Az alacsony inflációs környezet kialakulása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy tavaly elkezdődhessen az azóta is töretlenül folytatódó kamatcsökkentési ciklus. Az előző években ugyanis a lazítás legfőbb akadálya a monetáris tanács korábbi állásfoglalásai szerint az volt, hogy tartósan a 3 százalékos inflációs cél felett volt a ráta. A monetáris tanács új külső tagjainak eltérő helyzetértékeléséből adódott, hogy egy évvel ezelőtt augusztusban megindult a jegybanki alapkamat csökkentése − erről beszélt a Napi Gazdaságnak Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója szerint az idő azóta a külső tanácstagokat igazolta, mostanra már egyértelművé vált, hogy jóval alacsonyabb inflációs pályára állt át az ország. (Az MNB azóta mandátumuk lejárta miatt távozott elnöke és alelnökei, azaz a belsős tagok a kamatcsökkentés ellen szavaztak.) A 0,9 százalékos októberi adat még a jegybank szeptemberi előrejelzésénél is alacsonyabb volt. Palotai Dániel megjegyezte: Az első kamatvágáskor az infláció (részben átmeneti hatások miatt) jóval a cél felett, 6 százalékon állt; a külső tanácstagok ekkor az infláció általuk várt süllyedésére alapozva döntöttek. A határozatot a kockázati prémium általuk tartósnak és jelentősnek ítélt csökkenése és ezzel összefüggésben az árfolyam erősödése is segítette. A szakember emlékeztetett: a lefelé tartó tendencia előre látható volt, de hogy pontosan milyen mértékű lesz az infláció csökkenése, az már kevésbé.
Az alapkamat csökkentésével az MNB némiképpen ellensúlyozta a 2012-es GDP-csökkenést és a gazdasági aktivitást növelte. A monetáris tanács legutóbbi közleményéből kiolvasható, hogy a mérsékelt lazítás folytatódhat, hiszen "számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi továbbra is a gazdaságot", bár idén már egy százalék körüli növekedés is elképzelhető. Palotai Dániel szerint a kamatciklus aljára nagy valószínűséggel a kockázati megítélés alakulása is hatással lesz. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a jövő csütörtökön megjelenő inflációs jelentés − és a monetáris tanács ahhoz kapcsolódó állásfoglalása − adhat majd pontosabb képet a monetáris politika jövőbeli irányáról. Mint mondta, mindig nagyobb súlya van azoknak a tanácsi állásfoglalásoknak, amelyek − negyedévente − egy-egy jelentéshez kapcsolódnak. A monetáris lazítás folytatása mellett szól, hogy még mindig nyomott a kereslet a gazdaságban, a piaci szereplők költségeiket csak mérsékelten tudják az árakban érvényesíteni. A jelenlegi előrejelzési horizonton pedig − a jövő heti jelentés fog erről biztosabb képet adni − az inflációs pálya a 3 százalékos szint alatt maradhat.
Szerző: Farkas Zsuzsa
