Nagy forgalom mellett 9,5 százalékkal emelkedett tegnap az FHB-részvények árfolyama a tőzsdén. A jelenség meglehetősen szokatlan: a négy blue chipen kívül mostanában nem költenek a befektetők százmillió forintot egy magyar részvényre, így a mozgás hátterében komoly elképzelések állhatnak. A hazai bankpiaccal kapcsolatos egyetlen változás keddről szerdára a Takarékbank 51 százalékos állami részesedésének eladására vonatkozó bejelentés volt, így nem járnak messze a valóságtól azok, akik ezzel magyarázzák az FHB részvényeinek szárnyalását. Piaci szereplők szerint legalábbis a befektetőket az a lehetőség tüzelte fel, hogy az FHB lehet a takarékszövetkezetek ernyőbankjaként funkcionáló pénzintézet legesélyesebb vevője a március végén lezáruló nemzetközi tenderen, amivel az FHB mérete és nyereségessége is megugorhat. Egyfajta alternatív OTP-ként gondolhattak máris a kisbefektetők a jövőbeli FHB-ra, alighanem ezért nem sajnáltak 10 százalékkal magasabb árat is megadni a papírokért.
És hogy a feltételezéseknek milyen alapja lehet? Az állam tavaly 4-5 milliárd forintért vette meg a Takarékbank 38,5 százalékos részesedését, vagyis az 51 százalékos részesedés vételára az FHB által kifizethető sávban mozoghat. Bár a tender nemzetközi lesz, a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint viszonylag kicsi lehet a magyar bakszektor iránti a külföldi érdeklődés (ez jószerivel a régióban terjeszkedési tervekkel rendelkező orosz bankokra korlátozódhat), s ugyan az OTP vezetője korábban jelezte, hogy szívesen versenybe száll majd a Takarékbankért, ha eladásra kerül, lehetséges, hogy ezt versenyjogi szempontok nehezítik. A Magyar Postával kötött stratégiai együttműködés, a Díjbeszedő Zrt. közös birtoklása, illetve hogy az Erste helyett az FHB termékeit forgalmazza a Posta, mind azt erősítik a befektetőkben, hogy az FHB egyfajta természetes jelölt lehet. Ráadásul a Takarékbank vezetésében több, korábban az FHB menedzsmentjét erősítő szakértő foglal helyet, bár ez nyilván egy tenderen semmilyen előnyt nem jelent. Ugyan maga a Takarékbank nem számít túl nagy szereplőnek kivételes státusa miatt, a mintegy 1500 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkező takarékszövetkezeti integráció irányítási és ellenőrzési joga kivételes helyzetbe hozza.
Amennyiben a mintegy 700 milliárdos mérlegfőösszegű FHB lenne a befutó a Takarékbankért induló versenyben, az elemzők szerint valóban más kategóriába helyezné az évek óta veszteséges FHB-t, és ha nem is OTP-szintű, de a mostaninál jóval nagyobb potenciállal rendelkező bankként tekintenének rá a befektetők.
Szerző: Molnár Gergely
