Hiányzik vidékről az innovációs infrastruktúra

Az agrár- és vidékfejlesztésben nem működik a piaci alapú innovációs rendszer, az innovációs lánc szűkkörű és kiépületlen, a Magyarországon k+f-re költött, a GDP 1,2 százalékát kitevő összeg felét Közép-Magyarországon költik el − állapítja meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya. E szerint az ország kétharmadán, a vidéki térségekben hiányzik az innovációs infrastruktúra, a népesség alacsonyan képzett, szűkös az innovációkat alkalmazó gazdasági bázis, nem jellemzőek az alulról jövő innovációs kezdeményezések, nem kap elismerést a helyi tudás. A gazdálkodók többsége önmagától nem keresi az innovációs lehetőségeket és csak a bevált módszereket alkalmazza, ha mégis, akkor a gazdasági nehézségekre hivatkozva elsősorban az innovációs ráfordításait fogja vissza. Holott az újítások alkalmazására szükség lenne, mert a magyar mezőgazdaság termelékenysége mindössze fele a régi tagországokénak.

Az AKI szerint jelentős innovációs hátrányként jelentkezik, hogy a vállalati szféra fejlesztéseit támogató uniós programok (GOP, ROP) célzottan nem támogatták sem a mezőgazdaságot, sem  a vidéki térségek beruházásait. Az agrárfejlesztési célokat szolgáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban ugyancsak nem volt külön k+f támogatás, és az elérhető beruházási források is csak kisebb összegű fejlesztéseket tettek lehetővé. A helyzetet tovább rontja, hogy ugyan van állami finanszírozású kutató-, illetve szaktanácsadási hálózat, ám a helyi kapcsolatokkal alig rendelkező ismeretátadó intézmények miatt a tudásátadás, az innovációs lánc szereplői közötti együttműködés hiánya miatt a jó gyakorlatok terjedése sokszor esetleges.

Az AKI kutatói szerint az új támogatási jogcímek, fejlesztési pályázatok kidolgozása kedvező lehetőséget teremt a gazdálkodók innovatív megoldások felé terelésére. Fontos lenne úgy kialakítani egy rugalmas pályázati rendszert, hogy az az ötlettől egészen a termék piaci terjesztéséig támogassa a folyamatot. A Jeremie típusú kockázati tőkealapok itt is jó szolgálatot tehetnének. A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszer-feldolgozók piaci versenyképességének javítása mellett a megújuló erőforrások hasznosítása tartogathat innovatív megoldásokat, üzemtípus szerint vizsgálva pedig az intenzív földhasználatra épülő kertészeteknél és szántóföldi növénytermesztésben látnak innovációs potenciált a kutatók. Emellett fontosnak tartanák az agrároktatás reformját a tekintetben, hogy naprakész információkat átadó tananyagok és megfelelő technikai feleszereltséggel üzemeltetett gyakorlati képző helyek nyitott és innovációra kész szakembereket bocsássanak ki.

Szerző: Kiss Melinda