A csökkenő inflációs nyomásra, valamint a nemzeti valuta stabilitására hivatkozva 50 bázisponttal, 9,5 százalékra mérsékelte irányadó kamatát kedden a szerb jegybank; az elemzők egy része csak 25 bázispontos vágásra számított. (Szerbiában tíz éve nem látott mélységbe, 1,6 százalékra zuhant novemberben az év/éves infláció az egy évvel korábbi 11,6 százalékról.) A jegybanki monetáris politika hatására idén összesen 2,25 százalékkal mérséklődött a ráta, az utolsó, 0,5 százalékos vágás november 7-én volt. A monetáris tanács úgy számol, hogy a fogyasztói árindex decemberben már enyhe növekedési pályára áll, ám 2016 végéig így is tartható lesz a 2,5−5,5 százalékos célsáv.
A jövő évi áfaemelés valamelyest megdobhatja az inflációt, az alacsony termelői árak, valamint a kereslet stagnálása viszont mérséklik majd az ütemet. Jövőre a szerb gazdaság a korábban becsült 2,5 százalék helyett legfeljebb 1-1,5 százalékkal bővül, a pár napja elfogadott költségvetés 4,6 százalékos GDP-arányos hiányra épül, az államadósság eléri a GDP 83 százalékát. A kormány 2016-ig 1,6 milliárd euró értékben kénytelen fiskális konszolidációt végrehajtani, egyrészt a központi kiadások csökkentésével, másrészt pedig az állami vállalatok átszervezésével, hogy egyensúlyba hozza államháztartását.
Az elemzői konszenzus további lazítást vár a jegybanktól, tekintettel arra, hogy a szerb kamatláb továbbra is messze a legmagasabb a régióban. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy a belpolitikai instabilitás előrehozott választásokat jósol, ami megrendítheti a dinárt és újabb intervencióra kényszerítheti a jegybankot. A tegnapi kamatvágásnak nem lesz érezhető hatása a reálgazdaságra − vélik az elemzők −, tekintve hogy igen magas a devizában denominált hitelek és betétek állománya.
Szerző:
