Napi Gazdaság

A bűvös kocka visszanyal

A Snapchat egy mobil applikáció, amellyel úgy lehet fényképes üzeneteket küldeni az ismerőseinknek, hogy a címzett általi megtekintést követő néhány másodpercen belül a fotó megsemmisíti önmagát. Evan Spiegel, a Snapchat alapítója a minap utasított vissza egy hárommilliárd dolláros vételi ajánlatot a Facebooktól, majd négymilliárd dollárt a Google-tól. 23 éves. Jövőre talán beadja a derekát. Ami ennél is biztosabb: egyre többen lépnek a nyomába nálunk is. Bűvös kocka 2.0.

Nagy összegű visszavásárlásra készül a Boeing

Tízmilliárd dollárral növelte részvény-visszavásárlási programjának értékét és ötven százalékkal megemelte a részvényeseknek fizetendő osztalékot a Boeing. Jim McNerney, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy a jó működési teljesítmény, a növekvő cash flow és a jövőbe vetett bizalom tette lehetővé, hogy a vállalati vagyon nagyobb részét osszák meg a részvényesekkel.A Boeing nyeresége a legutóbbi negyedévben 12 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, amit elsősorban az utasszállító repülőgépek értékesítésének köszönhet. Ezekből idén várhatóan 635-645 darabot szállít le a vállalat, ami segít ellensúlyozni az USA csökkenő hadi kiadásai által hátráltatott katonai célú értékesítés gyengébb eredményét.A vállalat vezetése még 2007-ben hagyott jóvá egy hétmilliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot, amelyet azonban 2009 és 2012 között szüneteltetett. Idén 2,8 milliárdot költött el a hétmilliárdból, amiből mára 800 millió maradt. A most megállapított tízmilliárd dollár ehhez adódik hozzá. Az újabb visszavásárlás 2014 januárjában veszi kezdetét és várhatóan két-három évig tart. A Boeing márciusban kezdi meg a 73 centre megemelt osztalék kifizetését.A Boeing bejelentése befektetői körökben nem okozott meglepetést. Robert Stallard, az RBC Capital Markets elemzője szerint többen arra számítottak, hogy a vállalat megduplázza az osztalékot, ő pedig úgy vélte, hogy a visszavásárlás értéke már 2014-ben elérheti a 6,5 milliárd dollárt.

A BP azeri kitermelésbe fektet

Enyhülhet az Európai Unió függése az orosz gáztól, ezt is jelenti az a megállapodás, amelyet a BP vezette cégcsoport írt alá Azerbajdzsánban. A brit olajcég és társai 45 milliárd dolláros üzletet kötöttek, ami alapján kiterjesztik az azeri Shah Deniz gázmezőn a kitermelést, a földgázt pedig egy új, a Kaszpi-tengeren, Törökországon és Görögországon keresztülhaladó vezetéken juttatják majd Olaszországba. A BP tegnapi közleménye szerint a kitermelést évi 16 milliárd köbméterrel növelik, ami Európa teljes energiafogyasztása 1,5 százalékának felel meg. A jelenlegi tervek szerint az új csatornán 2019-től érkezik gáz Európába.A kitermelés bővítése és a jelenlegi vezeték törökországi kiterjesztése 28 milliárd dollárba kerül, a maradék összeg pedig további vezetékek kiépítésére megy. A beruházásban a BP mellett a norvég, azeri, iráni és török olajvállalatok, valamint az orosz Lukoil vesz részt.A beruházás növeli majd az unió energiabiztonságát − mondta a megállapodás aláírása alkalmából Bakuba látogató William Hauge brit külügyminiszter. Jelenleg az Európai Unió gázszükségletének mintegy negyedét az orosz Gazprom szolgáltatja, ez a függés pedig komoly ellátási problémákat jelentett például az orosz−ukrán gázviták során.

A Dacia felfelé húzta az autópiacot

Novemberben már harmadik hónapja nőtt az európai autóeladások száma, ami az elmúlt négy év leghosszabb növekedési periódusának számít. A múlt hónapban több mint 975 ezer új gépjárművet regisztráltak Európában, ami 0,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Noha a bővülés szeptember óta lassul, az elemzők úgy vélik, hogy a régió autópiaca stabilizálódni fog a közel­jövőben, és végleg maga mögött hagyja az augusztussal véget ért, hat negyedévig tartó visszaesést.A novemberi kedvező szám a Volkswagen- és a Renault-csoport, valamint a japán autógyártók teljesítményének köszönhető. A Volkswagent elsősorban a ©koda és a Seat, a Renault-t pedig a Dacia segítette a jó eredményhez. Az újonnan regisztrált ©kodák száma 18, a Seatoké pedig 9,4 százalékkal volt több, mint tavaly. A legnagyobb nyertes mégis a Dacia volt, amelynek eladásai összesen 30 százalékkal ugrottak meg. A japán márkák közül a Toyota, a Suzuki, a Mazda és a Mitsubishi is több gépjárművet adott el a kontinensen, mint egy évvel korábban. Nem örülhetett viszont novemberben a Peugeot, a FIAT, a Ford, a BMW, a GM, a Hyundai és a Daimler, mivel mindannyian csökkenéssel zárták a hónapot.Az elemzők várakozásai szerint az európai autópiac a három hónapja tartó felfelé ívelés ellenére is visszaeséssel fogja zárni az idei évet, amivel 2013 sorozatban már a hatodik ilyen esztendő lesz. Az év első 11 hónapjában 11,4 millió új gépjárművet regisztráltak Európában, ami 2,8 százalékkal kevesebb a tavalyi adatnál.

Használt a nagytakarítás az uniós bankoknak

Az Európai Unió országaiban működő bankok összesen 817 milliárd eurónyi vagyontól váltak meg 2011. december−2013. június között, miután a pénzügyi hatóságok egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak rájuk, hogy tisztítsák meg mérlegüket − derül ki az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) most közzétett jelentéséből. Az EBA 21 ország 64 bankjánál végezte el az úgynevezett átláthatósági vizsgálatot, összesen mintegy 730 ezer, az érintettek tőkehelyzetére, kockázattal súlyozott eszközeire (RWA) és a szuverén adósságokkal szembeni kitettségére vonatkozó adat alapján. (A magyar bankok közül az OTP-t vizsgálta az EBA, lásd írásunkat a  9. oldalon.)

Tíz százalék alá került a szerb alapkamat

A csökkenő inflációs nyomásra, valamint a nemzeti valuta stabilitására hivatkozva 50 bázisponttal, 9,5 százalékra mérsékelte irányadó kamatát kedden a szerb jegybank; az  elemzők egy része csak 25 bázispontos vágásra számított. (Szerbiában tíz éve nem látott mélységbe, 1,6 százalékra zuhant novemberben az év/éves infláció az egy évvel korábbi 11,6 százalékról.) A jegybanki monetáris politika hatására idén összesen 2,25 százalékkal mérséklődött a ráta, az utolsó, 0,5 százalékos vágás november 7-én volt. A monetáris tanács úgy számol, hogy a fogyasztói árindex decemberben már enyhe növekedési pályára áll, ám 2016 végéig így is tartható lesz a 2,5−5,5 százalékos célsáv.

További lazítást várnak Londonban

Van még mozgástere a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a monetáris enyhítésre, de a kamatcsökkentések nagy valószínűséggel az eddiginél kisebb lépésekben folytatódnak − foglalta össze londoni pénzügyi elemzők véleményét az újabb vágás után az MTI-Eco. A Capital Economics korábban a most elért 3 százalékos kamaton várta a magyar jegybank monetáris enyhítési ciklusának végét, különös tekintettel arra, hogy ez a Matolcsy György MNB-elnök által nyáron említett 3-3,5 százalékos potenciális kamatminimum-sáv alja − emlékeztetett William Jackson, a ház feltörekvő piacokra szakosodott vezető elemzője. Szerinte a monetáris tanács közleményéből további kamatcsökkentések lehetősége olvasható ki, bár mint megjegyezte, a magas devizaadósság korlátot szab az esetleges agresszív enyhítésnek. A Capital Economics szakértője további 0,30 százalékpontnyi kamatcsökkentésre, így 2,7 százalékos mélypontra számít, amit az MNB várhatóan lépésenként 0,10 százalékpontos csökkentésekkel ér el.

Devizahitelek: a kormány megfontolt

Jelenleg is értékeli a kormány a Kúria hétfői jogegységi határozatát, a saját devizahiteles lépésével pedig valószínűleg megvárja az Európai Bíróság döntését − mondta tegnap újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány a bírósági döntés után sem enged céljaiból, el akarja érni a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését a hazai pénzügyi rendszerből. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint ugyanakkor miután a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, a devizahitelek kérdése a kormányra maradt. Épp ezért a kabinet a következő ülésein ismét tárgyalhat a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről, a közigazgatási tárca pedig ezután öntheti jogszabályi formába az esetleges változtatásokat. Mindkét kormányzati képviselő jelezte: a Kúria döntése több kérdésre nem adott választ, Rétvári szerint ugyanakkor ezek közül az egyoldalú kamatemeléssel kapcsolatos kérdésben − ahol a Kúria is az Európai Unió Bíróságának döntésére vár − csak tavasszal születhet döntés. Az átmeneti helyzetben a kormány is minden érintettnek az árfolyamgát igénybevételét javasolja a terhek csökkentésére. Arra a kérdésre, hogy az esetleges kormányzati szerepvállalásnak lenne-e forrása, Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014-es költségvetésben 220 milliárd forint körüli tartalék áll rendelkezésre.

Tranzakciósilleték-pert bukott a Sberbank

Első fokon megnyerte a tranzakciós illeték jogsértő áthárítása miatt indított pert a Magyar Nemzeti Bank a Sberbankkal szemben. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a Volksbank jogutódja azért indított pert, mert sérelmezte az MNB-be azóta beolvadó PSZÁF azon, júniusi döntését, amely szerint a hitelintézetnek − 21 millió forint fogyasztóvédelmi bírságon felül − 233 millió forint jogtalanul beszedett tranzakciós illetéket kell visszafizetni ügyfeleinek. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a bank új díjfajta bevezetésével és a díjszámítási módszer megváltoztatásával jogsértően terhelte tovább a tranzakciós illetéket az ügyfeleire, mivel a hatályos jogszabályok szerint nem lett volna joga új díjat bevezetni több, már meglévő számlacsomagjánál és bankkártyájánál a tranzakciós illeték áthárítása miatt. A hitelintézeti törvény szerint ugyanis új díjfajta bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható, mint ahogy törvény tiltja azt is, hogy a bank az ügyfélre hátrányos módon módosítsa a szerződésekben foglalt díjszámítási módot is.