Napi Gazdaság

Megugrott a lejárt tartozás

Nagyot nőtt a költségvetési szervek lejárt tartozása egy hónap alatt, miután a szeptemberi 97,7 milliárd forintról 120,9 milliárdra emelkedett. A Magyar Államkincstár adatai szerint a legnagyobb mértékű tartozás (17,4 milliárd forint) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) jelentkezett. A KLIK a tavaly decemberben és az idén januárban esedékes munkabérek és egyéb járandóságok, valamint a kapcsolódó közterhek megfizetéséhez előlegként kapott összegnek csak egy részét fizette vissza a központi költségvetésbe, ebből adódóan az állammal szemben 12,6 milliárd forintos tartozása keletkezett, ezenkívül a hónapban 1,2 milliárddal nőtt tartozása a rehabilitációs hozzájárulási adóból, valamint 3,4 milliárddal növekedett az elmaradása a szállítóival szemben.

Most drágul az üzemanyag

A Mol Nyrt. bruttó 2-2 forinttal emeli a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán − értesült piaci forrásokból az MTI-Eco. Az üzemanyagárak legutóbb a múlt szerdán változtak, akkor a 95-ös benzin 5 forinttal, a gázolaj 3 forinttal drágult. A mostani emeléssel a benzin átlagára 402−403 forintra, a gázolajé 419−420 forintra nő. A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok továbbra is 15−25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Mi lesz veled, tejágazat? − A magyar tejipar a tejkvóta után

Az uniós tejkvótarendszer 2015-ös kivezetése rendkívüli veszélyeket hordoz a magyar tejágazatra nézve. Ahhoz, hogy versenyképességét megőrizze vagy javítsa, a magyar tejgazdaságnak a korábbinál számottevően több támogatásra lesz szüksége.

Irán mozgatja újra az olajárat

A hét végi, Iránnal kapcsolatos események tegnap délelőtt jelentős olajár-korrekciót idéztek elő, ám a nyersanyagnak a nap végére sikerült ledolgoznia a mínuszokat. Elemzők szerint a geopolitikai események most kisebb mértékben meghatározóak, ami megmozdíthatja az árakat, az egyfelől a jegybanki kommunikáció, másfelől a világ ipari termelésének erősödése.

Vételre ajánlja a BTel-részvényeket a Buda-Cash

Vételre ajánlja hosszú távon a Business Telecom Nyrt. (BTel) részvényeit a Buda-Cash. Rövid távon felhalmozás az ajánlásuk. Mindezt arra alapozza a brókercég, hogy a szektor nagy szereplőivel ellentétben még a gyors növekedés fázisában van az alternatív távközlési szolgáltató, ami már az EBITDA szintjén is érezhető. A cég speciális helyzete miatt a szektorral való közvetlen összehasonlítást félrevezetőnek tartják, a részvény reális értékét diszkontált cashflow-alapú módszerrel becsülték meg. A modell alapjául szolgáló pesszimista tervben az EBITDA jövőre 2,7 milliárd forint fölé bővül, és a későbbiekben 3,2-3,3 milliárd forint lehet a tartósan elérhető szint. A szabad pénzáramlás (FCFF) 2015-től már elérheti az évi 2,5 milliárd forintot, de hosszabb távon a növekedési ütem lassulása miatt ennél alacsonyabb szinttel számolnak. A részvények jelenleg mérsékelt forgalma miatt szükségesnek tartják illikviditási diszkont alkalmazását. Az 1558 forintos becsült részvényérték a DCF értékelés sajátosságai miatt igen érzékeny a 2014−2017 közötti tényleges üzleti teljesítményre, a részvény aktuális tőzsdei árfolyamánál azonban olyan mértékben magasabb, hogy a különféle kockázati tényezők figyelembevételével is jelentős felértékelődési potenciált lát benne a brókercég.

Kevés cég éri meg a tizenéves kort

A jelenleg működő magyarországi cégek átlagos életkora 9,63 év, a legnagyobb magyar vállalatok is csak átlag 14-15 évesek − derül ki az üzleti információs szolgáltató Bisnode-csoport elemzéséből. Ez majdnem kétszer annyi, mint a nemzetközi átlag: a világ 500 legértékesebb vállalatának átlagéletkora nem éri el a húsz évet − igaz, ötven évvel ezelőtt még több mint hatvan év volt az átlag ebben a körben. A jövőben további csökkenés várható, 2030 körül csak 12 év körül mozog majd a legnagyobbak átlagéletkora is.

A magyarok is tartanak a netes támadástól

Az uniós internethasználók igen aggódnak a kiberbiztonság miatt − derül ki a most közzétett Eurobarometer felmérésből. A megkérdezettek 76 százaléka szerint az elmúlt évben nőtt annak az esélye, hogy számítástechnikai bűnözés áldozatává váljanak, ami emelkedést mutat a 2012-es felméréshez képest. Az uniós internethasználók 12 százaléka tapasztalta már közösségimédia- vagy e-mail-fiókjának feltörését, ez az arány Magyarországon csak 9 százalék. Az Európai Unióban, illetve Magyarországon a megkérdezettek 12, illetve 10 százaléka számolt be arról, hogy számítógépes támadások miatt nem tudott csatlakozni az online szolgáltatáshoz, és ezért például nem tudta az interneten elvégezni a banki ügyleteit. Szintén tíz százalék körüli volt azok aránya, akik online csalásnak estek áldozatul, és nem kapták meg a megvásárolt árut.

Uralkodóvá válnak az okos telefonok

A mobil-előfizetések száma 2019-ig várhatóan eléri a 9,3 milliárdot, és ennek több mint 60 százaléka (azaz 5,6 milliárd) okostelefon-előfizetés lesz − derül ki az Ericsson legfrissebb mobilitási jelentéséből. Idén 1,9 milliárd okos telefonnal számol a tanulmány. (Magyarország elenyésző részt hasít ki ebből, jelenleg 11,5 millió mobiltelefon-előfizetés van az országban.) Az okos telefonok által nyújtott felhasználói élmény támogatása érdekében az előrejelzések szerint 2019-ig a világ népességének több mint 90 százaléka rendelkezik majd WCDMA/HSPA hálózati lefedettséggel. Sőt mi több, a világ népességének közel kétharmada (65 százalék) rendelkezik majd 4G/LTE hálózati lefedettséggel, bár a lefedettség szórása nagymértékű lesz a világ egyes régióiban. (Magyarországon mindkét technológia jelen van, bár a szélessávú internet elterjedtségében még van tennivalója az országnak, annak érdekében, hogy felzárkózzunk az uniós szintre.)

Mindenki a jen gyengülését várja

Az euróval szemben négyéves, a dollárhoz viszonyítva pedig hat hónapos mélypontra esett a jen árfolyama, miután fél év sávozást követően újra egyre többen fogadnak a japán deviza gyengülésére. A dollár/jen tegnap 101,9-ig rallyzott, míg az euró/jen megközelítette a 138-as szintet, amiben a hét végi iráni megállapodás keltette piaci optimizmus is segített. A jen devizakereskedők szerint általában akkor gyengül, amikor a részvények emelkednek, finanszírozó devizaként ugyanis ilyenkor megnő a carry trade során jenben eladósodók száma, ami jeneladást generál. Jeremy Stretch, a CIBC devizastratégája szerint a következő szint a dollár/jenben 102,5-nél lehet. A jen gyengülését támogatta, hogy a legtöbb befektető már vonakodott dollárt eladni a csütörtökön esedékes hálaadás előtt, ami lényegében egy négynapos hétvége lesz, és alacsony likviditást fog hozni a nemzetközi piacokra. A dollárkeresletet erősítette emellett egy speciális tényező, hétfőn ugyanis gotobi nap volt, vagyis egy olyan időpont, amikor a japán importőrök hagyományosan lebonyolítják elszámolásaikat.