Takarékbankos hír húzta fel az FHB-t
Takarékbankos hír húzta fel az FHB-t
Megtorpantak a pénzpiaci alapok
Fél éve nem látott mélypontra esett a pénzpiaci alapok népszerűsége, így novemberben csak a harmadik legtöbb friss tőkét vonzotta a típus − derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. Összességében tovább növekedett az alapok által kezelt vagyon, ami elsősorban az abszolút hozamú konstrukcióknak volt köszönhető. November végén 4535,2 milliárd forint volt a magyarországi befektetési alapokban kezelt vagyon, ez 2,3 százalékkal volt magasabb az előző havi összegnél. Vagyis tovább híztak az alapok, utoljára több mint két éve, 2012 szeptemberében volt arra példa, hogy csökkent a nettó eszközérték.
Gabonnál vett olaj- és földgázkutatási területet az OMV
Gabon partjainál négy kutatási területen szerzett részesedést az OMV, az osztrák cég viszont nem lesz operátor egyik helyen sem, ami nem is csoda, hiszen a társaság mostani befektetésével − az Ophir Energyvel együtt − új területre lépett − írta a Bloomberg. Az ügyletet azonban a hatóságoknak még jóvá kell hagyniuk. Két blokkban 10 százalékos részesedést és két kutat szerzett az OMV, míg másik két mezőn 30 százalékos tulajdoni hányada lesz az osztrákoknak, de csak egy saját kutat kapnak hozzá. A hírre mindkét cég árfolyama emelkedéssel reagált. Az OMV ezzel ismét egy kockázatos térségben vásárolt kutatási mezőt, ahol még szeizmikus mérésekre is szükség van. Ez azért érdekes, mert nyáron komolyabb akvizíciót hajtottak végre az Északi-tengeren, ahol a Statoiltól vásároltak egységeket. Márpedig akkor azt közölték, hogy az arab világban és a Pakisztánban lévő olajtermelés kockázatát akarják csökkenteni. Igaz, a nyári bevásárlás jóval nagyobb volt, hiszen 2,65 milliárd dollárért vásároltak a norvég Statoiltól északi-tengeri olaj- és gázlelőhelyeket, amelyek ötödével növelik az OMV energiahordozó-tartalékait és 2014-től kezdve 13 százalékkal, napi 40 ezer hordóval kőolaj- és gázkitermelését.
Kutatástámogatás és innováció − Van-e kitörési pont a periférián?
Milyen hatása van a régiókon belüli és a régiók közötti tudásáramlásnak a szabadalmi tevékenységre a kelet-közép-európai és a nyugat-európai régiókban? Egy nemrégiben zárult kutatás eredményei szerint a különböző fejlettségű régiók ebben a tekintetben is éles eltéréseket mutatnak.
Milliárdokba kerül a Gazpromnak Ukrajna
A Gazprom erősen ráfizet arra a nagylelkű támogatásra, amivel Vlagyimir Putyin elnök akarja elcsábítani az Európai Uniótól Ukrajnát. A megállapodás értelmében ugyanis az orosz gázvállalat a jelenlegi, 400 dollárt meghaladó gázárat 286,50-re szállítja le 1000 köbméterenként. A Vedomosztyi című lapnak nyilatkozó Szergej Vahramejev befektetési elemző számításai szerint ez − évi 25 milliárd köbméteres szállítással számolva − 3,5 milliárd dollárral csökkenti évente a Gazprom nyereségét. Ezt ugyan a mennyiség növelésével ellensúlyozhatnák, de Ukrajna az elmúlt két évben jelentősen csökkentette gázfogyasztását, így valószínűleg többre nem lesz szüksége. A megállapodás másik elemét, a 15 milliárd dolláros ukrán állampapír-vásárlást illetően Moszkvában bejelentették, hogy ebből az összegből 3 milliárdot még ezen a héten megkap Kijev − ennyi elég ahhoz, hogy fedezze az ország idei költségvetési igényeit. Az ügy érdekessége, hogy még ki sem bocsátották azt az új eurókötvény-sorozatot, amit Moszkva megvásárol. Anton Sziluanov pénzügyminiszter elmondta, hogy a kötvények 2016. január 1-jén járnak le, és kamatuk 5 százalék. Vlagyimir Putyin elnök mindenesetre sietett megnyugtatni az orosz közvéleményt, hogy a szomszédnak nyújtott pénzügyi gyorssegély nem fogja veszélyeztetni sem a nyugdíjakat, sem a szociális és egyéb költségvetési kiadásokat − ezt abból a "vésztartalékból" fogják fedezni, amit az olaj- és gázbevételek tervezettet meghaladó részéből hoztak létre. Mint mondta, a kölcsönt feltételek nélkül nyújtják.A több tízezres kijevi tüntetésen Vitalij Klicsko volt bokszvilágbajnok, aki az EU-párti mozgalom vezéralakjává vált, a nemzeti érdekek és függetlenség elárulásával vádolta Viktor Janukovicsot és követelte, hogy hozzák nyilvánosságra, mit ígért az oroszoknak segítségükért cserébe. Az Egyesült Államok figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy a moszkvai megállapodás nem fogja kielégíteni a tiltakozókat, az Európai Unió pedig közelgő csúcstalálkozóján fogja elemezni a kialakult helyzetet.
A bűvös kocka visszanyal
A Snapchat egy mobil applikáció, amellyel úgy lehet fényképes üzeneteket küldeni az ismerőseinknek, hogy a címzett általi megtekintést követő néhány másodpercen belül a fotó megsemmisíti önmagát. Evan Spiegel, a Snapchat alapítója a minap utasított vissza egy hárommilliárd dolláros vételi ajánlatot a Facebooktól, majd négymilliárd dollárt a Google-tól. 23 éves. Jövőre talán beadja a derekát. Ami ennél is biztosabb: egyre többen lépnek a nyomába nálunk is. Bűvös kocka 2.0.
Volatilis piacokra számít az Aegon Alapkezelő jövőre
A kötvényekhez képest extrém alulárazottság a részvénypiacon − ami idén elindította a tőkeáramlást e piac felé − év végére visszatért az átlagos szintre. Így jövőre, amennyiben a fejlett piaci hosszú hozamok, valamint a részvényindexek is tovább emelkednek, könnyen elérhetik azt a pontot, ahol ez a tőkeáramlás megfordul. Az idei év egyik fő részvénypiaci hajtóereje így valószínűleg kevésbé lesz jelentős 2014-ben, ami árnyalja az elemzők által jövő évre várt meglehetősen optimista részvénypiaci képet − véli Pálfi György, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere. A következő évre ugyanis a piaci szereplők szinte kivétel nélkül a fejlett részvénypiacok további emelkedésére számítanak. Ugyanakkor ez az eszközosztály már nem olyan alulárazott Pálfi szerint, mint tavaly év végén. Az elemző szerint az elmúlt években a tőzsdék emelkedését három tényező befolyásolta: az osztalékhozam, az eredménynövekedés, valamint az árazási szintek változása.
Az államé lett a tankönyvellátás
A parlament tegnapi döntése állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter törvényjavaslatát kivételes sürgős tárgyalás után fogadták el 236 igen szavazattal, 73 nem ellenében két tartózkodás mellett − számolt be az MTI. Az előterjesztésre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán és Bencsik János is nemet mondott. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, fő szabály szerint az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzéken szereplő két tankönyvből választhatnak − ezzel január 1-jén megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás. A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz. A Magyar Nemzet azt írta, hogy a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány, a kiadók pedig pereket indíthatnak a döntés ellen.
Jönnek az elektromos buszok a budai Várba
Rövidesen elektromos autóbuszok szállítják majd az utasokat a budai Várban − legalábbis erre lehet következtetni a most megjelent közbeszerzési pályázat alapján. A kiíró Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. ugyanis uniós támogatással ilyen környezetkímélő járműveket kíván beszerezni; az első körben hetet. További 14-re opciója lesz a tárgyalásos közbeszerzési pályázat nyertesének − derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A nyertesnek az elektromos midi autóbuszok mellett az infrastruktúrát is meg kell terveztetnie és ki kell építenie, ennek keretében például a Kelenföld Autóbuszgarázsban hét jármű egyidejű töltését kell biztosítania, s mindezeken felül a járművek és a töltőállomás infrastruktúrájának karbantartását is vállalnia kell. A beruházás becsült értéke áfa nélkül hatmilliárd forint. Az értékelésnél 85 százalékot képvisel az ajánlati ár. Csak az a cég indulhat a pályázaton, amely az utóbbi három évben legalább öt alacsony padlós elektromos autóbusz szállítására vonatkozó referenciává rendelkezik. Az is elvárás a pályázókkal szemben, hogy az előző három üzleti évben a teljes − általános forgalmi adó nélkül számított − árbevételük legalább másfél milliárd forint legyen.
Egy kerekasztal mind felett
A napokban jött létre a Magyar Kereskedelmi Kerekasztal, amelyben a legerősebb kiskereskedelmi érdekképviseletek ülnek. A szervezet elsődleges feladata lesz a 10 évre szóló kereskedelmi stratégia kidolgozása.