az FTI igyekezett meggyőzni a közgyűlés résztvevőit, hogy a várt célok elérése nem csupán a menedzsment teljesítményétől függ, sokkal inkább külső tényezőktől. Amikor a Templeton átvette az alap kezelését, a papírok 0,2−0,3 lejt (egy euró 4,45 lej) értek, ma a tőzsdei árfolyam 0,8 lej körül mozog, amihez hozzájön még az osztalék, így a valós érték eléri az egy lejt − fogalmazott Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Group ügyvezető elnöke.
A guru sajnálatát fejezte ki, hogy a Templeton-alapok − a belső szabályzat szerint − nem vásárolhatnak az FP részvényeiből, hogy elkerüljék az érdekütközést. Az FTI továbbra sem mondott le egy másodlagos külföldi kibocsátásról: Varsó a magánpénztárak államosítása miatt már kevésbé vonzó, maradt tehát London vagy New York − jelentette ki Greg Konieczny, az FTI vezetője.
Az FP-t 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem lehetséges. A 2011 végén tőzsdére vitt alapban az állami részesedés mára gyakorlatilag nullára csökkent, október végén a részvények közel 62 százaléka külföldi intézményi befektetők kezében volt. Noha az egy részvényre jutó nettó eszközérték 1,15 lej, a tőzsdei árfolyam évek óta a 0,5−0,6-os szinten bukdácsolt, ami a Templeton szerint annak tudható be, hogy Bukarest évek óta halogatja vállalatai privatizálását, amelyekben jelentős részesedéssel bír az FP is. Hogy pénzhez juttassa a részvényeseket, az FP sajátrészvény-vásárlásba kezdett, október 15. és november 14. között 600 millió részvényt (az alap 4,35 százaléka) vásároltak vissza a tőzsdei árfolyamnál 20 százalékkal drágábban, egylejes áron.
Az Elliott ennek keretében 139 millió lej értékben adott el FP-papírt, részesedése ezzel 17 százalékra csökkent. Az eladásra szánt papírok száma azonban vélhetően ennél jóval nagyobb lehetett, az FP ajánlatát ugyanis 17,5-szeresen jegyezték túl. A Manchester Securities Corp. 124,7 millió részvényen adott túl, a Beresford Energy Corp 14,3 milliónyit értékesített.
Szerző: Túrós-Bense Levente
