Napi Gazdaság

Leminősítette Európát a Standard & Poor's

Elveszítette legjobb adósi besorolását az Európai Unió: a Standard & Poor's hitelminősítő AAA-ról AA pluszra változtatta az EU szuverén adósságainak osztályzatát, stabil kilátás mellett (vagyis egyhamar nem fenyegeti további leminősítés az uniót). Az amerikai hitelminősítő indoklásában elsősorban az unió helyzetének egészét övező bizonytalansággal magyarázta a lépést, ami várható volt azok után, hogy a 28 tagállamból egyre több került ki a legjobbak klubjából.

Bankpapír esett sokat hongkongi debütálásán

Ötszázalékos eséssel kezdte hongkongi tőzsdei karrierjét a China Everbright Bank, a befektetők szerint túlárazott volt a kibocsátás, emellett egyre nagyobb problémát jelentenek a rossz hitelek a kínai bankrendszerben. A tizenegyedik legnagyobb kínai pénzintézet összesen 3 milliárd dollár értékben dobott részvényeket a piacra, ezzel a 2013-as év legnagyobb IPO-ja volt Hongkongban. Sokan annak tudják be a bukást, hogy a papírok túl voltak árazva, Sanghajban csütörtökön 3,55 hongkongi dollárnak megfelelő értéken zárt a China Everbright Bank, majd a szigetországban 3,98 dolláron vezették be pénteken a részvényeket. Clay Carter, a Perennial Investment Partners szakembere a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint félre volt árazva az IPO, ez előfordul, ha egy túl nagy marketinggel megtámogatott bevezetéstől sokat várnak a piacon. A bank már harmadszor próbálkozott meg a hongkongi részvénybevezetéssel, egyszer az európai adósságválság, egyszer pedig az amerikai költségvetési viták miatt kellett elhalasztania az árazást.

Nem ostromolta újra a 300-as szintet az euró

Különösebb izgalom nélkül oldalazott a forint árfolyama pénteken, miután csütörtökön gyengült az árfolyam és letesztelte a 300-as eurószintet. Pénteken azonban már 299 alatt töltötte a napot a forint. Az árfolyam alakulásában a Fed döntésén túl a jegybanki inflációs várakozásnak is szerepe lehetett, a 2,4 százalékról 1,3 százalékra csökkentett jövő évi érték ugyanis meglepte a piacot, mivel annak háttere nem teljesen látható. Ezek alapján, mivel továbbra sem várható inflációs nyomás a gazdaságban, ha lassabb ütemben is, de további kamatvágásokra lehet számítani − véli Bámli Károly, a Commerzbank devizakereskedője. Kérdés azonban, hogy a 3 százalék alatti alapkamat mellett hogyan alakul majd a forint és egyéb eszközök árfolyama, ha valóban folytatódik az eszközvásárlások csökkentése és a jövő év elején visszatér az élet a piacokra − teszi hozzá az üzletkötő. Csordogálva erősödött viszont tovább a dollár a reggeli órákban, de ezzel együtt is áttörte az 1,3650-es szintet. Igaz, ez nem tartott sokáig, a délután felfelé módosított amerikai GDP-növekedési adat után 1,37-ig szaladt el pillanatok alatt az euró, részben korrigálva az előző napi veszteségét. Bámli Károly szerint nagyobb mozgásra a jövő év elején lehet számítani, bár ezt akár a technikai szintek elérésekor is produkálhatja az árfolyam a stop-loss szintek elérése miatt.

Veszélyes szinten a bankrészvény

Szokatlanul változatos volt a kereskedés pénteken a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán. A befektetők döntéseit egyrészt a közelgő hosszú szünet előtti pozíciózárások határozták meg, másrészt a CECE index átsúlyozása okozott nagyobb forgalmat és elmozdulásokat − főleg a záró szakaszban (erről lásd külön cikkünket). A BUX 0,92 százalékos csökkenéssel zárt az OTP és a Richter gyengébb teljesítménye miatt, így az index 18 459 ponton búcsúztatta a hetet.

Jelentős mozgásokat okozott a CECE-átsúlyozás

A vártnál nagyobb elmozdulásokat okozott a CECE index kosarának pénteken tőzsdezárás után életbe léptetett átalakítása. A bécsi tőzsde által számított közép-európai index, amely cseh, lengyel és magyar papírokat tartalmaz, az Egis tőzsdei távozásával két új magyar részvénnyel bővült. Az Appeninn és a CIG Pannónia bekerülését december elején hirdették ki, amivel az index hat magyar, nyolc cseh és 12 lengyel részvényből tevődik össze. Az indexet az MSCI-hez képest jóval kevesebben követik − mondta el Sinka Csaba, a KBC Equitas elemzője, de néhány ETF (tőzsdén kereskedett alap) is van, amely a CECE indexet követi le, így elképzelhető volt, hogy ezek a passzívan kezelt alapok a záró szakaszra időzítik vásárlásaikat. A KBC számításai szerint mintegy 450 millió eurónyi összeget kezelnek a CECE-t követő ETF-ek, amiből 560 ezer CIG- és 210 ezer Appeninn-részvényre vonatkozó keresletre lehetett számítani. Valósznűleg az alapok a kevésbé likvid két részvényben nem hagyták a záró szakaszra a vásárlásokat, hanem egész nap gyűjtögettek, ám így is jelentős emelkedést okoztak: a CIG esetében 4,6 százalékkal, 249 forintra nyomták föl az árfolyamot 640 ezer darabos forgalom mellett, míg az Appeninn árfolyama 7,8 százalékkal ment föl 430 ezer darabos forgalom mellett.

Érthetetlen leminősítés a Molnál

Az S&P a Mol hosszú lejáratú vállalati hiteleinek minősítését a korábbi negatív kilátású BB+ besorolásról BB besorolásra módosította stabil kilátással, illetve a Mol kötvényeinek hitelbesorolását egy fokozattal rontotta. Az S&P döntését követően a vállalat hosszú lejáratú hiteleinek besorolása megegyezik Magyarország szuverén adósságának hitelkockázati besorolásával. A Mol a döntésre reagálva közölte, hogy az INA jövőjére vonatkozó, folyamatban levő tárgyalások nem befolyásolják az INA és a Mol-csoport napi működését. A Mol célja továbbra is az, hogy eredményesen végződjenek a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások, amely így további értékteremtés alapja lehet. Ugyanakkor ha a horvát kormány nem támogatja a piaci alapú működést, a Mol felelős tőzsdei vállalatként felkészült az INA-részesedés eladására. A Mol a BÉT honlapján reagálva elmondta: a társaságnak erős a pénzügyi pozíciója mind a likviditás, mind a tőkeerő terén. Az idei év harmadik negyedévé­nek végén a vállalat nettó eladósodottsága az EBITDA-hoz viszonyítva 1,1-szeres mértékű, a nettó eladósodottság szintje pedig 20,7 százalék volt, amely a legalacsonyabb szint az elmúlt öt évben. Elemzők szerint a hitelminősítő lépése értelmezhetetlen, hiszen a Mol pénzügyi pozíciója remek − írta az MTI.

Karácsonyi ajándék OTP-kötvényeseknek

Miközben az OTP részvénye gyengélkedik − pénteki 4100 forintos záróárával már 23 százalékkal van alacsonyabban idei maximumánál −, a hazai befektetők által kedvelt OTP-devizakötvények fantasztikus évet zárnak. Az OTP Opus és a Mol Magnolia kötvénye a válság kitörése óta kedvenc célpontja a hazai befektetőknek, és amíg ez a befektetői réteg az OTP részvényénél kevés ahhoz, hogy komoly áremelkedést okozzon, a sokkal kisebb kapitalizációjú kötvénysorozatoknál érezhető hatása van az árfolyamra (az OTP-részvények piaci értéke jelenlegi árfolyamon mintegy tízszerese az Opus kötvényének). A külföldiek a válság kitörése óta inkább eladói a magyar eurós vállalati kötvényeknek, a hazai magánbefektetők viszont folyamatosan vásárolják őket − mondta Vidovszky Áron, a Concorde treasury vezetője. Mostanra viszont a külföldi eladó tételek elfogytak, a magyarok viszont inkább tartják a még mindig nagyon jó euróhozamot biztosító papírokat.

A jó GDP-adat magasba emelte Amerikát

Jó nap volt pénteken a New York-i tőzsdén, miután a piacokat váratlanul érte a magas gazdasági növekedés. A New York-i tőzsde mindhárom fő mutatója emelkedett. A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,31 százalékkal, 16 229,88 ponton fejezte be a hetet. Az S&P−500 0,51 százalékkal erősödött és 1818,78 ponton zárta a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 1,15 százalékkal emelkedett és záráskor 4104,74 ponton állapodott meg. Az amerikai kereskedelmi minisztérium pénteken felfelé módosította a harmadik negyedéves amerikai gazdasági növekedési adatot. A minisztérium szerint az USA gazdasága július és szeptember között éves szinten 4,1 százalékkal növekedett. A befektetők kedvezően fogadták a hírt, mert a gazdasági növekedés üteme felülmúlta az elemzői várakozásokat, és úgy látszik, a QE3 program vége miatt sem aggódtak, mivel annak csökkentését is bejelentette már a jegybank. Ráadásul az amerikai piac már maga mögött tudhatja az amerikai egészségügyi rendszer átalakításának kezdeti kínos kudarcait, a költségvetési vitákat, az adósságplafon elérésének problémáját. A befektetők így újra a gazdasági "fundamentumokra" koncentrálhatnak, ezek pedig a gazdaság újraéledését mutatják − vélik az elemzők. A részvénypiacon a BlackBerry részvényei 13,58 százalékkal erősödtek annak ellenére, hogy a vártnál nagyobb volt a veszteség, azonban a befektetők fontosabbnak tartották, hogy partnermegállapodást kötött a Foxconnal. Európában is az emelkedésé volt a főszerep, a legnagyobb tőkeértékű európai részvényeket tartalmazó FTSEurofirst 300-as index 0,41 százalékkal, 1287,13 pontra emelkedett. A befektetőket az sem izgatta, hogy a Standard & Poor's a lehető legjobbról, AAA-ról AA pluszra rontotta az Európai Unió adósosztályzatát.

Újra nőttek a kutatás-fejlesztési ráfordítások

Tovább nőttek 2012-ben a kutatás-fejlesztési (k+f) célú költések Magyarországon, a 2009-es nagyobb ugrás után 2010-ben megtorpantak, majd 2011-ben újra érdemben nőttek − derül ki a KSH adataiból. Az adatok szerint 2011-ben k+f-re folyó áron 336,5 milliárd forintot fordítottak, ami a GDP 1,20 százalékának felelt meg. Az adat az előző évihez képest folyó áron 8,5 százalékos növekedést mutat, így a GDP arányában mérve a 2011-es szint − az 1990-es 1,6 százalék mögött − az utóbbi 21 év legjobb eredménye volt. A költések tovább nőttek 2012-ben, 363,7 milliárd forintra rúgtak, az előzetes adatok szerint a GDP arányában 1,3 százalékra. A bővülés a korábbi évekhez képest alacsonyabb mértékű, 2,8 százalék − az állami és felsőoktatási költések 10 százalékos csökkenését a vállalkozások ráfordításainak 9,8 százalékos növekedése nem tudta ellensúlyozni.