Az előző hónapokkal szemben novemberben eltalálták az elemzők a fogyasztói árindex változását, sem az éves 0,9 százalékos mutató, sem a havi alapon számolt, 0,1 százalékos áresés nem okozott meglepetést. A Napi Gazdaság konszenzusa tavalyhoz képest 1 százalékos inflációt, míg havi alapon stagnálást jelzett előre. Ennél alacsonyabb infláció utoljára 1974 februárjában volt.
A legfontosabb változás, hogy a harmadik körös hatósági árcsökkenés még kevéssé jelentkezett a novemberi árakban (nagyobb mértékben majd decemberben fog). Némi meglepetést a maginfláció okozott, amely havi alapon 0,4 százalékkal nőtt, éves szinten 3,4 százalékról 3,5-re emelkedett, és azt a képet erősíti, hogy a kormányzati adó- és árpolitika torzító hatásának kifutásával az alapvető inflációs folyamatok a mostani szintnél azért magasabb irányba fognak mutatni.
Drágítottak a bankok
Ami az alapfolyamatokban visszafogja az árakat, az továbbra is a gyenge belső kereslet, legalábbis mind a tartós fogyasztási cikkek, mind a ruházkodás 1 százalékot meghaladó árcsökkenése ezt erősíti. Mindez a következő hónapokban megváltozhat, hiszen a kiskereskedelemből jövő legfrissebb adatok jelzik a lakosság fogyasztási erejének élénkülését. Egyelőre lefelé mutatnak az üzemanyagárak, valamint bázishatásoknak köszönhetően az ilyenkor szokásos élelmiszer-drágulás sem volt erős (0,4 százalék). A dohány- és alkoholtermékek vártnál szintén enyhébb drágulása pedig azért következhetett be, mert a dohánytermékek kereskedelmi árrésének kitágítása és a trafikhálózat kiépülésének árhatásai nemcsak a végső fogyasztói árakban, hanem részben a termelőknél is jelentkezhettek.
Érdekes viszont, hogy a szolgáltatások − a gyenge vásárlóerő ellenére − elég jelentősen, éves alapon mintegy 4 százalékkal drágultak. Emögött leginkább a banki szolgáltatások árának rendületlen emelkedése áll, amit szinte biztos, hogy a tranzakciós illeték megemelése, illetve a bankrendszert érintő egyéb jövedelemelszívás fogyasztókra történő áthárítása magyaráz. Ha az alindexek közül a máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatásokat nézzük − ahová a banki költségek sorolódnak −, látszik, hogy augusztus óta látványos és drasztikus az emelkedés: 28,7 százalékról szeptemberre 45,7, októberre 54,2 és most novemberre még tovább, 55,3 százalékra emelkedett az éves mutató.
Folytatódik az áresés
Decembertől további meredek áresésre számít Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Év végére 0,5, jövő év elején pedig akár nullaszázalékos is lehet az árindex. Mindennek van kockázata a költségvetésre nézve, ugyanis a kormányzati előrejelzések jelentősen felülbecsülték az inflációt, így az áfabevételek esetén az elemző szerint lehet egy elmaradás. Az alapfolyamatok tekintetében Kondrát arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak fölfelé mutató kockázatok is, így például az e-útdíj használatából fakadóak, valamint a béroldalról érkezhet még nyomás. Kívülről még egy kicsit gyengébb forintárfolyam esetén sem látszik inflációs nyomás sem a nyersanyagok, sem az energiahordozók felől.
A korábbi várakozásához képest nem számít jelentősebb árhatásra Kondrát a sertéshústermékekre vonatkozó jövő évi áfacsökkentés miatt, mivel az a feldolgozásra lesz érvényes, a kiskereskedelembe nem épül be. A monetáris forgatókönyv így ugyanaz: decemberben 3 százalékra vághatja az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), majd a jövő év nagy részében tartani fogja ezt a szintet, de várhatóan valamikor 2014 végén be fog indulni az emelés.
Vannak kockázatok is
Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője szerint az infláció decemberre 0,3 százalékra eshet, így összességében idén az átlagos fogyasztói árak 1,7, jövőre 1,5 százalékos szinten alakulhatnak. Suppan is két irányból lát inflációs kockázatokat, egyfelől a háztartási energiaár-csökkentések hatása a jövő év februárjában, illetve decemberében kiesik. Míg a dohánytermékek árrésemelésének hatása a jövő év második felében kerül ki az árindexből, ami viszont kissé lefelé húzhatja az inflációt. Jövő decemberre Suppan 2,5 százalékos inflációt vár, mint mondja, most azt sem tartja kizártnak, hogy az alapkamat 3 százalék alá csökken, ez azonban a szűkülő hazai hozamfelárak miatt már komolyabb kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra nézve. Az alacsony hazai kamatszint a jövő év végéig fennmaradhat.
Szerző: Gerőcs Tamás
